Ashton: most jött el a hatalomváltás ideje

Hague, Westerwelle, Barak, Baradei, McCain  Brüsszel/Washington/Kairó/London/New York, 

 

 

 


Ashton: most jött el a hatalomváltás ideje

Egyiptomban – jelentette ki Catherine Ashton, az Európai Unió
külpolitikai főképviselője, reagálva Hoszni Mubarak csütörtök esti
beszédére, amelyben az egyiptomi elnök bejelentette, hogy nem mond
le, de hatalmi jogköreit átruházza alelnökére.

 „Mubarak elnök még mindig nem nyitott teret a gyorsabb és
mélyrehatóbb reformoknak. A következő órákban és napokban
figyelmesen követjük majd, hogyan reagál erre az egyiptomi nép, mert
a nép követeléseinek és elvárásainak teljesülniük kell. A népnek van
joga megítélni, hogy a Mubarak elnök által bejelentett intézkedések
megfelelnek-e elvárásainak és törekvéseinek” – tette hozzá Ashton
közleményében.
 Felszólította az egyiptomi hatóságokat és a hadsereget, hogy
higgadtan és visszafogottan cselekedjenek, és védjék meg a békés
tüntetőket. Azzal kapcsolatban, hogy Mubarak csak „a biztonsági
feltételek” teljesülése esetén lesz hajlandó megszüntetni a
rendkívüli állapotot az országban, Ashton figyelmeztetett: a
szabadságjogoknak „a lehető leghamarabb érvényesülniük kell”. A
főképviselő közölte, hogy „mihamarabb el akar látogatni
Egyiptomba”.
 Alig néhány órával a közlemény kiadása előtt ismerte el a
főképviselő szóvivője, hogy Kairó vonakodik megadni Ashtonnak az
engedélyt arra, hogy elvigye Mubaraknak és ellenzékének az EU 27
tagországa vezetőinek üzenetét.
 William Hague brit külügyminiszter „egy széles társadalmi alapokon
nyugvó kormányt eredményező, gyors, de rendezett átmenetet”
sürgetett Egyiptomban Mubarak beszédére reagálva. „Alaposan
tanulmányozzuk, hogy mit mondott az elnök és az alelnök. Mi
Nagy-Britanniában azt akarjuk, hogy az egyiptomiak békésen és
demokratikusan tudják elsimítani nézeteltéréseiket. Egyelőre nem
egyértelmű, hogy (Mubarak) mely hatalmi jogköreit adta át
(alelnökének), és hogy ez valójában mit jelent” – mondta a
Bahreinben tartózkodó Hague a BBC-nek nyilatkozva.
 „Egyiptom robbanni fog, és a hadseregnek kell majd megmentenie az
országot” – írta Mubarak beszédére reagálva Mohamed el-Baradei az
arab ország egyik fő ellenzéki vezetője a Twitter mikroblogon
fenntartott profiljába (twitter.com/ElBaradei). A CNN
amerikai hírtelevíziónak nyilatkozva pedig azt mondta a Nemzetközi
Atomenergia-ügynökség (NAÜ) Nobel-békedíjas volt főigazgatója: „Az
emberek rettenetesen dühösek, nekünk pedig van okunk aggódni.
(Mubaraknak és Szuleimánnak) félre kell állniuk. Elvesztették az
emberek bizalmát” – szögezte le, hozzátéve még, hogy Mubarak
elvesztette minden legitimációját. Utalva arra, hogy az elnök átadta
hatalmi jogköreit alelnökének, feltette a kérdést: „Hatalom nélkül
hogy lehet valaki elnök?”
 Baradei néhány órával korábban interjút adott egy amerikai és egy
osztrák médiumnak, és ebben annak a véleményének adott hangot, hogy
egy háromtagú tanácsnak és egy nemzeti egységkormánynak kellene most
átvennie a hatalmat Egyiptomban.
 Ennek a kormánynak hiteles szakértőkből kell állnia – mondta abban
az interjúban, amely a Die Presse című osztrák lap pénteki számában
jelenik meg. A mintegy egyéves átmeneti időszak alatt meg kell
alkotni egy ideiglenes alkotmányt, majd szabad és demokratikus
választásokat kell rendezni – teszi hozzá.
 Nem hoz demokráciát az országnak egy olyan átmenet, amelyet Omar
Szuleimán irányít, „hacsak hátulról nem rugdossák” – mondta a
Foreign Policy című amerikai magazinnak El Baradei. „Úgy gondolom,
elhibázott ez a folyamat. Az ember nem bízza kecskére a káposztát.
Egyáltalán nem bízom (Szuleimánban), ő Mubarak tükörképe.” A
jelenlegi hatalomban senkinek nincs hitele – tette
hozzá.
 Csalódottságának adott hangot a Mubarak-beszéd miatt az ENSZ New
York-i székhelyén tartózkodó Guido Westerwelle német
külügyminiszter. Mint mondta, „nem ezt remélte”. Kifejezte kétségét
afelől, hogy a beszéd hozzájárul az egyiptomi helyzet békés
rendezéséhez. A nemzetközi közösség aggodalma a beszéd után még
nagyobb lett, mint volt – mondta. Felszólította a kormányellenes
tüntetőket, hogy tartózkodjanak az erőszakos cselekményektől,
hozzátéve azonban, hogy joguk van megvalósítani törekvéseiket, „a
szabadságot, a demokráciát, a változást”.
 Az ENSZ székhelyén nyilatkozott újságíróknak Ehud Barak izraeli
védelmi miniszter is, miután találkozott Ban Ki Munnal, a
világszervezet főtitkárával. Az egyiptomi hatalmi jogkörök
átadásával kapcsolatban azt mondta: az egyiptomi nép feladata, hogy
az ország alkotmányának, normáinak, gyakorlatának megfelelően
megtalálja az előrevivő utat. Az egyiptomi belpolitikai helyzetről
nem volt hajlandó többet mondani, de optimistának mondta magát a
közel-keleti békefolyamat kilátásaival kapcsolatban annak ellenére,
hogy „forrong a nép” sok arab országban.
 John McCain befolyásos amerikai republikánus párti szenátor „nagyon
sajnálatosnak” nevezte, hogy Mubarak beszédében nem jelentette be a
hatalomtól való azonnali visszavonulását.
 Az Egyesült Államok meg akarja akadályozni, hogy „szélsőségesek
helyzetbe kerüljenek” Egyiptomban az átmeneti időszakban –
jelentette ki csütörtökön a washingtoni kongresszusban James
Steinberg külügyminiszter-helyettes. „Gondoskodni akarunk arról,
hogy szélsőségesek vagy olyanok, akik nem hisznek abban a nyílt és
demokratikus folyamatban, amelyben mi, túszul ejtsék a folyamatot” –
mondta. Steinberg többször kibújt a kongresszusi képviselők arra
vonatkozó kérdése alól, hogy mi Washington álláspontja a Muzulmán
Testvériség egyiptomi iszlamista mozgalom esetleges jövőbeni
kormányzati szerepével kapcsolatban. Annyit azonban leszögezett,
hogy az Egyesült Államok nem szeretne egyetlen olyan államalakulatot
sem, amely elutasítja – mint fogalmazott – az alapvető demokratikus
értékeket, „a nők és a kisebbségek jogait, valamint a
vallásszabadságot”.

 

BreuerPress/MTI/AFP/Reuters/AP