Omar Szuleimán egyiptomi alelnök

„Hoszni Mubarak, Omar Szuleimán, mindketten az amerikaiak ügynökei vagytok”  

 

 

 

 


Omar Szuleimán egyiptomi alelnök  

 Miközben az egyiptomi utcákat több mint egy hete nap mint nap tüntetők özönlik
el, Hoszni Mubarak elnök menti, ami még menthető: szombaton 30 év után először alelnököt nevezett ki Omar Szuleimán személyében. Az alkotmányos reformokkal kapcsolatos párbeszéddel megbízott egykori kémfőnök azonban üres asztalhoz akar leülni tárgyalni, a változáshoz pedig úgy tűnik, késő.

 Az Egyesült Államokkal és Izraellel jó kapcsolatokat ápoló volt
tábornok kinevezése még a kormány leváltásával együtt sem elég
ahhoz, hogy megállítsa azt a több mint egymillió tüntetőt, aki
kedden országszerte utcára vonult Mubarak távozását követelve. Hiába
ígérte a 74 éves alelnök, hogy harcot indítanak a munkanélküliség, a
szegénység és a korrupció ellen, a rezsim végét váró tiltakozóknak
ez kevés. „Hoszni Mubarak, Omar Szuleimán, mindketten az amerikaiak
ügynökei vagytok” – kiabálta a tömeg az alelnök egyik beszéde után.
 Szuleimánról belső körökben már régóta a 82 éves, betegeskedő
Mubarak lehetséges örököseként beszélnek, bár az egyiptomiak
gondolták, hogy az elnök élete végéig viseli majd tisztségét, vagy
megpróbálja átadni azt fiának, Gamalnak.
 Mubarak bizalmasaként Szuleimán 1993 óta vezeti az egyiptomi
hírszerző szolgálatot (EGIS). Ezen szerepkörében komoly diplomáciai
képességekről tett tanúbizonyságot, amikor 2000-ben a második
intifáda (felkelés) kitörésekor közvetített a palesztin csoportok,
illetve az izraeliek és a palesztinok között, miközben szoros
kapcsolatba került az amerikai kormánnyal. A probléma csupán annyi,
hogy az angolul folyékonyan beszélő Szuleimán neve lehet, hogy
ismerősebben cseng külföldi partnerei, mint az egyiptomi átlagember fülében.
  Előfordulhat, hogy a királyt megbuktató 1952-es katonai puccs óta
a „húsosfazék közelében ólálkodó” hadsereg őt szemelte ki egy
felülről irányított átmenet levezénylésére. Szakértők azonban
kételkednek benne, hogy a dühös egyiptomiak megelégednének a rút
valóságot eltakaró újabb álarccal. „Arra megy ki a játék, hogy időt
nyerjenek, lecsillapítsák és hazafordítsák a tiltakozókat, véget
vetve ezzel a forradalomnak – mondta Hasszan Nafaa, a kairói egyetem
oktatója. – Az elnöknek mennie kell, nincs más választás.”
 A hírszerzés vezetőjeként Szuleimán Egyiptom legérzékenyebb
biztonsági aktáit kezelte, és ő volt annak a tervnek a szellemi
atyja, amely az 1990-es években az állam ellen harcot vívó
iszlamista csoportok egységének felbomlásához, majd végül a
szervezetek szétzúzásához vezetett.
 Jane Mayer amerikai oknyomozó újságírónő terror elleni háborúról
szóló könyvében (The Dark Side) azt állította, hogy az egykori
tábornok kapcsolatban állt a Központi Hírszerző Ügynökséggel (CIA).
Szerinte a CIA terrorizmussal gyanúsított külföldi állampolgárokat
adott át vallatásra Egyiptomnak, ahol sokszor embertelen bánásmódban
részesültek. A The New Yorker folyóirat legfrissebb számában Mayer
azt írta, hogy Szuleimán Mubarak „megbízható és hatékony” embere, de
emberjogi szempontból nem rendelkezik „tiszta lappal”.
 A hírszerzési vezető 1936. július 2-án született az Egyiptom déli
részén található Kenában. 1954-ben beiratkozott a katonai
akadémiára, majd a Szovjetunióban kapott további kiképzést. Emellett
politikai tanulmányokat is folytatott.
 Szuleimán 1962-ben a jemeni háborúban, majd 1967-ben és 1973-ban az
Izrael elleni harcokban szerzett magának hírnevet. A brit Daily
Telegraph által „a világ legnagyobb hatalmú kémfőnökeinek
egyikeként” jellemzett férfi a katonai hírszerzés igazgatója volt,
mielőtt átvette az EGIS vezetését. Az egykori tábornok 1995-ben
lekötelezte Mubarakot: azt tanácsolta az elnöknek, hogy páncélozott
Mercedesében utazzon etiópiai látogatásán, s a javaslat megfogadása
életmentőnek bizonyult akkor, amikor muszlim szélsőségesek tüzet
nyitottak az egyiptomi vezető konvojára.

 

BreuerPress/MTI/Reuters/AFP