„Ez most már nagyon nem játék” – Naszályi Gábor szerint Budapest fizetésképtelensége már a dolgozók mindennapjaiban is fenyegető jelzés
M. Kende Péter vendége a Pirkadatban Naszályi Gábor, az Egységes Közlekedési Szakszervezet elnöke volt. A beszélgetés a főváros pénzügyi helyzetéről, a szolidaritási hozzájárulás körüli vitáról, a BKV-dolgozók fizetésének technikai késéséről és arról szólt, hogy Budapest működőképessége már nem politikai szlogen, hanem nagyon is gyakorlati kérdés. Naszályi szerint rendkívüli közgyűlésen kellene tisztázni, ki mit vállal a város működésének fenntartásáért.
Borongós idő, borongós fővárosi kilátások
M. Kende Péter a beszélgetés elején a borongós időjárásból indult ki, és azt kérdezte: vajon a főváros működését illetően is indokolt-e a rossz érzés. Naszályi Gábor szerint igen. A főváros költségvetése úgy lett elfogadva, hogy abból világosan látszik: Budapest nem tudja kigazdálkodni a jelenlegi szolidaritási hozzájárulást úgy, hogy közben a kötelező feladatait is ellássa.
A szakszervezeti vezető szerint ez nem olyan kérdés, amelyet néhány költségvetési tétel átcsoportosításával meg lehet oldani. A szolidaritási hozzájárulás „iszonyatos mértékű elvonás”, amely a főváros alapműködését érinti.
Naszályi azt is felvetette: amíg például a gépjárműadó nem kerül vissza a fővároshoz, addig szerinte nehezen értelmezhető, meddig és milyen mértékben kérhető további befizetés Budapesttől. A tavaszi útállapotokat „hadiállapotokként” írta le, és emlékeztetett arra is, hogy az utak mellett a közműhálózat, a vízvezetékek és más alapinfrastruktúrák is komoly gondokkal küzdenek.
Jövő héten fizetésképtelen lehet a város
A beszélgetés egyik legsúlyosabb pontja az volt, hogy Naszályi szerint ha inkasszót próbálnak benyújtani, a főváros akár már a következő héten fizetésképtelenné válhat. Ez nem elméleti kérdés: közvetlenül érintheti a Budapest-család cégeit és munkavállalóit.
A szakszervezeti vezető egy friss példát is hozott. A BKV-nál minden hónap 8-án van fizetés, vagy ha ez hétvégére vagy ünnepnapra esik, akkor korábban utalnak. A napokban azonban a GIRO-rendszer fennakadása miatt több dolgozó nem kapta meg időben a bérét.
Naszályi hangsúlyozta: ez nem azért történt, mert a BKV fizetésképtelenné vált volna. A cég elutalta a béreket, és a probléma technikai jellegű volt, estére rendeződött is. Mégis erős jelzés volt a dolgozók számára. Sokan azonnal feltették a kérdést: ha egyszer valóban nincs pénz, akkor mi történik?
A dolgozó nem előre kapja a bérét
Naszályi szerint a fizetés kérdése azért különösen érzékeny, mert a dolgozó nem előre kap pénzt, hanem az elvégzett munkájáért utólag. Ha tehát a város fizetésképtelenné válik, az rögtön felveti: ki és milyen alapon várja el, hogy a munkavállalók tovább dolgozzanak?
A Budapest-család cégeinél több tízezer ember megélhetése függ attól, hogy a főváros működőképes marad-e. Naszályi szerint nem lehet úgy kezelni a helyzetet, mintha csak politikai vita zajlana a városháza és a kormány között. A probléma a dolgozók pénztárcájában, a közlekedés működésében, az utak állapotában és a közszolgáltatások biztonságában jelenik meg.
Rendkívüli közgyűlés kellene
M. Kende Péter felvetette: a Budapest-család munkavállalóit képviselő szakszervezeteknek érdemes lenne minden fővárosi frakcióhoz fordulniuk, és rendkívüli közgyűlést kezdeményezniük. Naszályi szerint ez indokolt lehet, mert a város működéséről végre világosan kellene beszélni.
