Pintér Sándor: gátat kell vetni a kirekesztő megnyilvánulásoknak
Meg kell védeni a demokratikus értékrendet, és gátat kell vetni a szélsőséges, kirekesztő megnyilvánulásoknak, amelyek ma is veszélyt jelenthetnek a szabadságjogok érvényesülésére – mondta Pintér Sándor belügyminiszter Budapesten a Világ Igaza kitüntetés és a Belügyminisztérium Bátorságért érdemjelének átadásán.
A belügyminiszter felhívta a figyelmet: az intolerancia, a
gyűlöletkeltés, az antiszemitizmus és a rasszizmus ordas eszméje
soha nem térhet vissza a közgondolkodásba. Ennek megakadályozása
valamennyi lelkiismeretes, becsületes magyar ember érdeke és
kötelessége – tette hozzá. Pintér Sándor kiemelte: az utókor felelőssége, hogy megakadályozza a gyűlölködés korszakának megismétlődését. Kötelessége továbbá, hogy fejet hajtsanak az igazak cselekedetei előtt, mert „emlékeztetni kell a világot, hogy nekünk is felelősségünk van”, az igazak pedig „példát adtak emberségből és felelősségből”.
Mint mondta: az embermentők bátran kiálltak az üldözöttek mellett,
mert „nem kívántak egy szörnyű korszak bűnrészesévé válni”. Az
igazak úgy mentettek életeket – folytatta -, hogy közben sajátjukat
kockáztatták. „Nem érdekből, tisztán emberségből” tették, amikor úgy
tűnt, hogy a világból kiveszett a humanizmus – hangsúlyozta.
A holokauszt idején „félem és rettegés szállta meg az embereket”,
akik „magukba fordultak”. A bátrak azonban nem törődtek a
veszéllyel, „szembeszálltak az embertelenséggel, példát adva az
utókornak emberségből” – fogalmazott Pintér Sándor.
Aliza Bin-Noun, Izrael magyarországi nagykövete beszédében
kiemelte: a díj olyanok előtt tiszteleg, akik „nem fordítottak hátat
az üldözötteknek az emberiség legsötétebb időszakában”.
Kitért arra, hogy az antiszemitizmus szerte a világon egyre
érzékelhetőbben erősödik, és ez Izrael számára komoly aggodalomra ad
okot. Egy felmérésre utalva elmondta: 2008-ról 2009-re világszerte
megduplázódott (550-ről 1129-re emelkedett) az erőszakos antiszemita
megnyilvánulások száma. Az antiszemita megnyilvánulásokért a
szélsőjobboldali pártok felelősek, és ez Magyarországra is igaz –
mutatott rá.
A szólásszabadság joga azonban nem ad felmentést arra, hogy
bármiféle antiszemita megnyilvánulásnak zöld utat biztosítson, a
gyűlöletbeszéd és a szólás szabadsága közti határokat pedig élesen
meg kell húzni. Örökké emlékezni kell arra, hogy a náci pusztítás
sehol sem tankokkal, hanem mindig szavakkal kezdődött – fűzte
hozzá.
A média óriási feladatának és kötelességének nevezte, hogy ezeket a
kérdéseket a közbeszéd részévé tegye annak érdekében, hogy erősítse
Magyarország demokratikus értékeit. Egyúttal sajnálatát fejezte ki,
hogy a média egy része gyakorta használja fel eszközeit különféle
társadalmi csoportok ellen.
A csütörtökön kitüntetett megmentők: Balázs Ferenc, Debreczeni
Károly és felesége, Sladsky Klára, Gunda Ferenc és felesége, Cziráki
Etel, Eőry Kató és lánya, Ruby Ernőné (Mátyássy Erzsébet),
Korény-Scheck Vilmos és felesége Ilona, valamint lányuk, Nagy
Istvánné (Korény-Scheck Ilona Klára), Kosák Flórián, Kosák Flóriánné
és fiuk, Kosák József, Matusek Jánosné (Stolicz Etelka) és Köntös
Józsefné (Matusek Szilvia), Nagy István, Rábl Dezső és Rábl Dezsőné,
Rajtényi Károly, Rajtényi Károlyné (Lipták Etelka) és Rajtényi
József, Sándorfy Ferencné (Ruzicska Ilona), Reszeli Zsuzsanna és
Reszeli Karolina, Varga Irén, Haklik Lajos, Urányi István és Varga
Mária, Dombrádi Zoltánné (Gula Ilona).
A megmentők többségének nevében testvéreik, gyermekeik, unokáik
vették át a díjakat, köztük volt Frajt Edit színművésznő is. (A
megmentettek között volt Ruttkai Éva későbbi színésznő is.) A
megmentők közül személyesen Kosák József, Köntös Józsefné, Rajtényi
József és Reszeli Karolina vette át a díjat, a többieket posztumusz
tüntették ki.
Haklik Lajos, Urányi István, Varga Mária, valamint Dombrádi
Zoltánné kitüntetését a budapesti Pávai utcai Holokauszt
Emlékközpontban helyezik el.
Rábl Miklós, az egyik kitüntetett fia felidézte szüleinek tettét,
amivel a német katonák éberségét játszották ki. „Soha ne ismétlődjék
meg az a borzalom, amiből csak kevesen menekültek meg” –
hangsúlyozta.
Az egyik megmentett, Steve Colman arról szólt, hogy a legtöbb
rokonát, ismerősét meggyilkolták a nácik a vészkorszak idején. A
valódi hősök azonban nem a túlélő üldözöttek voltak, hanem azok,
akik segítették a zsidó embereket az üldöztetés idején – mondta.
A zsidó ifjúsági szervezetek képviselői a díjátadáson hat gyertyát
gyújtottak meg a holokauszt áldozatainak emlékére. Az ünnepség végén
a budafoki Dohnányi Zenekar adott koncertet.
Az eseményen megjelent Mesterházy Attila, az MSZP elnöke, Szanyi
Tibor szocialista országgyűlési képviselő, Juliusz Janusz, a Vatikán
Magyarországra akkreditált apostoli nunciusa és Zoltai Gusztáv, a
Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének ügyvezető igazgatója
is.
Az izraeli parlament 1953-ban alkotott törvényt arról: létrehozzák
a Jad Vasem Intézetet azzal a feladattal, hogy gyűjtse össze a
holokauszttal, a hatmillió zsidó ember meggyilkolásával összefüggő
dokumentumokat, és vegye fel a kapcsolatot azokkal a keresztény
emberekkel, akik segítettek üldözött zsidó társaikon. Eddig 24
országból mintegy 22 ezer olyan embert kutattak fel, aki önzetlenül
embereket mentett a holokauszt idején. Az ő nevüket emléktáblán
örökítik meg a jeruzsálemi Jad Vasem Múzeumban.
Magyarországon 1993-ban alakult meg az Igaz Emberek Tagozata, és
1995 óta a Magyar Köztársaság belügyminisztere minden évben érdemjel
adományozásával ismeri el azok bátorságát, akik a vészkorszak idején
zsidó honfitársaik életét mentették meg.
A Világ Igaza kitüntetés egy emléklapot és egy feliratos, kör alakú
fém emlékplakettet tartalmaz. Az aranyszínű, magyar címerrel
díszített Bátorságért érdemjellel szintén jár emléklap.
