„A kémiai gyérítésnél száz elpusztult rovarból egy szúnyog” – Ujj Zsuzsanna szerint sürgősen át kell alakítani a természethez való viszonyunkat
A Pirkadat július 28-i adásában Breuer Péter Ujj Zsuzsannával, a Magyar Természetvédők Szövetségének programfelelősével beszélgetett a vízgazdálkodás hibáiról, a környezetszennyezés egészségügyi következményeiről, a szúnyoggyérítés káros hatásairól és az energiafelhasználás csökkentéséről. A természetvédő szerint az elmúlt kétszáz év gazdasági fejlődése rendkívüli nyomást helyezett az élővilágra, miközben az ember továbbra is hajlamos korlátlanul felhasználható készletként tekinteni a természeti erőforrásokra.
Kétszáz éve egyre nagyobb a nyomás a természeten
Ujj Zsuzsanna szerint a modern gazdaság nagyrészt a természeti erőforrások intenzív kiaknázására épült. Az erdőket gazdasági szempontok szerint kezeljük, természetes területek tűnnek el, a vizeket pedig gyakran elvonjuk eredeti ökológiai szerepüktől.
A legfontosabb szemléletváltás annak felismerése lenne, hogy az ember nem független a természeti környezettől.
„Nem használhatjuk ki a természeti környezetet korlátlanul” – hangsúlyozta. Szerinte a műszaki megoldások mellé minden esetben ökológiai tudásnak is társulnia kell.
Nem a Duna–Tisza-csatorna oldaná meg a vízhiányt
A beszélgetésben szóba került a régóta tervezett Duna–Tisza-csatorna is. Ujj Zsuzsanna szerint a természetvédők örülnek annak, hogy a beruházás nem valósult meg.
Úgy látja, az elmúlt kétszáz évben a hagyományos mérnöki beavatkozások gyakran újabb problémákat okoztak. A Tisza szabályozása például az árvizek elleni védekezést szolgálta, hosszabb távon azonban hozzájárult a táj kiszáradásához.
A megoldást a víz tájban tartása, az esővíz összegyűjtése és a termálvíz visszasajtolása jelentheti. Ehhez a teljes magyar vízgazdálkodási rendszert újra kell gondolni.
Az egészséges emberhez egészséges környezet kell
Breuer Péter saját betegségéről beszélve vetette fel, milyen szerepe lehet a levegő, az élelmiszerek és a vegyi anyagok minőségének a súlyos betegségek kialakulásában.
Ujj Zsuzsanna hangsúlyozta, hogy nem egészségügyi szakember, de a környezet állapota kétségtelenül hat az emberek egészségére. A mezőgazdaságban használt növényvédő szerek külön-külön határértékek alatt maradhatnak, együttes hatásuk azonban jóval kevésbé ismert.
„Nagyon sok növényvédő szer kerül a mezőgazdaságból a szervezetünkbe” – mondta. Szerinte feltételezhető, hogy ezek összetett hatása súlyos betegségek kialakulásához is hozzájárulhat.
A legjobb hulladék az, amelyik létre sem jön
A szelektív hulladékgyűjtés fontos, de a természetvédő szerint ennél korábban kellene beavatkozni.
Az elsődleges cél a hulladék keletkezésének megelőzése, majd az újrafelhasználás és az újrahasznosítás lenne. Az egyéneknek ehhez megfelelő lehetőségeket kell biztosítani, például a háztartási komposztálás terén.
Ujj Zsuzsanna szerint az egyéni felelősség fontos, de önmagában kevés. Olyan rendszereket kell kialakítani, amelyekben a környezetbarát döntés egyszerűen és széles körben elérhető.
A szúnyogirtás más rovarokat is tömegesen pusztít
A kémiai szúnyoggyérítés az egyik legsúlyosabb aktuális természetvédelmi probléma. A permetezett rovarölő szerek nem kizárólag a szúnyogokat pusztítják el.
„A kémiai gyérítésnél száz elpusztult rovarból egy szúnyog, a többi valamilyen nem célszervezet” – mondta Ujj Zsuzsanna.
A szúnyogok és lárváik fontos táplálékot jelentenek más rovaroknak, madaraknak és halivadékoknak. Tömeges pusztításuk így az egész ökoszisztémára hatással lehet.
A biológiai védekezéshez előre kell tervezni
A természetvédők a biológiai szúnyoggyérítést támogatják. Ennél az eljárásnál a vízbe juttatott anyag célzottan a szúnyoglárvák számát csökkenti, és sokkal kisebb károkat okoz más élőlényekben.
A módszer hátránya, hogy időben kell alkalmazni, még a szúnyogok kikelése előtt. Ehhez rendszeres megfigyelés, tervezés és megelőzés szükséges.
A kémiai permetezés ezzel szemben többnyire akkor kerül elő, amikor a lakossági panaszok már megszaporodtak, és gyors, látványos beavatkozást várnak az önkormányzatoktól.
A természetvédők között is vannak viták
Ujj Zsuzsanna szerint a zöld szervezetek sem minden kérdésben gondolkodnak egyformán. Belső vita folyik például arról, hol és milyen feltételekkel helyezhetők el megújuló energiát termelő berendezések.
A nap- és szélerőművek fontosak lehetnek, ám természetes élőhelyekre telepítve jelentős károkat is okozhatnak. Az atomenergia megítélése szintén vitatott.
A Magyar Természetvédők Szövetsége elsősorban az energiafogyasztás csökkentését, a nap- és szélenergia használatát, valamint az épületek hőszigetelését támogatja.
A gyerekeknél kell elkezdeni
A természetvédelemhez szükséges szemlélet kialakítását minél fiatalabb korban érdemes elkezdeni. Ujj Zsuzsanna szerint sokat számít, ha a gyerekek rendszeresen töltenek időt természetes környezetben, és megértik, hogyan kapcsolódik egymáshoz az emberi élet és az élővilág.
A környezet védelmében mindenki tehet valamennyit, de valódi eredmény csak akkor születhet, ha az egyéni döntéseket rendszerszintű változások is segítik. A víz, az energia, a termőföld és az élővilág megőrzése ezért a mindennapi szokások mellett gazdasági és politikai döntéseket is igényel.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
