Hivatalos látogatást tesz Magyarországon Ven Csia-pao (Wen Jiabao) kínai miniszterelnök, 温家宝; 溫家寶;
Kínai beruházások Magyarországon 温家宝 溫家寶
Pénteken és szombaton hivatalos látogatást tesz Magyarországon Ven Csia-pao (Wen Jiabao) kínai miniszterelnök, akinek budapesti tartózkodásakor várhatóan
több kereskedelmi megállapodást írnak alá.
Ősszeállítás Kína magyarországi beruházásairól és beruházási kezdeményezésekről az elmúlt egy évben: Az utóbbi években erősödő magyar-kínai gazdasági kapcsolatok fontos állomása volt Orbán Viktor miniszterelnök 2010. novemberi kínai látogatása, amelynek fő célja a két ország közötti gazdasági kapcsolatok elmélyítése, a kínai tőke Magyarországra vonzása volt.
2010. augusztus 23. – A második legnagyobb kínai távközlési
berendezéseket gyártó vállalat, a ZTE Corp. közleménye szerint a cég
szerződést kötött teljes második, harmadik és negyedik (LTE)
generációs mobil hálózati berendezések szállítására és hálózat
kiépítésére a Telenor Magyarország mobilszolgáltató vállalattal. A
szerződés értelmében a ZTE Magyarországon az elkövetkező öt évben
építi ki a rendszert.
2010. szeptember 13. – Kínai-magyar ügyvédi iroda kezdte meg
működését Magyarországon a kínai cégek magyarországi, illetve a
magyar cégek kínai gazdasági, beruházási tevékenységének
elősegítésére.
2010. szeptember 20. – Kínai befektetők vásárolták meg a szolnoki
Tisza Szállót, s októbertől a hotel mellett éttermet és fürdőt is
magában foglaló létesítményt üzemeltetnek.
2011. január 31. – A kínai Wanhua Industrial Group felvásárolta a
BorsodChem Zrt.-t, amelynek 96 százalékos tulajdonosa lett. A Wanhua
Industrial Group egyik leányvállalata, a Yantai Wanhua Kínában a
legnagyobb – az építőanyag- és szigetelőanyag-iparban szükséges –
MDI (metilén-difenil-diizocianát) gyártó, míg a BorsodChem Európa
egyik legjelentősebb MDI- és elsősorban a jármű- és bútoriparban
használatos TDI gyártója. Mindkét vállalat a saját kontinensén az
iparág vezető termelője, az integrációval pedig globális szereplővé
váltak. A Wanhua 2010-ben összesen 140 millió euró forrást
biztosított a BorsodChemnek, miután megállapodtak a vállalat
tőkeszerkezetének átstrukturálásáról.
2011. március 23. – Kétmilliárd forintos beruházással, kínai
befektetéssel napelemeket és napkollektorokat gyártó üzem épül
Berettyóújfaluban, ahol az ősztől háromszázan, 2013-tól pedig
várhatóan ezren dolgoznak majd. A kínai-magyar Orient Solar Kft. új
üzemében összesen 4000 négyzetméteren, három üzemcsarnokban folyik
majd a termelés. A cég kínai többségi tulajdonban van. A kft. magyar
igazgatója bejelentette, hogy egy kínai cég 10 milliárdos
beruházással Gyulán épít gyógyszergyárat saját fejlesztésű, a kínai
piacra szánt termékei előállítására.
2011. március 22. – Citromsavgyár létesítéséről írt alá Szolnokon
együttműködési szándéknyilatkozatot Szalay Ferenc, Szolnok
polgármestere és Cao Mengchen, a China BBCA Group Corporation
alelnöke. A beruházáshoz 20 hektárnyi területet biztosít a város az
erre a célra kijelölt gazdasági területén. A gyárat a nyilatkozat
értelmében két éven belül 18 milliárd forintos zöldmezős
beruházással építik meg. Az együttműködési szándéknyilatkozat
szerint a beruházás kiemelt állami támogatással jön létre.
