Moszkva/Peking/Iszlámábád/Berlin/Bukarest/Pozsony/Prága.
Szélsőséges időjárás és természeti katasztrófák sújtják Európa és Ázsia több országát.
Az oroszországi erdő- és tőzegtüzek oltásában áttörést lát a
rendkívüli helyzetek minisztériuma, ezért köszönetet mond a
felajánlott külföldi segítségért, de egyelőre nem veszi igénybe –
mondta hétfőn a hatóság külügyi osztályának vezetője. Rendkívüli
helyzetet rendeltek el viszont a Cseljabinszki területen lévő
Ozerszk környékén, ahol az ország egyik legnagyobb
nukleárisfűtőanyag-feldolgozó és -tároló üzeme működik – jelentette
Horváth Júlia, az MTI moszkvai tudósítója.
A szmog miatt múlt csütörtök óta Oroszország nyugati részéről
összesen több mint 63 ezer repülőjárat nem tudott elindulni –
közölte Alekszadr Frolov, a meteorológiai intézet vezetője
sajtóértekezletén. Frolov szerint egyébként a mostanihoz hasonló
rendkívüli hőség Oroszország ezeréves történelme során még nem volt
Moszkvában: „semmi hasonlót nem rögzítettünk sem mi, sem elődeink.”
Moszkvát hétfőn reggel újra sűrű füstköd borította be, és a lapok
szerint a szokásosnál jóval többször hívják a mentőket, a
halálesetek száma pedig eléri az átlagos két és félszeresét, de
pánik továbbra sem mutatkozik.
A bevásárlóközpontokban a hétvégén a forgalom jóval meghaladta a
szokásosat, mert az emberek a klímaberendezés nélküli lakásukból a
légkondicionált üzletekbe, üzletközpontokba menekültek. A hétvége
újabb jelensége volt, hogy aki tehette, olcsóbb – napi mintegy 20
ezer forintba kerülő – légkondicionált szállodákba költözött. Akadt,
aki a munkahelyén töltötte a hétvégét: több nagyvállalat is
megnyitotta légkondicionált irodáit munkatársai számára.
A füstköd és szaga az egész városban és körülötte jó 30 kilométeres
körzetben érezhető. A levegő szennyezőanyag-tartalma valamicskét
csökkent a pénteken és szombaton mért legmagasabb adatokhoz
képest.
Feltehetőleg a kánikula okozta hét ember halálát a hétvégén
Romániában, a fekete-tengeri Konstancán. Többségük 65-75 év közötti
volt, és egyéb betegségben is szenvedett, de meghalt két fiatal is,
aki nagy melegben dolgozott. A kánikulát rövid ideig tartó erős
viharok és esőzések szakítják meg. Az így keletkezett áradások főleg
Erdélyben okoztak károkat. Hargita megyében mintegy 400 gazdaságot
öntött el az árvíz. Homoródszentmárton a leginkább érintett
település.
A Krónika című napilap szerint az észak-erdélyi Máramaros megyében
Kapnikbányán okoztak jelentős problémát az áradások, a lezúduló
esővíz fél kilométeres hosszúságban rongálta meg az ivóvízvezetéket.
Dél-Erdélyt sem kímélte a szélsőséges időjárás, a Fehér megyei
Magyarigenben 50 házat és háztáji gazdaságot öntött el az ár.
Öt halálos áldozata van a hétvégi árvíznek Észak-Csehországban –
jelentette Kokes János, az MTI pozsonyi tudósítója. A mentőszolgálat
adatai szerint a halottak száma négy, ketten pedig eltűntek. Az
áldozatok vízbe fulladtak. Az első becslések szerint az anyagi kár
mintegy négymilliárd korona (45 milliárd forint). A lakossági
károkat több százmillió koronára teszik. A cseh kormány rendkívüli
ülésén 40 millió koronás gyorssegélyt szavazott meg az árvíz
sújtotta régiónak. Várható, hogy a szerdai kormányülésen újabb
300-350 millió koronát szavaznak meg a régiónak.
A kelet-németországi folyókon levonuló árhullám hétfőn délután
elérte Bad Muskaut, elárasztva a helyi Pückler-kastélynak a
világörökség részeként számon tartott gyönyörű parkját. Mint a helyi
katasztrófa-elhárítási hatóság illetékese elmondta: a Neisse folyó
mentén emelt földgátak nem bírták a hatalmas víztömeg nyomását, és
több helyen átszakadtak. Ennek következtében víz alá került két, Bad
Muskautól délre fekvő falu: Podrosche és Sagar. A lakosokat –
mintegy 80 embert – még időben kitelepítették. A múlt heti heves
esőzések nyomán kialakult árvíz máris milliós károkat okozott
Szászország településein. Súlyosan megrongálódott – többek között –
a Görlitz közelében található Mariental kolostor.
Lengyelország délnyugati tréségeiben stabilizálódik az árvízi
helyzet, de a vészhelyzet még nem múlt el – közölték helyi
katasztrófavédelmi illetékesek hétfőn.
Az alsó-sziléziai vajdaságban, a cseh határ közelében lévő
Bogatynia várost viselte meg leginkább az ítéletidő. A 18 ezer
lakosú településen három ember halt meg a hirtelen jött özönvízszerű
eső következtében kialakult áradásokban, több tucatnyi lakót ki
kellett költöztetni otthonából. Hidakat, utakat tett tönkre az ár,
és használhatatlanná vált az az autópálya is, amely összeköti a
várost az ország más részeivel. Most a legnagyobb veszélyt az
áradások romboló jellegű következményei jelentik – vélik a
szakemberek.
Több mint 13 millió embert érintenek a pakisztáni árvizek, ami
több, mint a 2004-ben az Indiai-óceán mentén pusztító szökőár, a
2005-ös kasmíri és a 2010-es haiti földrengés nyomán segítségre
szorulók száma együttvéve – közölte hétfőn az ENSZ. Juszuf Raza
Gilani pakisztáni kormányfő azt mondta: országa még soha nem volt
ilyen nehéz helyzetben.
Megközelíti a 340-et az északnyugat-kínai Kanszu (Gansu) tartomány
Csoucsü (Zhouqu) megyét ért természeti katasztrófa halálos
áldozatainak száma, 1148 ember van az eltűntek listáján – közölték
hétfőn helyi idő szerint késő este a helyi illetékesek. Hivatalos
források szerint a halottak száma 337-re emelkedett.
Vasárnapra virradóra a heves eső következtében a magas hegyekről
alázúduló föld és sziklagörgeteg a völgy három falujának házait
rombolta le, elzárta a rajtuk keresztül vezető folyó útját, és a
sárlavina méteres magasságokban mosta el az útjába került
épületeket, azok romjait és lakóit. A kivezényelt katonák, tűzoltók
eszközök híján, a körülményektől hátráltatva igyekeznek életeket
menteni.
BreuerPress/MTI/AP
