Augusztus 20. – A jeruzsálemi pátriárka is jelen lesz a Szent István-napi szertartáson A jeruzsálemi latin pátriárka, Fouad Twal is jelen lesz a jövő pénteki Szent István-napi ünnepi szentmisén, amit a budapesti Szent István-bazilika előtti
téren rendeznek –
A szentbeszédet Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke mondja a szertartáson. Az ünnepi szentmisét Erdő Péter és az MKPK tagjai mutatják be a Szent István-bazilika előtti
téren.
Az eseményre meghívták mások mellett a közjogi méltóságokat, a
kormány tagjait, illetve a diplomáciai testületek tagjait.
A szertartás után indul el a Szent Jobb-körmenet, amely a Zrínyi
utca, Október 6. utca, József Attila utca, Nádor utca, Arany János
utca, Sas utca útvonalon halad. A körmenetben az Apostoli Szentszék
által elismert szerzetes- és lovagrendek, az apostoli élet
társaságai, valamint a plébániák zarándokcsoportjai
vonulnak.
Szintén ebből az alkalomból mutatja be a hagyományos ünnepi
szentmisét Ternyák Csaba egri érsek jövő pénteken Egerben, a várban.
Az MKPK sajtóirodája azt közölte az MTI-vel: Székesfehérváron jövő
csütörtökön a Szent István-mauzóleumhoz vonulnak az ünneplők a Szent
István térről, ahol megemlékeznek az államalapító királyról. A
városi, megyei és egyházi vezetők a megemlékezés virágait helyezik
el az 1083-ban szentté avatott király szarkofágjánál. A következő
napon Székesfehérváron a székesegyházban ünnepi szentmisét tart
Spányi Antal megyés püspök.
Veres András szombathelyi megyés püspök a szombathelyi
Kálvária-templomban mutat be ünnepi szentmisét jövő
pénteken.
Kocsis Fülöp hajdúdorogi megyés püspök Ópályiban celebrál szent
liturgiát jövő pénteken, majd részt vesz az egyházközségi
napon.
Az e naphoz kapcsolódó népi hagyományok, az aratás végét köszöntő
aratókoszorú készítése és a kenyérszentelés 1092-ben egészült ki a
Szent István-ünneppel; VII. Gergely pápa utasítására I. László
király (1077-1095) rendelte el az akkor már szentté avatott elődje
ünnepének megtartását.
Az I. Szent István király (1000-1038) kézfejereklyéjeként tisztelt
Szent Jobb kultusza hivatalos ünneppé 1424-ben emelkedett. Az
ereklyét Mária Terézia (1740-1780) hozatta vissza Magyarországra
1771-ben, amelynek bemutatását minden év augusztus 20-ára rendelte
el és napját hivatalos nemzeti ünnepnappá nyilváníttatta.
