„A magára hagyott gyerek halálfélelmet él át” – Pusztai Erzsébet szerint a szülővé válásra már a fogantatás előtt készülni kell
A Pirkadat július 28-i adásában Breuer Péter dr. Pusztai Erzsébet infektológussal és coachcsal beszélgetett a tudatos gyermekvállalásról, az anyatej jelentőségéről, a szülők felkészítéséről, a védőnői hálózat szerepéről és a csecsemők érzelmi biztonságáról. Pusztai szerint a megelőzés a leendő szülőknél kezdődik, a gyerekneveléshez szükséges gyakorlati tudást pedig már az iskolában át kellene adni.
Már a fogantatás előtt érdemes készülni
Pusztai Erzsébet szerint a gyermek egészségét nem csupán a születés után kell védeni. A leendő anya táplálkozása, egészségi állapota és életmódja már a fogantatás előtt is befolyásolhatja a magzat fejlődését.
A várandósság idején még nagyobb jelentősége van az egészséges étkezésnek, hiszen a fejlődő gyermek az anya szervezetén keresztül jut hozzá minden szükséges tápanyaghoz.
A szakember Czeizel Endre munkásságát idézte fel, aki már évtizedekkel ezelőtt hangsúlyozta a fogamzást megelőző felkészítés fontosságát.
Az anyatej immunvédelmet is ad
Pusztai szerint az anyatej összetételét semmilyen mesterséges tápszer nem képes teljesen reprodukálni.
Az anyatej a fehérjék, zsírok és szénhidrátok mellett olyan ellenanyagokat is tartalmaz, amelyek segítenek megvédeni az újszülöttet a fertőzésektől. Az anya immunrendszerében már kialakult védelem részben a várandósság alatt, majd a szoptatás során kerül át a gyermek szervezetébe.
Speciális betegségek esetén természetesen orvosi mérlegelés szükséges, általános helyzetben azonban a szoptatásnak kiemelt szerepe van.
Gyakorlati ismeretek nélkül maradnak a fiatalok
A beszélgetés egyik központi kérdése az volt, honnan tudja egy fiatal szülő, hogyan kell táplálni, gondozni és megnyugtatni egy újszülöttet.
Pusztai szerint mindez az oktatási rendszernél kezdődik. Az iskolákban kevés szó esik arról, milyen táplálékot képes feldolgozni egy csecsemő szervezete, hogyan kell megfelelően gondozni, és milyen veszélyei lehetnek a felnőtteknek szánt ételek túl korai bevezetésének.
Felidézte, hogy egyszer egy alig fél éves gyermeknek krémtúrót kanalazott az édesanyja. Pusztai szerint az ilyen döntések mögött rendszerint nem rossz szándék, hanem tudáshiány és az otthonról örökölt minta áll.
A védőnői hálózat magyar érték
A szakember szerint a hátrányos helyzetű családokban különösen nagy szerepe van a védőnőknek. Ők már a várandósság alatt kapcsolatba kerülhetnek az anyával, majd a gyermek hazatérése után családlátogatásokkal segíthetik a szülőket.
Pusztai problémának tartja, hogy a védőnői szolgálatot az utóbbi időben elhanyagolták, miközben az adminisztráció egyre nagyobb terhet jelent.
A személyes jelenlétet és a gyakorlati segítséget semmilyen nyomtatvány nem helyettesíti. A védőnő tudja megmutatni, hogyan kell pelenkázni, lázat mérni, etetni vagy felismerni egy veszélyes tünetet.
Botrányosnak tartja a szívhangrendeletet
Pusztai Erzsébet élesen bírálta azt az előírást, amely szerint a terhességmegszakítás előtt a nőnek meg kell hallgatnia a magzati szívhangot.
„Én ezt botrányosnak tartom, ezt a szívhangrendeletet” – mondta.
Szerinte a nem kívánt terhességek megelőzéséhez könnyebben hozzáférhető esemény utáni tablettára, gyors terhességi tesztekre és időben elérhető egészségügyi segítségre lenne szükség.
A szexualitásról és a fogamzásról már az iskolában, az életkornak megfelelően kellene beszélni. Pusztai szerint az óvatoskodó, későn érkező felvilágosító előadások gyakran azért hatástalanok, mert a fiatalok addigra már máshonnan, sokszor pontatlan forrásokból szerezték meg az információikat.
A tanároknak is le kell küzdeniük saját gátlásaikat
A szexuális nevelés nem korlátozódhat anatómiai ismeretekre. A saját test megismeréséről, a párkapcsolatokról, a fogamzásról és a felelősségről is természetesen kellene beszélni.
Pusztai szerint ehhez a pedagógusokat is fel kell készíteni. Akinek saját szorongásai és gátlásai vannak a szexualitással kapcsolatban, nehezen tud kiegyensúlyozottan és világosan kommunikálni a gyerekekkel.
A kérdéseket akkor kell megválaszolni, amikor a gyermek érdeklődése megjelenik, mindig a korának megfelelő nyelven.
A síró csecsemőt nem szabad magára hagyni
Pusztai különösen veszélyesnek tartja azt a tanácsot, hogy a síró csecsemőt hagyni kell, amíg elfárad vagy „megszokja” az egyedüllétet.
„A magára hagyott gyerek azt éli át, mint a magára hagyott majomcsecsemő. Halálfélelme lesz” – fogalmazott.
Ha a gyermeket újra és újra válasz nélkül hagyják sírni, idővel valóban elcsendesedhet, ám ez szerinte nem megnyugvást jelent. A csecsemő feladja a reményt, miközben a stresszhormonok szintje tartósan magas maradhat, testi és lelki következményeket okozva.
Nem kell folyamatosan ölben tartani vagy ringatni, de jelen kell lenni mellette: finoman megérinteni, simogatni, beszélni hozzá, szükség esetén pedig felvenni.
A csecsemőkori élmények felnőttként is visszatérhetnek
Pusztai egy ápolónő esetét idézte fel, aki felnőttként visszatérő halálfélelemmel küzdött. A családi történetekből később kiderült, hogy csecsemőként egy félreértés miatt órákra egyedül maradt a kertben, miközben hiába sírt segítségért.
A szakember szerint a csecsemő még nem tudja szavakkal elmondani, mit él át, az idegrendszer azonban megőrzi a tapasztalatot.
A tudatos gyermekvállalás ezért jóval többet jelent a megfelelő táplálásnál és a higiénés szabályok betartásánál. A szülők felkészítése, a testi közelség, a biztonságos kötődés és a hiteles tájékoztatás egyaránt meghatározhatja a gyermek későbbi életét.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
