„Miénk itt a tér” – Nagy Erzsébet szerint az új teljesítményértékelést az iskolákban kellene kialakítani
M. Kende Péter vendége a Pirkadat június 10-i adásában Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete országos választmányának tagja volt. A beszélgetés az oktatás aktuális kérdéseit járta körül: a teljesítményértékelési rendszer megszüntetését és újragondolását, a digitális tankönyvek és okoseszközök ügyét, a pedagógusbérekhez kötődő uniós vállalásokat, a technikai dolgozók bérét, a jubileumi jutalmakat, valamint azt, hogyan folytatódhat a szakmai egyeztetés a minisztériummal a nyári hónapokban.
A teljesítményértékelésnek nem felülről kellene érkeznie
M. Kende Péter azzal indított, hogy az oktatási miniszter szavai alapján a jelenlegi teljesítményértékelési rendszer megszűnik, de az uniós források miatt valamilyen értékelési formára továbbra is szükség lesz. Nagy Erzsébet pontosított: az EFOP Plusz program nem egyszerűen teljesítményértékelést ír elő, hanem differenciált béremelési rendszert, amelyet a szakszervezetekkel együtt kell kialakítani.
A PDSZ álláspontja szerint a legjobb az lenne, ha a szabályozás helyi szintre kerülne. „Miénk itt a tér” – fogalmazott Nagy Erzsébet, jelezve, hogy az intézmények maguk tudják legjobban, milyen szempontok alapján érdemes elismerni a munkát.
Szerinte nem olyan központi szempontrendszerre van szükség, amelyet minden iskolára egyformán ráhúznak. Sokkal működőképesebb lenne az a korábbi modell, amelyben minőségi bérpótlék, majd kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés formájában, helyi szabályok szerint döntöttek a pénzek felhasználásáról.
Nem szabad bebetonozni a különbségeket
Nagy Erzsébet szerint a mostani teljesítményértékelési rendszer egyik súlyos hibája az volt, hogy az első alkalommal gyakorlatilag beépítették a bérbe az így kapott összeget. Hiába szerepelt külön soron, törvény szerint az alapbér részévé vált. Ez azt jelentette, hogy aki nem kapott belőle, az tartósan kimaradt.
A szakszervezet ezért olyan szisztémát javasolna, amely nem hoz létre tartósan bebetonozott különbségeket, és nem függ kizárólag felülről meghatározott, sokszor az intézmények sajátosságait figyelmen kívül hagyó szempontoktól.
Nagy Erzsébet jelezte: mindenképpen felhívják majd Lannert Judit figyelmét arra, hogy az EFOP Plusz alapján a rendszert a szakszervezetekkel együtt kell kidolgozni.
Digitális tankönyvek: jó ötlet, de a környezet hiányzik
A beszélgetés másik fontos témája a tankönyvválasztás és a digitális tankönyvek ügye volt. Nagy Erzsébet szerint a 21. században természetesnek kellene lennie, hogy a tankönyvek digitális formában is hozzáférhetők. Ez nemcsak korszerűségi kérdés, hanem nagyon praktikus is: elég egy reggeli iskolába induló gyerek táskájára nézni, hogy látható legyen, milyen súlyt cipelnek nap mint nap.
Az ötletet jónak tartja, de a megvalósítás részleteit egyelőre nem látja. Különösen azért, mert még nem világos, hogyan illeszkedik mindez az okoseszközök iskolai leadásáról szóló szabályozáshoz.
Nagy Erzsébet szerint a digitális eszközhasználatról szóló rendelkezést mindenképpen át kellene dolgozni. Saját tanári tapasztalatát idézve elmondta: sokszor óra közben derült ki, milyen feladatsorral, digitális gyakorlással lehetne a legjobban segíteni a diákokat. Ha ilyenkor előre engedélyeztetni kellene a telefon vagy más eszköz használatát, az teljesen életszerűtlen lenne.
Internet nélkül nincs digitális oktatás
M. Kende Péter rákérdezett arra is, milyen az iskolák internetellátottsága. Nagy Erzsébet szerint sok helyről érkezik jelzés arról, hogy nincs megfelelő sávszélesség, vagy nem stabil az internetkapcsolat.
Ez azért lényeges, mert más az, amikor néhány pedagógus használja a hálózatot, és más az, amikor egyszerre több osztály csatlakozna digitális tananyagokhoz vagy feladatokhoz. Ehhez valódi infrastruktúra kell.