Úgy látja, a közgyűlések 60, 80 vagy akár 200 napirendi ponttal látványosak lehetnek, de most egyetlen valódi kérdésre kellene koncentrálni: hogyan működik tovább Budapest, ha a kötelező kifizetéseket teljesíteni kell, miközben a közszolgáltatások finanszírozására nincs elegendő pénz?
A fővárosi erőviszonyok miatt a kisebb frakciók önmagukban nem tudnak dönteni. Valamelyik nagy frakciónak vállalnia kell a politikai felelősséget. Naszályi szerint nem elég annyit mondani, hogy a főváros „majd megoldja”, mert ez a mondat már nem állja meg a helyét.
Nem lehet örökké trükkökkel felszínen tartani a hajót
A szakszervezeti vezető szerint az elmúlt években a főváros különböző drága és bonyolult pénzügyi trükkökkel tudta fenntartani magát. Ezek azonban sorra eltűnnek, és a probléma évről évre nő.
Szerinte a város nem egy olyan hajó, amelyet korlátlan ideig felszínen lehet tartani ideiglenes megoldásokkal. Előbb-utóbb világosan ki kell mondani, mire van pénz, mire nincs, és kinek mi a felelőssége.
A Tisza-frakció kapcsán Naszályi emlékeztetett: már az előző évben is látható volt, hogy ilyen feltételek mellett nem lehet elfogadni a költségvetést, mégis igent mondtak rá. Most viszont a felelősség még nagyobb, mert a működés közvetlen veszélybe kerülhet.
Hétfőn egyeztetés a főpolgármesterrel
Naszályi elmondta: hétfőn a főpolgármesterrel és a főigazgatóval egyeztetnek. Ott szeretnék meghallgatni, mit tud mondani a városvezetés ahhoz képest, ami jelenleg már ismert. Ha azonban a válasz mindössze annyi lesz, hogy a város fizetésképtelenné válhat, az a szakszervezetnek nem lesz elég.
A munkavállalói érdekképviseleteknek konkrétumokra van szükségük: mi garantálja a bérek kifizetését, hogyan működnek tovább a cégek, és milyen lépések történnek azért, hogy a közszolgáltatások ne omoljanak meg?
Budapest nemcsak politikai terep, hanem 1,7 millió ember városa
A beszélgetésben előkerült az is, hogy Budapestnek döntő szerepe volt és lehet az országos politikai változásokban. Naszályi szerint azonban most nemcsak a politikai erőtér számít, hanem a város 1,7 millió lakója is.
Nem lehet úgy tekinteni Budapestre, mint egy sakkfigurára az országos politikában. A fővárosnak működnie kell: járnia kell a közlekedésnek, rendezni kell az utak és közművek állapotát, biztosítani kell a munkavállalók bérét.
Naszályi szerint ma már aligha gondolja bárki, hogy a főpolgármester egyszemélyben felelős mindenért, hiszen a közgyűlés dönt szinte minden lényeges ügyben. Ezért a felelősség is megoszlik a frakciók között.
Nem időközi játszmákra, hanem működő városra van szükség
A beszélgetés végén szóba került egy lehetséges politikai forgatókönyv is: van, aki szerint a Tisza most elég erősnek érezheti magát ahhoz, hogy önkormányzati szinten is új erőviszonyokat hozzon létre. Naszályi ezzel kapcsolatban azt mondta: ha valaki valóban optimista, és bízik abban, hogy a Tisza jól kormányoz, akkor 2029-ben is erős lehet, és akkor normális, törvényes keretek között kérheti a választók döntését.
Most szerinte nem a városvezetés leváltása a fő kérdés, hanem az, hogy a főváros lélegeztetőgépen van. Ebben a helyzetben kevés az érdemi mozgástér, de éppen ezért lenne fontos, hogy a nagy frakciók kompromisszumot kössenek a működés érdekében.
Naszályi szerint a jövő heti egyeztetés sok mindent tisztázhat. Vagy éppen az derül ki, hogy továbbra sincs valódi válasz. És szerinte ez volna a rosszabb forgatókönyv.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
