Hiller István átadta a Kultúra Magyar Városa címeket
Hiller István átadta a Kultúra Magyar Városa címeket
A Kultúra Magyar Városa cím öt év alatt olyan tradícióvá vált, amely elismeri az elődök tevékenységét, ugyanakkor felhívás az utódoknak a folytatásra – hangsúlyozta Hiller István oktatási és kulturális miniszter a cím átadó ünnepségén kedden Budapesten. A címet idén Eger, Győr, Vác és Ráckeve nyerte el.
A tárcavezető úgy fogalmazott, „Közép-Európában, Magyarországon a lokálpatriotizmusnak mindig nagy ereje volt: energiát, illatot, közelséget, emlékeket, alakító erőt jelentett”. A szakminiszter szerint akkor tudunk jó hazafiak, patrióták lenni, ha büszkén vállaljuk a lokálpatriotizmust.
2010 és 2011 sajátos és nagyszerű lehetőség a magyar kultúra számára, a magyar kultúra bemutatására és az egyetemes kultúra befogadására, hiszen idén Pécs Európa Kulturális Fővárosa, 2011-ben pedig Magyarország lesz az Európai Unió soros elnöke.
Hiller István a díjazottaknak köszönetet mondott, és kiemelte, hogy a Kultúra Magyar Városa cím az ország elismerése és bíztatása.
A Kultúra Magyar Városa címet idén a „Megyei jogú városok” kategóriájában Eger és Győr, a „Tízezer lakosúnál nagyobb városok” kategóriájában Vác, míg a „Tízezer lakosúnál kisebb városok” kategóriájában Ráckeve nyerte el.
Díszoklevelet kapott Szolnok a belváros kulturális célú fejlesztése terén elért eredmények és továbbfejlesztési tervek elismeréseként, Nyíregyháza a város kulturális célú fejlesztése terén kifejtett erőfeszítések elismeréseként. Díszoklevéllel jutalmazták Ajkát az egykori iparváros új, kulturális irányú fejlesztési elképzeléseiért, valamint Kazincbarcikát és Szentest a „Szobrok városa” program terén elért eredményekért.
A Kultúra Magyar Városa címről
Az Oktatási és Kulturális Minisztérium – együttműködésben a Külügyminisztériummal, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériummal, a Magyar Turizmus Zrt-vel, a Megyei Jogú Városok Szövetségével, valamint a Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetségével – 2005 óta hirdeti meg pályázatát A Kultúra Magyar Városa cím elnyerésére.
Az oktatási és kulturális miniszter által adományozott A Kultúra Magyar Városa cím olyan városi helyi önkormányzat elismerése, mely kiemelkedően fejleszti, illetve támogatja kulturális, művészeti életét, és annak értékeit példaértékűen mutatja be.
A Kultúra Magyar Városa cím adományozásának célja a kultúra gazdasági, társadalmi, és térségi összefogást erősítő jelentőségének elismertetése, továbbá a kultúra helyi és térségi közösségfejlesztő szerepének elmélyítése mind a városok döntéshozói, mind pedig az állampolgárok szemléletében.
A Kultúra Magyar Városa címre évente lehet pályázni, lakosságszám szerint három kategóriában: megyei jogú városok, 10 ezer lakosúnál nagyobb, illetve 10 ezer lakosúnál kisebb városok nevében. A címet elnyert város önkormányzata a cím ismételt elnyerésére legkorábban a cím adományozását követő 5. évtől pályázhat.
A bíráló bizottság elsősorban a városok eddig elért kulturális szintjét értékeli. Fontos szempontot jelentenek a kulturális aktivitás, a városfejlesztési tervek kulturális elemei, a kulturális beruházások, a kortárs művészet és kreatív ipar szerepe és teljesítményei, a város külső-belső kapcsolatai, a kulturális turisztikai helyzetkép (pl. fesztiválok, kulturális turisztikai programok), a turisztikai infrastruktúra állapota, a fenntartható fejlesztések és az esélyegyenlőség.
A cím elsősorban eszmei értékű, s a városok elmúlt két-három évben nyújtott kulturális teljesítményének, valamint fenntartható fejlesztéseket elősegítő kulturális programjainak értékelésére és elismerésére szolgál.
BreuerPress
