A tervek szerint még a nyáron találkozhatnak Orbán Viktor miniszterelnökkel a négy nagy egyház vezetői; a megbeszélésre a katolikus, a református, az evangélikus és a zsidó felekezetek képviselőit hívják
Szászfalvi László, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egyházügyi, civilügyi és nemzetiségi államtitkára az MTI-nek adott interjújában.
Az államtitkár utalt arra, hogy jelenleg a találkozó előkészületei
zajlanak. A tárgyalásokon megbeszélik azokat a teendőket, amelyek
„az előző kormányzati időszakból következnek”, és azokat is,
amelyeket a mostani kormányprogramban és az Erős Magyarország
programban meghirdettek. Az egyház-finanszírozás kérdése egészen
biztosan előjön, ahogyan az egyházakat érintő jogszabályok is.
A találkozó minden bizonnyal megerősíti majd a bizalmat a
kormányzat és az egyházak között, ennek eredményeként újraindulhat a
párbeszéd a felek között – mutatott rá.
Szászfalvi László elmondása szerint ezután a többi
intézményfenntartó egyházzal is szerveznek találkozót kormányzati
szinten. A határon túli magyar egyházi vezetőket jelenleg sorra
látogatja az egyházügyi államtitkár, a magyarországiak közül pedig
külön-külön többekkel már találkozott.
Ebből is látszik, hogy az állam és egyház kapcsolatrendszere
radikálisan megváltozik ebben a kormányzati ciklusban az elmúlt
nyolc évhez képest, amikor „a bizalom és a dialógus gyakorlatilag
megszűnt”. A legnagyobb kihívás, hogy a bizalmi viszonyt
helyreállítsák, amihez következetes egyházpolitika szükséges. Ennek
eredményeként kiszámítható és stabil lesz az együttműködés a két fél
között, ami a közjót szolgálja majd – fogalmazott.
Terveik szerint a későbbiekben a parlament elé terjesztenek egy
törvényjavaslatot, amely megszünteti az egyházakat az előző
kormányok alatt ért diszkriminációkat. Ezzel együtt lesznek olyan
kérdések, amelyekben kormányrendeletekkel vagy kormányhatározatokkal
kell változtatni az egyházi ügyekben – mondta.
Az államtitkárság munkatársai jelenleg dolgoznak a
problémahalmazon, és ha „a problématérkép” elkészül, megteszik a
megoldásukra vonatkozó javaslatokat. A kormányzat ugyanakkor kérte
az egyházakat is, hogy összegezzék negatív tapasztalataikat.
A kormány álláspontja szerint „a vallás a legszentebb magánügy és a
legszentebb közügy is”, mert „a vallásos emberek élő közösségek
tagjai, a társadalom szerves részét képezik, adót fizetnek, és nem
másod- vagy harmadrendű állampolgárok”. Ezért az egyházi
intézményeknek az állami vagy önkormányzati intézményekkel
egyenrangú finanszírozást és pályázati lehetőségeket kell
biztosítani – hangsúlyozta.
Ennek jegyében – fogalmazott – az Állami Számvevőszék által
megállapított négymilliárd forintot, amit az állam az előző
ciklusban törvénytelenül visszatartott az egyházi közoktatási
intézmények kiegészítő normatívájából, „a költségvetés helyzetét is
figyelembe véve” 2-3 éven belül kifizetik, erre a kormány garanciát
vállal. A 2011-es költségvetésben tervezik a négymilliárd
törlesztésének megkezdését, s a 2009-es zárszámadást is igyekeznek
az idén „tisztességgel lezárni” – tette hozzá.
A kiegészítő normatíva rendszeréről elmondta: a vatikáni szerződés,
az egyházakkal történt megállapodás és az egyház-finanszírozási
törvény alapján „jó megoldás, stabil, végiggondolt, koherens
rendszer volt”, de a szocialista kormányzás nem tartotta ehhez
magát. A mindenkori helyzethez kell azonban a finanszírozást
igazítani, ennek érdekében hívták életre korábban a kormányzat és a
Szentszék képviselőiből álló vatikáni vegyes bizottságot, működését
azonban „jegelték a szocialisták”. Ezt a testületet várhatóan az
ősszel újra összehívják, majd a többi egyházzal is tárgyalnak, és
ennek eredményeként a közoktatás finanszírozása is módosulhat.
A szakértői és politikai egyeztetések után azon is szeretnének
változtatni, hogy az egyházi épületek rekonstrukciójára szánt összeg
az előző kormányzat döntése alapján nullára csökkent 2010-ben,
holott az első Orbán-kormány utolsó két évében 4-4 milliárdot kaptak
az egyházak erre a célra. Ezt a kulturális örökséget, a műemlékek
egész sorát az államnak óvnia kell, „a költségvetési realitások
figyelembe vételével”. Ezt a kérdéskört tovább bonyolítja, hogy az
árvíz és a nagy viharok az egyházi épületekben súlyos károkat
okoztak – hívta fel a figyelmet.
Az államtitkár az új kormány által megváltoztatott oktatási
törvényt kritizáló Pedagógusok Szakszervezetének véleményére úgy
reagált: az érdekvédelmi tömörülés akkor nem emelte fel a szavát,
amikor a kistelepülések iskolái közül számosat bezárt az előző
kormány, most pedig attól fél, hogy sérül a világnézetileg semleges
oktatás. A jelenlegi törvény éppen azt segíti elő, hogy ne szűnjenek
meg a falvakban az iskolák, és lehetőséget ad az önkormányzatoknak
arra, hogy – ha a konszenzus megvan – átadják oktatási
intézményeiket az egyházaknak úgy, hogy ne kelljen még öt évig
fizetni a kiegészítő támogatást „büntetőpénzként” – ahogyan az előző
jogszabály rendelkezett. Ezekben az iskolákban a hitoktatás
fakultatív, nem sérül a világnézeti semlegesség elve. Az utóbbi
hetek visszajelzései alapján mind az önkormányzatok, mind az
egyházak örülnek ennek a lehetőségnek; bár az egyházak nem veszik
majd át tömegesen, kampányszerűen az iskolákat –
összegezte.
Szászfalvi László arról is szót ejtett, hogy igyekeznek a
pályázatok „bürokratikus akadályait” megszüntetni, így a Nemzeti
Civil Alapprogram keretében az egyházak és a hozzájuk kötődő civil
szervezetek is hatékonyabban juthatnak forrásokhoz, amelyekből
többek között könyveket adhatnak ki, kutatásokat végezhetnek.
Ugyanígy az európai uniós forrásokból is több kellene hogy jusson az
egyházakhoz, ennek érdekében a most még „irracionálisan működő”
bürokrácia csökkentését is tervezik.
