„Aki egy embert megment, egy világot ment meg” – Sebes József szerint Wallenberg emléke ma is közös felelősség
A Pirkadat július 28-i adásában Breuer Péter dr. Sebes Józseffel, a magyarországi Wallenberg Egyesület elnökével beszélgetett Raoul Wallenberg embermentő tevékenységéről, eltűnésének máig tisztázatlan körülményeiről és az augusztus 4-i budapesti megemlékezésről. Szóba került az is, hogyan lehet a svéd diplomatáról szóló tudást továbbadni a fiataloknak, és milyen új programokra készül az egyesület.
Karácsonyra haza akart térni
Raoul Wallenberg vagyonos svéd családban született, édesapja korai halála után nagyapja nevelte. Nem akarta követni családja bankári hagyományait, műszaki tanulmányokat folytatott, később pedig kereskedelmi tevékenysége révén Magyarországhoz és a zsidóság helyzetéhez is közelebb került.
Sebes József felidézte, hogy Lauer Kálmán magyar üzletember is szerepet játszott Wallenberg kiválasztásában. Amikor olyan embert kerestek, aki Budapesten ténylegesen részt tud venni a zsidók mentésében, az ő neve került előtérbe.
Wallenberg 1944-ben érkezett Magyarországra. Segíteni, embereket menteni, majd karácsonyra hazatérni akart. Hazatérésére azonban soha nem került sor.
Augusztus 4-én emlékeznek rá a Szent István parkban
A Wallenberg Egyesület augusztus 4-én, kedden 17 órától tart megemlékezést a XIII. kerületi Szent István parkban.
A rendezvényt Sebes József nyitja meg, beszédet mond dr. Breuer Klára külügyi államtitkár és Szénási Jonatán nyugalmazott református lelkipásztor.
A kulturális programban Kendel Lajos operaénekes lép fel. Sebes külön kiemelte az előadó személyes jelenlétét és előadásmódját: „Nemcsak elénekeli a darabot, átéli, előadja a darabot.”
A szervezők azt kérik a résztvevőktől, hogy egy szál virággal vagy kaviccsal érkezzenek, és lehetőség szerint már a kezdés előtt foglalják el helyüket.
Wallenberg sorsa továbbra sem ismert
A svéd diplomata eltűnésének pontos körülményei több mint nyolc évtized után sem tisztázottak. Sebes szerint svéd kutatók és Wallenberg sorsának feltárásán dolgozó csoportok ma is megpróbálnak információkhoz jutni az orosz féltől, érdemi áttörés azonban nem történt.
Úgy véli, ha egyszer sikerülne hiteles adatokat találni Wallenberg sorsáról, az más eltűnt személyek történetének feltárását is elősegíthetné.
„Nekem meggyőződésem, hogy ott tüntethették el, ahol sok tíz más embert” – fogalmazott.
Ugyanazokból az iratokból is eltérő következtetések születtek
A svéd és az orosz kormány korábban közös kutatást indított az orosz levéltárakban. A vizsgálat eredményeiből végül két külön kötet született, mert a felek ugyanazokat a dokumentumokat eltérően értelmezték, és nem tudtak közös álláspontot kialakítani.
Sebes szerint ez is jelzi, milyen nehéz elválasztani a történeti kutatást a politikai szándékoktól. Wallenbergről számos egymásnak ellentmondó könyv és tanulmány jelent meg, az eltűnésével kapcsolatos alapvető kérdések azonban megmaradtak.
Az ismerete nem mindenhol magától értetődő
Izraelben Wallenberg neve közismert, utcát is neveztek el róla, és Magyarországon is számos emlékhely őrzi alakját. Sebes mégis azt tapasztalja, hogy más országokban, akár egyetemi oktatók körében is meglepően keveset tudnak róla.
Ezért különösen fontosnak tartja az oktatási programokat, a diákvetélkedőket és azokat a kezdeményezéseket, amelyek a holokauszt és az embermentés történetét egyetemi kurzusokon is feldolgozzák.
A beszélgetésben felmerült, hogy a Wallenberghez kapcsolódó előadások és dokumentumok a magyar felsőoktatásban is szélesebb körben megjelenhetnének.
A fiatalok filmekkel is feldolgozzák az örökséget
Az egyesület hamarosan meghirdeti a következő Wallenberg nyomán vetélkedőt, valamint újra kiírja a Wallenberg-díjat és az Ember Mária-díjat. Ebben az évben két új kötet megjelentetését is tervezik.
A korábbi diákvetélkedőkön készült filmeket a szervezők újraértékelik, és a legjobb alkotásokat a Heti TV rendelkezésére bocsátják.
Sebes szerint a fiatalok figyelemre méltó munkákat készítenek, amelyek személyesebb és közvetlenebb formában viszik tovább Wallenberg történetét.
Az emlékezés nem lehet alkalmi feladat
Wallenberget időnként gazdasági érdekekkel is megpróbálták összefüggésbe hozni, Sebes azonban hangsúlyozta, hogy tevékenységének lényege az embermentés volt. A diplomata jelentős forrásokat mozgatott meg, és a háború után a túlélők kárpótlásával kapcsolatban is tervekkel rendelkezett.
A Wallenberg Egyesület munkája ezért túlmutat egyetlen történelmi személy felidézésén. A cél annak bemutatása, hogy az embertelen körülmények között is akadtak olyanok, akik személyes kockázatot vállalva mások életéért dolgoztak.
Ahogy a beszélgetésben is elhangzott: „Aki egy embert megment, egy világot ment meg.”
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
