Az Országgyűlés július 1-ig meghosszabbította a kilakoltatási moratóriumot
Nyár közepéig hosszabbították meg a kilakoltatási moratóriumot
Az Országgyűlés szerdán július 1-ig meghosszabbította a kilakoltatási moratóriumot a
lakáshitel-tartozások adósai számára. A képviselők 267 igen
szavazattal, 29 nem ellenében és 4 tartózkodás mellett fogadták el a
bírósági végrehajtásról szóló törvény ezt szabályozó módosítását.
A parlament döntésével azokra a természetes személyekre korlátozta
az április 15-én lejáró moratórium meghosszabbítását, akik
lakáshitel-tartozásból eredő követelés végrehajtás alatt állnak és
nem jogosultak más beköltözhető ingatlan használatára, illetve
maradásukkal nem lehetetlenítik el a végrehajtást kérő
lakhatását.
A kormánypárti képviselők által kezdeményezett törvénymódosítás az
önkéntes lakásfoglalókat és a rendbírsággal sújtott személyeket,
valamint a hitelezéssel kapcsolatos visszaélés miatt elítélteket
továbbra is kizárja a moratóriumra jogosultak köréből.
A moratórium a lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződésekre, valamint
a lakáscélú pénzügyi lízingszerződésekre vonatkozik, ám kiterjed
azokra a szabad felhasználású hitelekre is, amelyeknek adósai
lakóingatlanon alapítottak zálogjogot és a hitelt a kiürítendő
lakásra fordították. A kilakoltatás emellett abban az esetben sem
lehetséges, ha a kötelezettnek a vételi jog érvényesítése, vagy a
lízingszerződés felmondása, illetve a zálogjog végrehajtáson kívüli
érvényesítése miatt kellene átadnia az ingatlant új
tulajdonosának.
A fideszes Csizi Péter módosító javaslatára a törvény szövegébe
került az a szigorító kitétel is, hogy az adóst csak akkor illeti
meg a kilakoltatási moratórium védelme, amennyiben az ellene indult
más követelések behajtásában a tőketartozás összege nem haladja meg
a 150 ezer forintot.
Az eredeti jogszabály-változtatást előterjesztők indoklásukban
kiemelték: a moratórium egy hangsúlyozottan ideiglenes válságkezelő
intézkedés, ezért a szabályozásnak fokozatosan vissza kell térnie a
követelésérvényesítés általános rendjéhez.
A törvénymódosítás elsőként benyújtott szövege ugyanakkor még nem
szabta volna meg a lakáshitel-tartozások adósaira vonatkozó
kilakoltatási moratórium határidejét, ám Lázár János és Rogán Antal
fideszes képviselők kezdeményezésére azt július 1-ig hosszabbította
meg a Ház.
A két kormánypárti politikus szerint a moratórium
meghosszabbításának fix időponthoz kötése azt a „morálisan el nem
hanyagolható társadalmi érdeket” szolgálja, hogy a felvett hitelt –
felvevőjének anyagi erejéhez mérten – mindenképp vissza kell
fizetni. Kitérnek arra, hogy a jelzáloghitelek finanszírozásául
szolgáló jelzáloglevelek értékét tartósan meg kell őrizni. Ez
nemcsak a pénzintézeteknek, hanem a lakáshiteleket pontosan fizető
többségnek is érdeke, hiszen ellenkező esetben az ő terheik is
növekednek – írják.
Lázár János és Rogán Antal szerint a moratóriumot azért is
elégséges két és fél hónappal meghosszabbítani, mert a Bankszövetség
és a kormány jelenleg is dolgozik a bajba jutott hitelesek védelmét
szolgáló elképzeléseken, amelyek szerint a terheket a hitelfelvevők,
a bankok és a kormány együtt vállalnák.
A Ház által elfogadott törvénymódosítás a kihirdetését követő napon
lép hatályba. A törvény rendelkezéseit azokban a folyamatban lévő
végrehajtási eljárásokban is alkalmazni kell, amelyekben a
kilakoltatás foganatosítására még nem került sor.
