Az állam és az egyház különválasztását is biztosítani akarják
Benyújtották az Országgyűlésnek az új egyházi törvényjavaslatot. A javaslat tizenhárom egyházat említ, amelyeket elismert felekezetnek minősít, de a történelmi egyház kifejezést nem említi. Nevesít ugyanakkor több”jelentős közcélú tevékenységet” ellátó egyházat, köztük a Hit Gyülekezetét és a krisna-tudatú hívők közösségét is. Az egyházak nyilvántartása a törvényjavaslat szerint ezentúl a Fővárosi Bírósághoz kerülne.
A négy KDNP-s országgyűlési képviselő által benyújtott a lelkiismereti- és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvényjavaslatot 2012. január 1-én lépne hatályba, felváltva ezzel az 1990-es lelkiismereti- és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló törvényt. A törvényjavaslat tizenhárom egyházat határoz meg, amelyeket az 1895-ös törvény alapján bevett, illetve elismert felekezetnek minősít, de a történelmi egyház kifejezés nem szerepel a dokumentumban.
A törvényjavaslat ilyen felekezetként említi a Magyar Katolikus Egyházat, a Magyarországi Református Egyházat, a Magyarországi Evangélikus Egyházat, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségét, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközséget, a Magyarországi Autonóm Ortodox Izraelita Hitközséget, a Budai Szerb Ortodox Egyházmegyét, a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus Magyarországi Ortodox Exarchátusát, a Magyarországi Bolgár Ortodox Egyházat, a Magyarországi Román Ortodox Egyházat, az Orosz Ortodox Egyház Moszkvai Patriarchátusát, a Magyarországi Unitárius Egyházat és a Magyarországi Baptista Egyházat.
Ezek mellett az új törvényjavaslat olyan „jelentős közcélú tevékenységet” ellátó egyházakat is megemlít, amelyekkel a kormány megállapodást köt. Ilyen például többek között a Hit Gyülekezete, Üdvhadsereg Szabadegyház vagy a Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége. A melléklet további 23 egyházat sorol fel, amelyek országos lefedettségűek, köztük például buddhista és iszlám vallási közösségeket és ezeknek elismert vallási közösségekké való nyilvánítását szorgalmazza.
Az állam és az egyház különválasztását is biztosítani akarják
A korábbi gyakorlattal ellentétben az egyházak nyilvántartása a tervek szerint kizárólagos illetékességgel a Fővárosi Bírósághoz kerül, „ezzel is biztosítva az egységes, naprakész áttekinthető nyilvántartás vezetését”. A törvényjavaslat szerint a „vallási tevékenység olyan világnézethez kapcsolódó tevékenység, mely természetfelettire irányul, rendszerbe foglalt hitelvekkel rendelkezik, tanai a valóság egészére irányulnak, valamint az erkölcsöt és az emberi méltóságot nem sértő sajátos magatartás követelményekkel az emberi személyiség egészét átfogja”.
Az egyház, vallásfelekezet, illetve vallási közösség definíciójaként azt írja a törvényjavaslat, hogy „az azonos hitelveket valló, cselekvőképes, magyarországi lakóhellyel rendelkező, természetes személyekből álló, önkormányzattal rendelkező, autonóm szervezet, mely elsődlegesen vallási tevékenység gyakorlása céljából működik”.
A törvényjavaslat szerint az egyház kizárólag olyan vallási tevékenységet gyakorolhat, „amely az alaptörvénnyel nem ellentétes, jogszabályba nem ütközik, nem sérti más közösségek jogait és szabadságát, valamint az emberi méltóságot”. Az is szerepel benne, hogy biztosítani kívánja az állam és az egyház különválasztását, ugyanakkor törvényes keretet kíván biztosítani ahhoz, hogy „az állam a közösségi célok érdekében együttműködjön az egyházzal”.
