A damaszkuszi kormány hamarosan „olyan demokráciát mutat majd fel, amelyre még nem volt példa” a közel-keleti térségben.
Szíria – Demokráciát ígér a külügyminiszter és elutasítja a beavatkozást
Szíria külügyminisztere azt mondta szerdán, hogy a damaszkuszi kormány hamarosan „olyan demokráciát mutat majd fel, amelyre még nem volt példa” a
közel-keleti térségben.
„Társadalmi igazságosság, törvény előtti egyenlőség és
elszámoltathatóság lesz” – hangoztatta a televíziók által
közvetített sajtóértekezletén Valíd Moallem válaszul arra a
kérdésre, hogy elképzelése szerint milyen lesz Szíria három hónap
múlva.
A Bassár el-Aszad elnök régi bizalmasának számító miniszter
kijelentése túlment azokon az általános reformígéreteken, amelyeket
az államfő fogalmazott meg hétfői beszédében, emellett szinte
hivatalos beismerése volt annak, hogy Szíriában mindeddig nem
törődtek a demokrácia alapelveivel.
Moallem felszólította a rendszer ellenzékét, hogy bocsátkozzon
politikai tárgyalásokba, s hazatérésre biztatta a száműzetésben
élőket is, azt ígérve, hogy még a rendszer „legkeményebb bírálóinak”
sem kell tartaniuk a letartóztatástól.
Ugyanakkor elutasított minden beavatkozást országa belügyeibe.
A sajtóértekezlet célja láthatóan az volt, hogy magabiztos képet
mutasson a rezsimről, miközben Aszad elnököt egyre élesebb támadások
érik külföldön és odahaza, ahol a tüntetők országszerte a távozását követelik.
A külügyminiszter azt mondta, hogy a nemzetközi közösség
belesüppedt a líbiai katonai intervencióba. Ez a történet azonban
nem ismétlődhet meg Damaszkusszal, amely „kivétel nélkül” minden
arab ország támogatását élvezi – vélekedett.
Moallem külön kirohanást intézett Európa ellen, amely szankciókat
léptetett életbe Aszad és a szíriai vezetés más tagjai ellen a
tüntetőkkel való fegyveres leszámolások miatt. Azt állította, hogy
az Európai Unió büntető intézkedései a szíriai nép megélhetését
fenyegetik, „ami háborús bűnnel ér fel”.
A szíriai ellenzék szerint a március 15-én kezdődött
tüntetéssorozat elleni megtorlásokban eddig több mint 1400 embert
öltek meg és több mint tízezer tiltakozót zártak börtönbe. A
biztonsági erők könyörtelen fellépése nyomán pedig több ezer ember
menekült Törökországba vagy Libanonba.
A szíriaiaknak egymással kell közös nevezőre jutniuk, és nem
erőltethetnek rájuk semmiféle külső nézőpontot – hangoztatta a
miniszter. Bírálta Franciaországot, Szíria egykori gyarmattartóját,
amelynek elnöke, Nicolas Sarkozy egyébként az elmúlt években
támogatóan lépett fel Aszad elnök mellett, és 2008-ban és 2009-ben
is járt Damaszkuszban, és felszólította Párizst, hogy „vessen véget
az emberi jogok jelszavával folytatott gyarmatosító politikájának”.
„El fogjuk felejteni azt is, hogy Európa a térképen van. Keletre,
délre fordulunk majd, és mindazok felé, akik a kezüket nyújtják nekünk” – mondta.
A szíriai diplomácia vezetője kiemelte: fontosnak tartja a jó
kapcsolatokat a törökökkel, s arra kérte Ankarát, hogy vizsgálja
felül a szíriai felkeléssel kapcsolatos, határozott reformokat
sürgető álláspontját. Egyúttal tagadta azokat az értesüléseket,
amelyek szerint országát Irán és a Hezbollah libanoni síita
szervezet támogatná a tüntetőkkel való leszámolásban.