2011. április 15-18. – Fellegi Tamás fejlesztési miniszter, a
magyar-kínai gazdasági kapcsolatokért felelős kormánybiztos
küldöttség élén Kínába látogatott. A miniszter Hongkongban és
Sencsenben (Senzhen) vállalati vezetőkkel találkozott, majd
Pekingben tárgyalt Taj Ping-kuo (Dai Bingguo) kínai államtanácsossal
a magyar-kínai politikai, gazdasági együttműködésről. Szarvas
Ferenc, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója stratégiai együttműködési
megállapodást írt alá a China Railway Construction Corporation
vezetőjével. A délnyugat-kínai Csungkingban (Chongqing) a küldöttség
az ottani autógyártás tervezett magyarországi kapcsolatairól
folytatott eszmecserét. Fellegi Tamás a Huawei vállalat vezetőivel
is egyeztetett a magyarországi gyártási kapacitás jelentős
bővítéséről.
2011. május 6. – Páva Zsolt pécsi polgármester Kínában tárgyalt a
Huawei, az egyik legnagyobb távol-keleti, és világszerte több mint
százezer embernek munkát adó multinacionális cég vezetőivel. A
Huawei április közepén jelentette be, hogy felfuttatja magyarországi
termelését és a logisztikai szolgáltatások bővítésének köszönhetően
Magyarország lesz a Huawei második legnagyobb ellátóközpontja. (A
Huawei Kínán kívül csak Brazíliában működtet ilyen
központot.)
2011. május 26. – Kao Csien (Gao Jian), Kína magyarországi
nagykövete az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) budapesti
rendezvényén elmondta: a két ország közötti külkereskedelem 2010-ben
elérte a 8,72 milliárd dollárt, ami éves összehasonlításban 28
százalékos növekedést jelent. 2011 első két hónapjában további 20,7
százalékkal nőtt a kereskedelem volumene. Kína összesen 2,5 milliárd
dollár értékben ruházott be Magyarországon, elsősorban a pénzügyi,
repülőgép-ipari, kereskedelmi, vegyipari és logisztikai
szektorokban. A kínai-magyar vegyesvállalatok mintegy 10 ezerrel
bővítették alkalmazottaik számát, miközben a magyar vállalatok által
Kínában elindított projektek száma 2010-ben meghaladta a
670-et.
2011. május – Kriza Ákos miskolci polgármester kínai tárgyalásain
egy LED összeszerelő és fejlesztő üzem miskolci létrehozásáról írt
alá szándéknyilatkozatot. A kínai beruházás összege várhatóan
meghaladja a 10 millió eurót. A kínai társaság képviselői júniusban
ismerkednek meg a miskolci helyszínnel.
2011. június 4. – Kínaiak építhetik meg a reptéri gyorsvasutat,
továbbá részt vehetnek a nagyobb pályaudvarok rekonstrukcióiban is –
mondta el a Magyar Nemzetnek a nemzeti fejlesztési miniszter.
Fellegi Tamás áprilisi pekingi látogatásakor írt alá elvi stratégiai
együttműködési megállapodást a legnagyobb kínai vasútfejlesztő
társasággal. A június végi budapesti kínai-magyar vegyes bizottsági
ülésen várhatóan konkrétumokban is megállapodnak.
Magyarország és Kína 1949. október 6-án vette fel a diplomáciai
kapcsolatokat. Az első magyar nagykövet 1950-ben, az első kínai
nagykövet pedig 1951-ben adta át állomáshelyén megbízólevelét. A
magyarországi rendszerváltást megelőző időszakban kormányfőként
Kádár János 1957-ben és Münnich Ferenc 1959-ben járt Kínában.
1959-ben írták alá a két ország közötti barátsági és együttműködési
szerződést. Az ázsiai országból az 1990 előtti időszakban ugyancsak
két legfelső szintű állami delegáció járt Magyarországon. 1957-ben
Csou En-laj (Zhou Enlai), a Kínai Népköztársaság Államtanácsának
(kormányának) elnöke (miniszterelnök) és külügyminisztere, majd
1987-ben Csao Ce-jang (Zhao Ziyang), az Államtanács elnöke
(miniszterelnök), egyben a Kínai Kommunista Párt ügyvezető főtitkára
volt Budapest vendége.
