megadása a határon túli magyar állampolgároknak
Sem az Európai Bíróság gyakorlata alapján, sem pedig az uniós tagállamokban már
hallgatólagosan jóváhagyott gyakorlat alapján nem lehetne
kifogásolni, ha Magyarország szavazati jogot adna a magyar
állampolgársággal rendelkező határon túli magyaroknak – mondta ifj.
Lomnici Zoltán alkotmányjogász pénteken .
Az alkotmányjogász azt mondta: ha a magyar kormány úgy
dönt, hogy szavazati jogot ad a határon túl élő, magyar
állampolgársággal rendelkezőknek, akkor abban sem az Európai Bíróság
állásfoglalásai, sem pedig az uniós tagállamokban már
hallgatólagosan jóváhagyott gyakorlat alapján nem lehetne kifogást
találni.
Mint mondta, az Európai Bíróságnak az utóbbi évtizedekben hozott
ítéletei egyértelműek: a tagállamok saját állampolgáraikon és a
területükön lakóhellyel rendelkező uniós polgárokon kívül aktív és
passzív választójogot adhatnak velük szoros kapcsolatban álló,
meghatározott személyeknek.
A bíróság szerint azzal, hogy egyes tagállamok az európai
parlamenti választásoknál kiterjesztik a választójogot, nem zavarják
a többi tagállamot, hiszen a választójog kiszélesítése nyomán nem nő
meg a tagállamok által az Európai Parlamentbe delegálható képviselők
száma, az pedig a tagállam döntése, hogy kiket von be a képviselők
megválasztásába – szögezte le.
Hangsúlyozta: az Európai Bíróság egyértelműen állást foglalt arról,
hogy a tagállam meghatározott, vele szoros kapcsolatban álló
személyeknek adhat választójogot, ezen általában az állampolgárságot
értik, de a tagállam belügye, hogy az állampolgárságon túl további
speciális feltételeket támaszt-e a szavazati jog megadásakor.
A bíróság gyakorlata rögzíti azt is, hogy a közösségi jog egyetlen
általános elve sem írja elő, hogy a választások során a választók
köre az európai uniós polgárokra lenne korlátozva. Vagyis a
Kárpátalján, Szerbiában és Horvátországban élő magyarok is
megkaphatják a választójogot, ha a magyar kormány úgy dönt, és a
bíróság által említett szoros kapcsolat, azaz állampolgárság is
megvalósul – jelentette ki.
Az alkotmányjogász kiemelte: a bíróság általában az EP-választások
kapcsán hozta meg ítéleteit a szavazati jog kérdésében, de az
alkalmazandó a nem európai, hanem tagállami választások tekintetében
is, hiszen nem támadták meg az olaszországi, franciaországi,
szlovákiai, romániai viszonyokat.
Ugyanis Szlovákia, Franciaország, Olaszország és Románia is
biztosít szavazati jogot a diaszpórában élő, belföldön lakóhellyel
nem rendelkező állampolgárainak. Vagyis ez „élő gyakorlat” az EU-ban
– szögezte le.
A határon túli magyarok szavazati jogára legutóbb akkor irányult
kiemelt figyelem, amikor Joseph Daul, az Európai Parlament néppárti
frakcióelnöke szerdán az AFP jelentése szerint újságíróknak azt
mondta: elfogadhatatlan lenne a választójog megadása a határon túli
magyar kisebbségeknek. Ha a magyar kormány úgy döntene, hogy
szavazati jogot ad az Európai Unió más országaiban élő magyar
kisebbségek tagjainak, „az egyenlő (lenne) a határok el nem
ismerésével, és ez elfogadhatatlan”.
Daul szavait később Antoine Ripoll, Daul szóvivője úgy
pontosította, hogy a frakcióelnök valójában a határon túl élő és
magyar állampolgársággal nem rendelkező, de magyar származású
személyek esetleges magyarországi szavazati jogára utalt elutasító
értelemben. „A kettős állampolgárokkal kapcsolatban Joseph Daul nem
kívánt véleményt nyilvánítani” – mondta Ripoll telefonon az MTI-nek akkor.
Még Daul nyilatkozatának napján Viviane Reding igazságügyi
EU-biztos szóvivője azt mondta, az állampolgársággal kapcsolatos
ügyekben maguk a tagállamok viselik a felelősséget, és a brüsszeli
bizottságnak nincs hatásköre, nincs lehetősége fellépni ilyen kérdésekben.
Magyarországon tavaly ősszel a Fidesz részéről elsőként Gulyás
Gergely, a parlament alkotmány-előkészítő eseti bizottságának
alelnöke vetette fel, hogy választójogot kaphatnak a határon túli
magyarok. Az új alkotmány koncepciójának december elején
nyilvánosságra hozott egységes szövege azt tartalmazza, hogy minden
magyar állampolgárt sarkalatos törvényben meghatározott feltételek
esetén megillet a választójog.
December végén Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke
is azt mondta, személyes véleménye szerint a határon túli
magyaroknak meg kell adni a szavazati jogot.
Január 1-jétől pedig már alkalmazzák az egyszerűsített honosítási
eljárásról szóló, nyáron elfogadott jogszabályt, amelynek értelmében
magyar állampolgárságot azok az emberek vagy leszármazottaik
kérhetnek, akik 1920 előtt vagy 1938 és 1945 között magyar
állampolgárok voltak, beszélnek magyarul, és nincs valamilyen kizáró
közbiztonsági vagy nemzetbiztonsági ok. A törvény az eddigitől
eltérően a határon túli magyaroknak nem szabja az állampolgárság
megszerzésének feltételéül a bejelentett magyarországi lakóhelyet, a
magyarországi lakhatás és megélhetés igazolását, valamint az
alkotmányos alapismeretektől teendő vizsgát.