Nagy Erzsébet felidézte: tanárként előfordult, hogy a rendszergazdák nem szívesen adták ki a wifi jelszót, miközben ő a tanórai munkához szerette volna használni a diákokkal. Ha nem volt wifi, maradt a hotspot, vagy a szülőket kellett kérni, hogy internetképes eszközt küldjenek a gyerekkel. Szerinte a digitális oktatásról nem lehet beszélni anélkül, hogy az iskolai hálózatok állapotát rendeznék.
Béremelés, jutalmak, határidők
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók és a technikai munkatársak bérrendezéséről egyelőre nincs konkrét időpont az egyeztetésre. Nagy Erzsébet azt mondta: hamarosan be fog jelentkezni Lannert Juditnál.
Nemcsak a bérek miatt, hanem az elmaradt jubileumi jutalmak ügyében is sürgető a helyzet. A státusztörvény körüli jogszabályváltozások miatt sokan kerültek olyan helyzetbe, hogy korábban még nem voltak jogosultak, később pedig azt mondták ki róluk, hogy már nem jogosultak. Közben Nagy Erzsébet tudomása szerint jogerőssé vált az a bírósági ítélet, amely szerint a jelenlegi szabályok mellett is járhat a 25, 30 vagy 40 éves köznevelési foglalkoztatotti jutalom azoknak, akik megszerezték a szükséges szolgálati időt.
Az elévülési határidők miatt ezt nem lehet sokáig halogatni.
Figyelni kell a diplomás átlagbérhez kötött vállalást
A pedagógusbérek kapcsán Nagy Erzsébet arról is beszélt, hogy az EFOP Pluszhoz kapcsolódó egyeztetésekre még nem kaptak meghívót, pedig erre szükség lenne. Folyamatosan figyelni kell, hogyan áll a pedagógusok átlagbére a diplomás átlagbérhez képest.
Most az a kormányzati állítás, hogy a pedagógus-átlagbér már meghaladta a diplomás átlagbér 80 százalékát, ezért nincs szükség kompenzációra. Nagy Erzsébet szerint ezt nem lehet egyszeri számként kezelni, mert a diplomás átlagbér maga is változik. Ezért folyamatos kontrollra és egyeztetésre van szükség.
Nyáron sem lehet leállni
M. Kende Péter felvetette: ha a miniszterelnök azt ígéri, hogy nyáron nincs leállás, akkor a szakszervezeteknek sem lesz nyári szünetük. Nagy Erzsébet szerint valóban nem lehet teljesen leállni. A szakszervezeti munkát be kell osztani, még akkor is, ha a tagok és tisztségviselők természetesen nyaralnak.
Ő maga is tervez pihenést az unokájával, de hangsúlyozta: többen vannak, és meg tudják oldani, hogy akár a nyár közepén is részt vegyenek egyeztetéseken.
Továbbképzés, egyházi iskolák, új tanév
Szeptemberig több ügyet is napirendre kell venni. Nagy Erzsébet szerint ilyen a pedagógus-továbbképzési rendszer átalakítása, amelyről Lannert Judit is jelezte, hogy jelenlegi formájában nem mehet tovább.
Emellett el kell kezdeni azokat a szakmai egyeztetéseket is, amelyek nem feltétlenül hoznak azonnali őszi változást, de a rendszer jövőjét alapozhatják meg. Ide tartozik a hat- és nyolcosztályos iskolák kérdése, valamint az egyházi iskolák helyzete is.
Nagy Erzsébet szerint az egyházi iskolák fenntartóival és vezetőivel is szükség lenne alapos egyeztetésre. M. Kende Péter hozzátette: információi szerint június második felében a kormány magasabb szinten is le kíván ülni az egyházak vezetőivel, aminek később oktatási folytatása is lehet.
Zebraszerda után is maradt közösség
A beszélgetés végén a zebraszerdák jövője is szóba került. Nagy Erzsébet szerint bár a korábbi tiltakozási forma most nem ugyanúgy van jelen, a közösség nem szűnt meg. Vannak, akik optimista táblákkal továbbra is jelzik a jelenlétüket, és látszik, hogy kialakult egy olyan kör, amely nem akar eltűnni.
Szerinte ez azért fontos, mert akik nehéz időszakban hajlandók voltak cselekedni, azoknak békésebb időszakban sem kellene passzívvá válniuk. Az oktatáspolitikai egyeztetések fennmaradásához nemcsak kommentelőkre és kívülről bekiabálókra van szükség, hanem aktív kollégákra, akik munkát is vállalnak a változásokért.
Nagy Erzsébet szerint őket a szakszervezet is várja. A következő hetek tétje az lesz, hogy az oktatás új irányítása valódi partnerként kezeli-e a szakmai és munkavállalói szervezeteket, és hogy az új tanév kezdetéig sikerül-e legalább a legsürgetőbb ügyekben világos válaszokat adni.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
