A Reuters brit hírügynökség becslése szerint országszerte elérte az egymillió főt
Legalább egymillió egyiptomi vonult az utcára országszerte kedden Hoszni Mubarak elnök és kormánya távozását követelve, az arab ország modern kori történetében példátlan jeleneteket produkálva.
A hadsereg előző napi bejelentése, amely szerint nem fog erőt
alkalmazni a tüntetőkkel szemben, felbátorította az egyiptomiakat,
hogy országuk politikai rendszerének legnagyobb átalakítását
követeljék a monarchia 1952-es megdöntése óta.
A Kairó belvárosában lévő Tahrír téren több mint 200 ezer egyiptomi
tüntetett, a keleti Szuez kikötővárosban 20 ezren vonultak fel.
Tüntettek az északi Alexandriában, Iszmáilíjában, valamint a Nílus
folyó deltavidékén fekvő városokban, például Tantában, Manszúrában
és Mahallat-el-Kubrában.
A Reuters brit hírügynökség becslése szerint országszerte elérte az
egymillió főt – a tüntetők célját – a résztvevők száma.
A kairói Tahrír téren tartott keddi tüntetés éles ellentétben állt
a múlt pénteki megmozdulással, amelynek résztvevőit a rendőrség
akkor gumibotokkal ütlegelte, s vízágyúval, könnygázzal próbálta meg
feloszlatni. „Ő megy, mi nem megyünk” – kiabálta Mubarakra utalva a
férfiakból, nőkből és gyermekekből álló tömeg, amelyben sokan
egyiptomi zászlót lengettek. A térre vezényelt páncélozott
járműveken gubbasztó katonák mosolyogtak, integettek a tömegnek.
A Tahrír téren annak ellenére gyűlt össze ekkora tömeg, hogy
délelőtti hírek szerint a hadsereg lezárta a központba vezető
utcákat, valamint ellenőrzése alá vonta Kairó határán a bevezető
utakat, hasonlóan más olyan városokhoz, amelyekben tüntetésre
lehetett számítani.
Meg nem erősített jelentések szerint már elérte a 300-at az
Egyiptomban egy hete tartó tüntetések halálos áldozatainak a száma –
közölte Genfben Navi Pillay, az ENSZ emberi jogi főbiztosa, aki
szerint „sorsfordító” lehet, ami jelenleg az észak-afrikai országban zajlik.
A kezdetben szervezetlen Mubarak-ellenes megmozdulások fokozatosan
az egyiptomi társadalom számos rétegét felölelő, laza
reformmozgalommá kezdenek érni.
Mohamed el-Baradei egyiptomi ellenzéki vezető, a Nemzetközi
Atomenergia-ügynökség volt főigazgatója az al-Arabíja arab műholdas
tévécsatornának nyilatkozva kijelentette: Mubaraknak „péntekig”
távoznia kell a hatalomból, csak utána kezdődhet párbeszéd az
ellenzék és a kormány között. Mint mondta, a tárgyalásokon szó lesz
a hatalomátadás részleteiről és a parlament feloszlatásáról is.
Ugyanebben az értelemben nyilatkozott Mohammed el-Beltagi, a
Muzulmán Testvériség ellenzéki szervezet egyik volt parlamenti
képviselője a frissen megalakult ellenzéki ernyőszervezet, a Nép
Követeléseire Figyelő Nemzeti Bizottság nevében. Szavai szerint a
tömörülés csak abban az esetben hajlandó tárgyalásokat kezdeni a
demokráciába való átmenetről, ha előbb lemond az államfő. Mint
mondta, ez az ernyőszervezet töltené ki a politikai vákuumot Mubarak
bukása esetén. A tömörülés célja egy új alkotmány megírása és egy
nemzeti kormány megalakítása. Az ernyőszervezet tagja az El-Baradei
vezette Nemzeti Szövetség a Változásért is.
Az amerikai kormány Egyiptomba küldte volt nagykövetét, Frank
Wisnert, hogy tárgyaljon a rendszer magas rangú képviselőivel, és
nyomatékosítsa a demokratikus reformokat szorgalmazó amerikai
álláspontot. Az amerikai külügyminisztérium egyébként utasította
Egyiptomban dolgozó diplomatáit, hogy családtagjaikkal együtt
hagyják el az országot, leszámítva a minimális személyzetet.
Ali Akbar Szálehi iráni külügyminiszter egy tévéinterjúban úgy
nyilatkozott, hogy az egyiptomi felkelés elő fogja segíteni egy
„iszlám Közel-Kelet” létrejöttét. Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő korábban annak rémét idézte fel, hogy Egyiptomban iráni típusú rendszer jön létre.
Eközben Egyiptomban az utolsó internetszolgáltató működését is
megbénították. A Noor-csoport hétfőn kora este kezdett el eltűnni a
világhálóról. Az internet volt a kormányellenes tüntetők
mozgósításának egyik fő eszköze, és a négy legnagyobb szolgáltató
már csütörtök este óta nem működik. A Google internetes kereső és
tartalomszolgáltató viszont speciális szolgáltatást indított, amelynek révén az egyiptomiak internet nélkül is eljuttathatják üzeneteiket a Twitterre.
Politikai elemzők már arról beszélnek, nem az a kérdés, Mubarak
távozik-e a hatalomból, hanem az, hogy mikor és milyen körülmények
között. Az országot a monarchia 1952-es megdöntése óta irányító
egyiptomi hadseregnek döntő szava lesz abban, hogy ki lép Mubarak
helyébe. Egyesek arra számítanak, hogy a hadsereg megtartja
hatalmának egy jelentős részét, de közben elégséges mennyiségű
reformot vezet be annak érdekében, hogy elejét vegye az újabb
tiltakozásoknak. Neves nyugati politológusok kételkednek abban, hogy
Mohamed el-Baradei jelenthetné a megoldást az egyiptomi válságra.
Az egyiptomi Hurghadán nyugalom uralkodik. A tüntetések és
zavargások annyiban éreztetik hatásukat, hogy egyre kevesebb az
üzemanyag, nincs internetkapcsolat, és a bankok zárva tartanak –
mondták el a Vörös-tenger parti üdülőhelyen élő magyarok az MTI-nek
keddre virradó éjszaka. A Hurghadából induló, elsősorban Kairóba és
Luxorba irányuló kirándulásokat leállították.
Nincs fennakadás a Kairó melletti magyar-egyiptomi orvosi tű- és
fecskendőgyár termelésében, a Dispomedicor Zrt. egyiptomi partnerei
úgy vélik, néhány héten belül normalizálódik a helyzet – írta kedden a gazdasag.hu.
Dominque Strauss-Kahn, a Nemzetközi Valutaalap (IMF)
vezérigazgatója úgy nyilatkozott, hogy a fiatalkori munkanélküliség
régóta „időzített bomba” volt az észak-afrikai térségben, most pedig
felrobbant, ez vezetett az egyiptomi kormányellenes tüntetésekhez és
a tunéziai elnök elűzéséhez.
BreuerPress/MTI/AFP/Reuters/AP/dpa