A jelek szerint a hadseregre hárul a döntéshozatal. A
A tisztségéhez való ragaszkodásával Hoszni Mubarak egyiptomi elnök
dacosan szembeszállt a közel harmincéves uralmának lezárását
követelő tüntetőkkel, ám ezzel további konfliktusnak ágyazott meg,
amelyben a hadseregnek döntő szerepe lehet. Mubarak a „külföldi
diktátumok” elutasításával szembement a demokratikus átmenetet
szorgalmazó amerikai felhívásokkal is.
Mubarak esti tévébeszédében a tüntetők várakozása
ellenére nem jelentette be lemondását, de közölte, hogy átruházza
hatalmi jogköreit alelnökére, Omar Szuleimánra.
Haszan Nafa, az egyiptomi kormánnyal szemben kritikus elemző
azonban felhívta a figyelmet arra, hogy Mubarak állításával szemben
megtartott magának fontos jogköröket, és a most átadottakat is
bármikor visszaveheti. „Szuleimán nem oszlathatja fel a parlamentet,
nem alakíthatja át a kormányt, sőt még alkotmányos reformokat sem
kérhet az elnök (vagyis Mubarak) jóváhagyása nélkül” – mondta.
A beszédet a kairói Tahrír téren és más egyiptomi demonstrációkon
hallgató tüntetők dühösen reagáltak Mubarak bejelentéseire,
hangsúlyozva, hogy nem adják fel a küzdelmet az elnök
távozásáig.
Az egyiptomi események forgatagában a jelek szerint a hadseregre
hárul a döntéshozatal. A katonák eddig tartózkodtak a tüntetések
feloszlatásától, ám ha a demonstrációk erőszakba torkollanak – s
egyes elemzők ezt valószínűnek tartják -, akkor választásra
kényszerülhetnek: vagy hűek maradnak Mubarakhoz, vagy a nép mellé
állnak.
Mubarak beszéde előtt, napközben az egyiptomi tévében egy
egyenruhás katonai szóvivő felolvasta a fegyveres erők úgynevezett
egyes számú közleményét. Eszerint a hadsereg legfelső tanácsa úgy
döntött, hogy Mohamed Huszein Tantávi védelmi miniszter vezetésével
folyamatosan ülésezni fog. (A testület elnöke Mubarak, de ő nem volt
jelen az ülésen.) Az „egyes számú közlemény” megfogalmazás úgy
hangzott, mintha a hadsereg puccsot hajtana végre. (Később egyesek a
CNN amerikai hírtelevízió szerint úgy értelmezték ezt, hogy a
hadsereg átveszi a hatalmat, de nem államcsíny révén). Szuleimán
maga is katona – a hírszerzés vezetője volt, mielőtt nemrégiben
alelnökké nevezték ki -, az elnöki jogkörökkel történő felruházása
pedig arra utal, hogy a hadsereg egyelőre szívesebben tartaná meg az
átmenetet az alkotmányos keretek között.
Egyiptomi és nyugati elemzők egyetértenek abban, hogy Mubarak nem
fogja fel az utca dinamikáját, s a jelek szerint „belülről próbálja
meg ismét felépíteni a rendszert”, ahelyett, hogy engedne a
lakossági követeléseknek.
Mubarak makacskodása, hogy szeptemberig hivatalban marad, azt
jelzi: egyértelműen szakított első számú szövetségesével és
támogatójával, az Egyesült Államokkal, és lemondott annak évi 1,5
milliárd dolláros adományáról. A lemondás elutasításával Mubarak
valószínűleg megkötötte Barack Obama kezét, jóllehet az amerikai
elnök a válság alatt mindeddig tartózkodott attól, hogy nyíltan
távozásra szólítsa fel őt.
Obama: nem elégséges Mubarak bejelentése
Nyíltan és élesen megkérdőjelezte Barack Obama amerikai elnök, hogy
a Hoszni Mubarak egyiptomi államfő hatalmi jogköreinek az alelnökére
történő átruházása azonnali, érdemi és elégséges reformokat
jelentene a lázongó arab országnak.
Obama helyi idő szerint csütörtök este Washingtonban közzétett,
kemény hangvételű közleményében arra reagált, hogy Mubarak néhány
órával korábban tévébeszédben bejelentette jogköreinek átruházását
Omar Szuleimán alelnökre, de sokak várakozásával ellentétben nem
mondott le az elnöki tisztségről.
Obama közleményében úgy fogalmazott: „az egyiptomi népnek azt
mondták, hatalmi átmenetről van szó, de egyelőre nem egyértelmű,
hogy ez az átmenet azonnali, érdemi és elégséges” lenne.
„Túl sok egyiptomiban maradt meg a kétely afelől, hogy a (kairói)
kormánynak komolyan szándékában áll a demokráciába történő igazi
átmenet (végrehajtása). A kormány felelőssége, hogy világosan
beszéljen az egyiptomi népnek és az egész világnak” – hangsúlyozta
Obama a közleményben, a tekintélyelvű módszerekkel kormányzó Mubarak
nevének említése nélkül.
Az amerikai elnök hozzáfűzte, hogy az egyiptomi kormánynak még ki
kell jelölnie a demokratikus átmenet „hiteles, konkrét és
egyértelmű” útját.
Egyúttal felszólította Kairót, tartózkodjon a Mubarak lemondását
követelő tüntetőkkel szembeni erőszaktól.
Mubarak azon megjegyzésével kapcsolatban, hogy nem enged „külföldi
diktátumoknak”, Obama leszögezte: az Egyesült Államok a válság
kezdete óta azon az állásponton van, hogy Egyiptom sorsát az
egyiptomi nép fogja meghatározni. Washington kiáll azonban bizonyos
alapelvek, így az egyiptomiak egyetemes jogainak szavatolása
mellett, s úgy véli, „ennek az átmenetnek már az elején
visszafordíthatatlan politikai változásokkal kell járnia, és
látszania kell, hogy az ország tárgyalásos úton jut el a
demokráciába” – tette hozzá.
Egyiptomban január 25-én robbantak ki példátlan tüntetések az
országot közel harminc éve kormányzó Mubarak hatalmának
megdöntésére.
BreuerPress/MTI/Reuters/AP
