A kormányzat és az egyházi szakértők között a zárszámadási törvényt illetően
Nyolc év után először van megegyezés a kormányzat és az egyházi szakértők között a zárszámadási törvényt illetően – mondta Szászfalvi László, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egyházügyi, civilügyi és nemzetiségi államtitkára .
Ez azt jelenti, hogy 757 millió forintot kapnak az egyházak a
2009-re vonatkozó egyházi közoktatási kiegészítő normatíva
korrekciójaként, és több mint egymilliárd forint a szociális
kiegészítő támogatás. Ezeknek a juttatásoknak a kiszámítási módjában
volt nézeteltérés az állam és az egyházak között az elmúlt években,
és ez a konfliktus szűnt most meg – magyarázta az államtitkár.
Szászfalvi László rámutatott arra: az előző kormányok alatt
törvénytelenül visszatartott, 4 milliárd forintot kitevő egyházi
közoktatási kiegészítő támogatás egy részét, 1 milliárd forintot az
állam még az idén kifizeti az egyházaknak. A fennmaradó 3 milliárd
forint kifizetésére a kormány az egyházakkal kötendő megállapodásban
vállal majd garanciát. A következő mintegy 2,5 évben az összeg
rendezésére van reális lehetőség – mondta.
Szászfalvi László kifejtette: a jövő évi költségvetés hozzávetőleg
4 milliárd forinttal többet juttatna az egyházaknak, mint az idei.
Több mint 2 milliárd forinttal nő majd a tervek szerint a személyi
jövedelemadó (szja) egyszázalékos felajánlásainak állami
kiegészítése. 2011-ben egyébként még az úgynevezett 1+1-es rendszer
lesz életben, tehát az állam még egyszer ugyanannyit tesz hozzá a
hívek felajánlásához.
Mint mondta, az adójogszabályok gyökeres változáson mennek
keresztül jövőre, ezért a tapasztalatok levonása után, 2012-re
tervezik az szja-felajánlások állami kiegészítésének
megváltoztatását. Stabil, kiszámítható, hosszú távú megoldásra van e
tekintetben is szükség – hangsúlyozta, hozzátéve: ehhez az is
hozzátartozik, hogy „minél kevesebb pénz menjen azon úgynevezett
egyházaknak, amelyekről mindenki egyértelműen és világosan látja,
hogy nem hitéleti tevékenység céljából jöttek létre”.
Az egyházaknak járó további költségvetési növekedésként említette
az egyházi épületek rekonstrukciójára szánt 1,2 milliárd forintot, e
célra 2010-ben egyáltalán nem folyósított pénzt az állam.
Az államtitkár valószínűsítette, hogy Orbán Viktor miniszterelnök
és a történelmi egyházak vezetőinek találkozója az adventi időszakra
esik majd, csakúgy, mint a Schmitt Pál köztársasági elnökkel való
megbeszélés.
Mint mondta, ezek a találkozók, ahogy a szentszéki-magyar vegyes
bizottsági tárgyalások is, alkalmasak arra, hogy a bizalom
helyreálljon az állam és az egyházak között. Utóbbi testület
megbeszélései „a partneri viszony szellemében zajlanak” – jegyezte
meg.
Szászfalvi László kiemelte: az egyházakat az elmúlt időszakban ért
sérelmeket költségvetési, adó-, illetve ágazati (közoktatási,
szociális, egészségügyi) törvényekkel tervezik orvosolni, az
egyeztetések most is zajlanak. Amely kérdések ezekbe a törvényekbe
nem férnek bele, azokat lehetne külön országgyűlési
javaslatcsomagként rendezni.
Beszámolt arról, hogy jövőre beindítják a szórvány-, a templom- és
iskolatámogatási, valamint a Testi és lelki kenyér elnevezésű, a
hátrányos helyzetű térségek, mikrokörzetek felkarolását célzó
programot, ezek január közepére konkretizálódnak. Ezekkel a
pályázatokkal a hitéleten túlmenő egyházi munkát szeretnék
támogatni, például nyári táborozásokat vagy a hátrányos helyzetű
gyermekek segítését, illetve kulturális események
szervezését.
Ezenkívül támogatja a kormányzat az egyházakat minden európai uniós
pályázaton való indulásban, ahol szóba jöhetnek, eddig ugyanis ezek
a lehetőségek nem voltak „akadálymentesítve” számukra. Lesz egy
szakmai csapat az egyházügyi államtitkárságon belül is, amely ezt a
munkát végzi. Ennek célja, hogy minél több hiteles és pontos
információ jusson el az egyházakhoz ezen a téren.
Szászfalvi László utalt arra: az árvíz- és viharkatasztrófa által
sújtott egyházi épületek rendbehozatalára a kormány egy uniós
pályázat részeként 818 millió forint értékben nyújtott be igényt. A
kolontári vörösiszap-katasztrófával kapcsolatos, egyházakat is
illető kártérítés pedig további egyeztetést igényel a
Belügyminisztériummal, a tárgyalások folyamatosan zajlanak.
Az egyházalapítás szigorításáról az államtitkár kifejtette: azt
vagy az 1990. évi IV. törvény alapvető módosításával vagy egy
teljesen új törvénnyel lehet elérni. Az ezzel kapcsolatos koncepció
várhatóan az év végéig készül el, de az Országgyűlésnek azt csak az
új Alkotmány elfogadása után nyújtják be. Közlése szerint azokat az
egyházakat kell hitelesíteni, amelyek „valóban vallási, hitéleti
tevékenységet végeznek”. Azok viszont, amelyek visszaélnek a
lehetőségekkel (szja 1 százaléka, egyházi kiegészítő normatíva
igénylése), ki kell szűrni a rendszerből – fogalmazott.
Utalt arra, több esetben alapítvány alakult anyagi haszonszerzés
reményében „egyházzá”, az APEH tájékoztatása szerint még egy
állatmenhely is alapított „egyházat”. Ez egyrészt rontja a tényleges
egyházak tekintélyét, másrészt az adófizetőket is megkárosítja. Az
egyes egyházak megítélésében véleménye szerint figyelembe kell venni
egyebek mellett iskoláik pedagógiai programjait.
Kiemelte, hogy a törvény-előkészítésbe az egyházakat is bevonják,
attól nem kell tartani, hogy igazságtalan, méltánytalan döntés
születik majd. Egyelőre még nem határoztak meg konkrét létszámot,
amelyhez egy egyház elismerését kötnék – fűzte hozzá.
BreuerPress-info
