A holokauszt magyarországi emléknapja alkalmából pénteken megemlékezést
tartottak: Simon Wiesenthal-díjakat adtak át és kiállításokat
nyitottak a budapesti Holokauszt Emlékközpontban. A miniszterelnök
közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy „a holokausztra, az
emberiség – egyben Magyarország – történetének egyik legnagyobb
tragédiájára emlékezni emberi kötelesség, emlékeztetni pedig
demokratikus felelősség”.
Iványi Gábor, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség elnöke,
a Simon Wiesenthal-díjak átadásakor azt mondta: a rendszerváltás óta
soha nem volt még ennyire fontos, hogy leleplezzük „a demokrácia
köntösében megjelenő újnácikat”.
A Wesley János Lelkészképző Teológiai Főiskola rektora közölte:
„nem jelentéktelen” törvényhozó erővé vált a szélsőjobboldali, „a
náci eszméket jelvényeivel, szóhasználatával, gátlástalanságával
nyíltan valló” párt. Elengedhetetlen, hogy emberségünket megőrizzük,
bátrak maradjunk, és semmiféle közösséget ne vállaljunk a sötétség
erőivel. Meglátása szerint sokan még mindig félvállról veszik ezt a
veszélyt, mások a félelmeiket hangoztatják.
Kitért arra is, hogy a második világháború alatt hatmillió zsidó
embert öltek meg, ebből mintegy 600 ezren magyarok voltak. Iványi
Gábor felrótta, hogy míg a kommunizmus háromezer áldozatáról minden
februárban megemlékezik a parlament, addig a holokausztról csak
egyszer, 2004 áprilisában emlékezett meg az Országgyűlés.
A Simon Wiesenthal-díjakat Székely Gábor adta át, a díjazottakat
Martinkovics Judit, a Holokauszt Emlékközpont ügyvezető
igazgató-helyettese méltatta.
A Simon Wiesenthal-díjat idén Göncz Ferenc iskolaigazgató és
Winkler Barnabás építész kapta. Göncz Ferenc több előadást tartott a
holokauszt történetéről. Egyik előadásának rövidített változata egy
történelempedagógiai füzetben is megjelent. Ezen kívül kutatta a
náci eutanázia-programot is.
Winkler Balázs húsz évig az Iparterv vállalatnál dolgozott,
2005-ben Kós Károly-díjat, 2009-ben életművéért Ybl Miklós-díjat
kapott. 2008-ban adták át az általa tervezett Balfi Nemzeti
Emlékhely térkompozícióját, 2009-ben pedig a budapesti Deák téren a
holokauszt idején embermentő evangélikus lelkész, Sztehlo Gábor
tiszteletére állított emlékművét.
A közalapítvány kuratóriuma az elismerést Simon Wiesenthalról, a
2005-ben elhunyt egykori holokauszt túlélőről nevezte el, aki
életének utolsó hatvan évét a bujkáló nácik felkutatásának és
igazságszolgáltatás elé állításuknak szentelte.
A díjátadás után ünnepélyes koncerttel nyílt meg a Holokauszt
Emlékközpont zsinagógaépületében lévő, Weiner Leó zeneszerző életét
és műveit bemutató kamarakiállítás. Emellett Késői hazatérés címmel
időszaki kiállítás nyílt az üldöztetések elől külföldre menekült
zsidó származású Bán Kiss Edit, Mészöly Munkás Béla és Wittmann
Zsigmond képzőművész alkotásaiból.
Bajnai Gordon miniszterelnök közölte, hogy „a holokausztra, az
emberiség – egyben Magyarország – történetének egyik legnagyobb
tragédiájára emlékezni emberi kötelesség, emlékeztetni pedig
demokratikus felelősség”. A kormányfő közleményében úgy fogalmazott:
„a vészkorszak számunkra nemzeti tragédia volt. Magyarok öltek
magyarokat”.
A miniszterelnök közlése szerint az emléknapon „sok százezer egykor
élt honfitársunkat gyászoljuk, a túlélők fájdalmában osztozunk, de
szembe kell néznünk a gyilkosok bűneivel is”.
Mint írta, a jelenkor egyik legsúlyosabb és legszomorúbb
tapasztalata pedig az, hogy újból vannak, akik az egykori gyilkos
eszméket nem megtagadják, hanem követik: mások ellen uszítanak,
gyűlöletet szítanak, megfélemlítenek.
Bajnai Gordon hangsúlyozta, „mindannyiunk felelőssége
megakadályozni, hogy bárki újból elkövesse a múlt bűneit. Ezért nap
mint nap közös erővel kell kiállni a demokratikus értékek, a
szabadság, az emberi méltóság védelme mellet”, a holokauszt
áldozatainak emléknapján is, és „holnap, meg holnapután, a
hétköznapokban is”.
Mesterházy Attila szerint a holokauszt arra figyelmeztet, hova
vezet a szélsőséges beszéd, a kirekesztő gondolat és az erőszakos
tett, ezért minden lehetséges törvényes eszközzel küzdeni kell
ezeknek a szavaknak és elveknek a terjedése, az antiszemitizmus, a
rasszizmus és az idegengyűlölet minden formája ellen.
Az MSZP miniszterelnök-jelöltje közleményében azt írta:
Magyarországon továbbra is erős a demokrácia, stabil a köztársaság,
bármilyen eszközzel támadja is ezeket a
szélsőjobboldal.
„Ugyanakkor rajtunk múlik, hogy így lesz-e továbbra is” –
fogalmazott a politikus, hozzátéve: a demokrácia és a köztársaság
erejét és stabilitását valamennyi demokratikus politikai párt, a
köztársaság intézményei és minden szabadságszerető polgár közös
meggyőződése alkotja és tartja fenn.
A Fidesz olyan következetes politikára készül, amelynek jóvoltából
származásától és vallásától függetlenül minden magyar ember
biztonságban érezheti magát Magyarországon – írta a holokauszt
magyarországi emléknapja alkalmából kiadott közleményében Navracsics
Tibor.
Hangsúlyozta: a Fidesz a rendszerváltás óta következetesen elutasít
minden olyan magatartást, amely faji, vallási alapon húz falat
magyar és magyar közé. „Eltökélt szándékunk, hogy az előttünk álló
időszakban e demokratikus felfogásunk tovább érvényesüljön, és olyan
következetes politikát folytassunk, amely jóvoltából származásától
és vallásától függetlenül minden magyar ember biztonságban érezheti
magát hazánkban” – közölte a frakcióvezető.
Az Országgyűlés 2000-ben döntött arról, hogy 2001-től minden évben
április 16-án tartják a holokauszt áldozatainak magyarországi
emléknapját. Pokorni Zoltán akkori oktatási miniszter a budapesti
gettó felszabadításának 55. évfordulóján, 2000. január 18-án
javasolta, hogy a középiskolákban minden évben április 16-án
emlékezzenek meg a holokausztról.
BreuerPress-MTI