Az 1990-es magyarországi rendszerváltozást követően a két ország
újra meghatározta együttműködésének elvi alapjait, kapcsolataik
rendezettek. Magyarországon több tízezres kínai kolónia él, amely a
legnépesebb Közép-Európában. A két ország 2004. június 10-én közös
nyilatkozatot írt alá, amelyben a kapcsolatok új politikai
minősítéseként a baráti együttműködési partnerség fogalmát
határozták meg. A rendszerváltozás után először 2003-ban látogatott
magyar miniszterelnök Pekingbe.
2003. augusztus 26-30. – Medgyessy Péter miniszterelnök több
miniszter és üzletemberek társaságában hivatalos látogatást tett
Kínában. A 44 év utáni első magyar miniszterelnöki látogatásnak
kínai részről tulajdonított nagy jelentőséget jelezte, hogy az
eredetileg munkalátogatásnak tervezett vizit végül is hivatalos
rangra emelkedett, Medgyessy Pétert és kíséretét magas szintű
katonai tiszteletadással fogadták. Hu Csin-tao (Hu Jintao)
államfő-pártfőtitkár pedig programját átrendezve sort kerített a
találkozásra a magyar kormányfővel. Ven Csia-pao (Wen Jiabao)
kijelentette, hogy Magyarország Kína első számú kereskedelmi
partnere és turisztikai célpontja a térségben. Pekingben a magyar
miniszterelnök felavatta Petőfi Sándor első Kínában álló szobrát.
2005. szeptember 8-10. – Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hivatalos
látogatást tett Kínában és Hongkongban, ő volt az első magyar
kormányfő, aki Hongkongot is felkereste. Gyurcsány Ferenc főleg
gazdasági kérdésekről tárgyalt Ceng Csing-hunggal (Zeng Quinghong),
a Kínai Népköztársaság alelnökével és Ven Csia-pao (Wen Jiabao)
miniszterelnökkel, és találkozott a Kínai Fejlesztési Bank elnökével.
2007. szeptember 2-5. – Gyurcsány Ferenc miniszterelnök vezetésével
magyar küldöttség tett hivatalos látogatást Kínában. A kormányfő
Pekingben megnyitotta a magyar gazdasági, kulturális és
idegenforgalmi évadot. A látogatáson öt üzleti szerződést írtak alá,
köztük az európai információs és logisztikai központként is működő,
budapesti Márkás Kínai Áruk Központjának (CBTC) és a senjangi
(Shenyang) magyar ipari parknak a létrehozásáról szóló egyezményt.
2008. augusztus 14-17. – Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a XXIX.
nyári olimpia alkalmával Pekingben találkozott Ven Csia-pao (Wen
Jiabao) kínai miniszterelnökkel és Jacques Rogge-gal, a Nemzetközi
Olimpiai Bizottság (NOB) elnökével, valamint ellátogatott az olimpiai faluba is.
2010. október 30-november 2. – Hivatalos látogatást tett Kínában
Orbán Viktor miniszterelnök, akit kínai hivatali kollégája, Ven
Csia-pao (Wen Jiabao) hívott meg a sanghaji világkiállítás
záróeseményeire, a magas szintű fórumra és a záróünnepségre. A
zárófórumon a magyar kormányfő tartotta a plenáris ülés megnyitó
előadásainak egyikét. Orbán Viktort Sanghajban fogadta Ven Csia-Pao,
akivel mintegy félórás megbeszélést tartott, a két ország politikai,
gazdasági, kulturális kapcsolatainak szorosabbra fűzéséről állapodtak meg. A miniszterelnök programjának nagyobb részében üzleti tárgyalásokat folytatott, találkozott Kína több jelentős gazdasági szereplőjével.
