Egészségturisztika

 Európa legnépszerűbb egészségturisztikai úti céljává kívánni tenni Magyarországot 2020-ra


Európa legnépszerűbb egészségturisztikai úti célja lesz Magyarország a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), amely közzé

tette a turizmusfejlesztési stratégia szakmai vitairatát.

 A kormány nagy hangsúlyt fektet a civil és üzleti szektorral való párbeszédre, az NGM ennek érdekében internetes szakmai konzultációt kezdeményez három nagy jelentőségű terület, a külgazdaság, az otthonteremtés és a turizmus jövőjét illetően .
 A turizmusfejlesztési szakmai vitairatban a tárca ismerteti: a kormány kiemelt szerepet szán a turizmusnak központi célja – a 10 év alatt egymillió új, adózó munkahely – megvalósításában, hiszen ez az ágazat képes a munkanélküliséggel jelenleg leginkább küzdő képzetlen rétegek tömeges felvételére.


 Az NGM emlékeztet: a 2005-ben elfogadott Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia (NTS) időtávja – illeszkedve az európai uniós költségvetési periódushoz – 2013-ig szólt, így  megújítása mindenképpen aktuális, hiszen az új, 2014-től 2020-ig
tartó tervezési időszak fejlesztéseinek megalapozásához új stratégiára van szükség. Ennek első lépése az új turizmusfejlesztési koncepció, amely a részletesebb stratégia alapvető irányait fekteti le – áll a dokumentumban.
 Az új stratégia központi eleme a termálvízkincsre épülő egészségturizmus, valamint az ehhez kapcsolódó orvosi szolgáltatások fejlesztése. A tervek szerint a turizmus intézményrendszerének alapja a helyi és térségi desztinációmenedzsment szervezet lesz, amely az önkormányzatok és turisztikai vállalkozások, valamint civil szervezetek együttműködésével töltené be a házigazda szerepét a látogatók számára.
 A koncepció szerint a célok eléréséhez szükség van a versenyképesség javítására, a munkahelyteremtésre, a fenntartható fejlődés szempontjainak figyelembe vételére, valamint hatékony érdekérvényesítésre a turizmusban rendelkezésre álló források
megszerzésére. A stratégia szerint a piaci kereslet által vezérelt és innováción alapuló kínálatfejlesztés és marketing kommunikáció is szükséges a célok eléréséhez.
 A vendéglátást és turizmust jelentős áfa terheli, amely  versenyhátrányt jelent a magyarországi turisztikai szektor számára, elsősorban a jövedelmezőség szempontjából – mutat rá az NGM. „A költségvetés általános helyzete által szabott mozgástérhez igazodva ezen a területen a későbbiekben fokozatos enyhítés szükséges” – fogalmaz a dokumentum.
 A turizmusban jellemzően kis- és középvállalkozások (kkv-k) működnek, ezért a pozíciójukat javító általános intézkedések a turizmus szektor számára is kedvezőek. Ennek megfelelően a kormány célja, hogy erősítse a turisztikai kkv-k piaci pozícióját.
 A stratégia központi helyen kezeli az idegenforgalom munkahely-teremtő feladatát is. A dokumentum szerint a termálvíz komplex hasznosításán alapuló egészségturizmus kínálatát az egészségipari ágazatok termékei egészítik ki. Ezek közül a növényházi kertészet és a feldolgozott gyógynövénytermékek szerepe folyamatosan nő a munkahelyteremtésben.
 Cél, hogy a turizmusfejlesztési források tervezése és felhasználása
a fejlesztési koncepcióban meghatározott prioritások mentén
történjen – hangsúlyozza a tárca. Ehhez elengedhetetlennek tartja,
hogy az uniós források tervezési irányelvei az eddigi támogatási
gyakorlattól eltérően figyelembe vegyék a régióhatáron átnyúló,
ugyanakkor termékként egységet képező fejlesztéseket.
 Az orvosi szolgáltatásokon alapuló egészségügyi turizmus
kínálatának fejlesztése, és a határon átnyúló egészségügyi
szolgáltatások kihasználása is fontos feladat lesz a jövőben a
stratégia alapján. A tervek szerint az orvosi szolgáltatásokból
származó bevételek egy részét visszaforgatják a közfinanszírozott
egészségügyi ellátás fejlesztésére. Kiemelt feladat lesz a
minősített gyógyhelyek számának, komplex szolgáltatásaik bővítése, a
természeti gyógytényezőkön alapuló gyógy- és wellness kínálat
profiljának meghatározása, a fürdők jövedelemtermelő-képességének
javítása is- A szakmai vitairat szerint a vallási, konferencia- , öko-,
kerékpáros, vízi-, lovas-, falusi-, és kulturális turizmusban is
nagy lehetőségek vannak, ezeket szintén tovább kell fejleszteni a
magyarországi adottságok mentén.