Közel kétszáz halott Líbiában, El-Manáma a tüntetők kezén
Nem hivatalos adatok szerint már közel kétszáz ember életét követelte Líbiában a szinte forradalmi jelleget öltő tüntetéshullám, Bahrein fővárosának központját az ellenzék tartja ellenőrzés alatt, tüntetések voltak Marokkóban, folytatódtak a megmozdulások Jemenben – a Tunéziában keletkezett elégedetlenségi hullám a hét végén sem gyengült az Észak-Afrikától a Közel-Keletig terjedő térségben.
Líbiában, amelyet Moammer Kadhafi ezredes már 42 éve irányít, a
biztonsági erők 173 embert öltek meg a kormányellenes tüntetések
keddi kirobbanása óta a Human Rights Watch nemzetközi emberjogi
szervezet adatai szerint.
Az ellenzék fellegvárában, a Tripolitól mintegy ezer kilométerre
keletre fekvő Bengáziban a tüntetések már csaknem forradalomba
csaptak át. Újságírókat nem engednek be a városba, de a szemtanúk
beszámolóiból összeálló kép szerint a forgatókönyv ismétlődik: a
rendfenntartók a tüntetők közé lőnek, majd a halottak másnapi
temetésére összegyűlő tömegre rálőnek. Ez történt vasárnap is: a
biztonsági erők tüzet nyitottak a megmozdulásokban megölt embereket
temető tömegre. A véres leszámolások nyomán mintegy ötven líbiai
vallási személyiség, értelmiségi és idős törzsi vezető vasárnap
felszólította a biztonsági erők tagjait, hogy hagyják abba a
mészárlást, mert „az ártatlan emberi lények meggyilkolását” tiltja
Isten.
Líbiai megfigyelők szerint nem valószínű egy egyiptomi stílusú, az
egész országot átfogó lázadás, mert Kadhafi a kőolajból származó
busás jövedelmeknek köszönhetően kezelni tudja a szociális
problémákat, emellett az ország nagy részén továbbra is nagy
tiszteletnek örvend. Sir Richard Dalson, Nagy-Britannia volt líbiai
nagykövete az Independent on Sundaynek adott nyilatkozatában úgy
vélte, hogy Kadhafinak nehezére esne engedményeket tennie a
politikai túlélés érdekében.
Az EU soros magyar elnöksége a hét végén megerősítette, hogy a
líbiai külügyminisztériumba csütörtökön bekérették Magyarország
nagykövetét. Tripoli azzal fenyegetőzött, hogy beszünteti az
illegális bevándorlás elleni küzdelemben való részvételét, ha az
unió továbbra is „bátorítja” a tüntetéseket – közölte Polner Gergely
szóvivő az AFP-vel. A líbiai külügyminisztériumot leginkább
Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője
bosszantotta fel. Ashton szerdán, azaz az első líbiai tüntetések
után felszólította Tripolit, hogy hagyjon fel az erőszakos
akciókkal, s engedélyezze a szólásszabadságot.
Törökország repülőgépeket küldött vasárnap Bengáziba, hogy
evakuálja a Líbiában dolgozó több száz török állampolgárt. Ausztria
egy katonai szállítógépet vezényelt át Máltára, hogy szükség esetén
azonnal ki tudja menekíteni állampolgárait, valamint más
EU-tagállamok és arab országok állampolgárait.
A Perzsa-öbölben, az V. amerikai flotta főhadiszállásául szolgáló
Bahreinben is folytatódtak a politikai rendszer liberalizálását
követelő tüntetések. El-Manamában több százan töltötték az éjszakát
a Gyöngy téren, miután a koronaherceg parancsára kivonultak a
rendőri és katonai alakulatok a fővárosból. A síita ellenzék vezetői
még fontolgatják, hogy elfogadják-e a kormányzat javaslatát a
tárgyalások megkezdésére. Egyelőre nincsenek közvetlen tárgyalások a
felek között.
Az egyiptomi és tunéziai események láttán felbátorodott ellenzékiek
Gyöngy téri demonstrációját csütörtökön és pénteken fegyveres
rendfenntartó erők zavarták szét. Csütörtök hajnalban három embert
öltek meg és 231-et sebesítettek meg a fegyverüket használó
rohamrendőrök, pénteken pedig katonák lőttek a tömegbe, aminek
következtében 95 ember sebesült meg.
Letartóztatták a jemeni szeparatista Déli Mozgalom vezetőjét
vasárnap Ádenben, a fővárosban, Szanaában pedig lövések dördültek el
az egyetemi campusnál, noha a rohamrendőröknek sikerült egymástól
elszigetelniük a rendszerellenes tiltakozókat és a kormánypárti
tüntetőket. Ibb és Taizz városban továbbra is százak tartanak
ülősztrájkot, követelve Ali Abdalláh Száleh elnök távozását. Ádenben
megszigorították a biztonsági intézkedéseket, a fontosabb utcákon
vasárnap harckocsik és páncélozott járművek jelentek meg. Az államfő
vasárnap ismét párbeszédre szólította fel az ellenzéket, s az öt
ember életét követelő hétvégi tüntetésekért „a rendszeren és a
törvényen kívül álló elemeket” tette felelőssé.
Több ezren tüntettek vasárnap Marokkóban is. A főváros, Rabat egyik
terén kétezren, Casablancában pedig több mint ezren gyűltek össze,
hogy békés demonstráción követeljenek politikai reformokat és a
király jogköreinek korlátozását. Az arab világot megrázó tüntetések
során Marokkóban először vonultak utcára elégedetlenkedők. Elemzők
szerint Marokkóban kevéssé valószínű a rendszer összeomlása. Bár az
egyenlőtlenségek meglehetősen mélyek, a reformokat bevezető királyt
széles körben tisztelik Marokkóban.
Pár hét viszonylagos nyugalom után ismét utcákra vonultak a
kormányellenes tüntetők Tuniszban is. Tunézia fővárosában vasárnap
már második napja tüntettek az átmeneti kormány lemondását, egy
alkotmányozó nemzetgyűlés összehívását és a parlamenti rendszer
bevezetését követelő tunéziaiak, akik egyre csalódottabbak a bűnözés
robbanásszerű terjedése és a szegények megsegítését célzó elégtelen
kormányzati intézkedések miatt. Bár a kormány figyelmeztetett a
tömegtüntetések tilalmára, a miniszterelnöki hivatal előtt vasárnap
mintegy 40 ezren követelték a kormány lemondását és a bérek
emelését. Két katonai helikopter alacsonyan körözött a tömeg felett,
a rendfenntartók pedig a levegőbe lőttek, de a tüntetők a téren
maradtak.
BreuerPress/MTI/Reuters/AP/AFP
