Ha Európa nem akar tovább süllyedni, akkor ki kell egyeznie
A nyugati típusú kapitalizmus válságba került, a gazdaság fejlődését ma erkölcsi
alapokra kell helyezni, visszaszorítva a spekulációt, és kölcsönösen
elfogadott értékek szellemében kell felépíteni a közép-európai
térség jövőjét – fejtette ki szombaton Tusnádfürdőn Orbán Viktor és
Traian Basescu.
A magyar miniszterelnök és a román államfő a 21. Bálványosi
Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) utolsó napján együtt jelent
meg a tábor nagyszínpadán Tőkés László európai parlamenti alelnökkel
és Németh Zsolt külügyi államtitkárral. Ez volt Orbán és Basescu
első találkozója azóta, hogy Orbán Viktor ismét kormányfő lett.
A több ezer ember előtt elhangzott beszédében Orbán Viktor
emlékeztetett arra, hogy ma az egész nyugati világ válságban van, és
ez meghatározza a mi helyzetünket is. Valójában a nyugati típusú
kapitalizmus került válságba – állapította meg az előadó. A
spekulatív tőkemozgások előnybe kerültek a munkával és az
értékteremtéssel szemben, ennek következményeit most szenvedjük el –
mondta Orbán, leszögezve, hogy az államnak a jövőben nagyobb
szerepet kell vállalnia.
A sikeres kapitalizmushoz nem csak szabad és hatékony piacra van
szükség, hanem nélkülözhetetlenek a morális alapok is – mondta. Úgy
vélekedett, hogy a rendszer fenntarthatóságát garantáló
megfontolások, a hasznos és szükséges korlátok átadták helyüket a
gátlástalanságnak.
Ezzel összefüggésben beszélt a bankadó kérdéséről is. Bár
elismerte, hogy stabil pénzügyi rendszer nélkül nem működik a világ,
de szerinte elfogadhatatlan, hogy amikor baj van, akkor állandóan
csak az állampolgároktól várjuk az áldozatot.
A közép-európai államoknak szorosan kell együttműködniük, hogy a
világgazdasági átrendeződés közepette megvédhessék saját érdekeiket
– folytatta előadását a miniszterelnök, aki szerint Magyarországnak
együtt kell működnie Romániával, a visegrádi államokkal,
Horvátországgal, Szerbiával. Olyan közös érdekek vannak – mondta -,
mint az energiabiztonság kérdése, a közlekedésfejlesztés, a pénzügyi
finanszírozás. Az sem megy a végtelenségig – hangoztatta -, hogy a
térség fejlesztését mások finanszírozzák, nekünk is létre kell hozni
a saját pénzügyi eszközrendszerünket.
Ha Európa nem akar tovább süllyedni, akkor ki kell egyeznie a
szintén keresztény gyökerű, de Európához csak lazán kapcsolódó
Oroszországgal. Európának meg kell találnia az oroszokkal való
sajátos együttműködés rendszerét, ami lehetővé teszi, hogy az orosz
gazdaság potenciálja összekapcsolódjon az európai gazdaságéval –
mondta a magyar kormányfő.
Magyarországon véget vetettek egy korszaknak, amelyben a rendes,
becsületes emberek állandóan vesztesekké váltak – állapította meg a
miniszterelnök. Olyan rendszert akarunk felépíteni Magyarországon –
mondta -, amelyben a törvénytisztelő, becsületes emberek jobban
járnak, mint akik nem tartják be a törvényeket. Azt akarjuk, hogy a
tisztességes embereknek ne egyszerűen erkölcsi, hanem anyagi előnyük
is származzon becsületes munkájukból, az ő országukat akarjuk
felépíteni – hangsúlyozta.
Basescu fontosnak nevezte a román-magyar megbékélést, amely
szerinte a közép-európai térség konszolidáltságának egyik fő
pillére. Úgy vélte: nagy hiba lenne azt hinni, hogy a közép-európai
térséget csak földrajzi alapokra vagy a történelem elemeire lehet
építeni. Csakis a kölcsönösen elfogadott értékekre lehet alapozni e
térség jövőjét – szögezte le. „Nem az etnikum, nem a vallás, nem a
földrajz, nem a történelem az, ami konszolidál egy térséget, hanem
azok az értékek, amelyeket Románia és Magyarország elfogadott az EU-
és a NATO-csatlakozáskor” – mondta Basescu.
Románia és a Magyarország közös érdeke, hogy megerősödjön az
Európai Unió – mondta, állást foglalva a Duna-stratégia
megvalósítása mellett is. Szerinte a romák felzárkóztatása is közös
ügy, amelyre egész Európának programot kell kidolgoznia. Közös
feladatként jelölte meg az energiabiztonságot is, leszögezve, hogy
Románia a Nabucco gázvezetéket támogatja.
Ő is úgy látta: újfajta, valódi kapitalizmust kell építeni a
spekuláción alapuló kapitalizmus helyett.
A hallgatóság soraiból érkezett egyik kérdésre válaszolva
megismételte korábban is hangoztatott álláspontját: Románia minden
lakosának egyforma autonómiára van szüksége. Ugyanakkor hangsúlyozta
a kisebbségi jogok fontosságát, amelyek biztosítják a nyelvi és
kulturális értékek megőrzését.
Az előadások után a két vezető politikus rövid, négyszemközti,
kötetlen megbeszélést folytatott az egyik közeli
vendéglőben.
MTI/BPI
