Szászfalvi László: az egyházaknak újra kell

 magukat regisztráltatniuk

 


Szászfalvi László: az egyházaknak újra kell magukat regisztráltatniuk

Újra kell regisztráltatniuk magukat az egyházaknak és a vallási közösségeknek az idén meghozandó egyházi törvény kritériumai alapján – mondta Szászfalvi László, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egyházügyi, civilügyi és nemzetiségi államtitkára szerdán Budapesten.

 A Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara, a
Református Közéleti és Kulturális Központ és a Magyar Külügyi
Intézet rendezvényén az államtitkár megjegyezte: a minden egyház
számára kötelezően a Fővárosi Bíróságon megteendő regisztráció
lehetetlenné teszi majd az egyházi státusszal való
visszaélést.
 Szászfalvi László A vallásszabadság és az egyházak jogi helyzetének
szabályozása az Európai Unióban és Magyarországon című tudományos
konferencián hangsúlyozta: az egyházak, vallási közösségek
bejegyzésének kritériuma lesz az, hogy mióta léteznek
Magyarországon, mekkora a létszámuk, illetve hitelveiket,
szervezeti, működési szabályzatukat is be kell mutatniuk.
 Azt azonban, hogy mekkora létszámhoz köti majd az új törvény az
egyházak elismertségét, az államtitkár nyitva hagyta. A tervezet
mindenesetre biztosítja a vagylagosságot, azaz nem kell egyszerre
egy bizonyos időnél régebbinek és ugyanakkor bizonyos létszám
felettinek lennie egy adott egyháznak, elegendő, ha az egyik
kritériumot teljesíti, „ellenkező esetben kieshetnének olyan
egyházak, amelyek vallási tevékenységéhez kétség sem férhet” –
mondta.
 A tervezet számol történelmi egyházak – ide sorolhatók a katolikus,
református, evangélikus egyházak és a zsidó felekezetek – és egy
másik, úgynevezett elismert egyházak kategóriával. A besorolások
azonban nem mehetnek végbe az egyházakkal való egyeztetések nélkül –
hívta fel a figyelmet.
 Az elismert egyházak vagy vallási közösségek kategóriájának
bevezetésére azon közösségek besorolása miatt van szükség, amelyek
nem tudnak megfelelni a történelmi egyházakkal szemben támasztott
feltételeknek, de tevékenységüket tekintve egyértelmű, hogy
egyházként működnek. Nekik enyhébb feltételeket kell teljesíteniük,
ez lehet akár létezésük 20 éves időtartama vagy kisebb létszám;
nekik szintén biztosítani kell az egyházi támogatásokhoz való teljes
vagy részleges hozzáférést – emelte ki.
 Azok, amelyek az elismert kategóriába sem tudnak bekerülni, vallási
egyesületeket hozhatnak majd létre, rájuk viszont nem az egyházi,
hanem a civil törvény lesz érvényes, és mint ide tartozók, ugyancsak
kaphatnak majd állami támogatást, és belső autonómiájuk is
biztosított lesz.
 Mint mondta, a bírósági regisztráció nem lehet formális, mint
eddig, ugyanis akkor is bejegyeztek egy egyházat, ha egészen
nyilvánvaló volt tevékenységének üzleti jellege. Az „üzleti egyházak
elárasztották a szociális ellátórendszert”, s a  fiktív egyházi
szervezetek a kiegészítő normatíva elnyerése érdekében jöttek létre.
Ez ma már a szociális ellátórendszer fenntarthatóságát veszélyezteti
– állapította meg.
 Ezért július 1-jétől a kiegészítő normatíva csak azon egyházaknak
jár, amelyek a kormánnyal „átfogó, a szociális tevékenységre is
vonatkozó” megállapodást kötöttek – fogalmazott.
 Az államtitkár tisztázandónak nevezte a személyi jövedelemadó egy
százalékának egyházak számára adható felajánlást is. Mint közölte,
az idén még olyan egyházak is indulhatnak ezért a pénzért, amelyek
az új szabályozás következtében jövőre már nem egyházként működnek
majd.
 Meglátása szerint az egyházak névviselésének kérdését is jobban
kell majd szabályozni annak érdekében, hogy egy adott egyház neve,
szimbóluma vagy szertartásrendje ne legyen összetéveszthető más
egyházakéval.
 Az egyházi törvénynek lesz melléklete is, amely felsorolja a
regisztrált egyházakat. Ez a kör tovább is bővülhet, a vallási
közösségeknek lesz lehetőségük arra, hogy felkerüljenek rá – tette
hozzá.
 Szászfalvi László elmondta, hogy az új alkotmány 2012. január 1-jén
lép hatályba a tervek szerint, ezzel egyidejűleg vagy ezután léphet
életbe az új egyházi törvény, amely sarkalatos törvénynek minősül,
azaz a parlament kétharmados többséggel módosíthatja csak az
elképzelések szerint. A törvény tervezetét az egyházakkal egyeztetik
majd a következő hetekben, a pontosítások után pedig kezdődik a
kodifikáció.
 Szólt arról, hogy az alkotmánytervezet preambulumában szerepel a
kereszténység nemzetmegtartó szerepe, amit „óriási jelentőségűnek”
mondott. Utalt arra, hogy több európai alkotmányhoz hasonlóan „a
kereszténység szerepe méltó helyre kerül”, de más vallások is
megkapják majd a nekik járó tiszteletet az
alkotmányban.
 Megemlítette, hogy Magyarországon jelenleg is különváltan működnek
az egyházak és az állam, a közjó érdekében ugyanakkor együttműködés
van közöttük. A szétválasztás az állam és az egyházak autonómiáját
is védi, s ez érdeke az államnak és az egyházaknak egyaránt.
 Az egyházügyi államtitkár rámutatott: az állam és az egyházak
szétválasztásának elve megköveteli, hogy az állam semmilyen
felügyeleti szervet ne hozhasson létre az egyházak ellenőrzésére,
valamint azt, hogy az egyházi belső normák végrehajtásához állami
kényszert ne lehessen igénybe venni.