Kokes János, az MTI tudósítója jelenti:
Cseh politikusok: a Benes-dekrétumok érvényesek
A II. világháború után kiadott Benes-dekrétumok továbbra is érvényesek, részét képezik a
cseh jogrendnek, s ezen a jövőben sem változik semmi – hangoztatták
csütörtökön vezető cseh politikusok.
A cseh megszólalók lényegében így reagáltak Heinz Fischer osztrák
köztársasági elnök kijelentésére, miszerint a dekrétumok „olyan
súlyos jogtalanságot jelentenek, amelyet Európának nem szabadna
törvényesítenie”.
Fischer a Csehszlovákiából kitelepített szudétanémetek ausztriai
szervezetéhez intézett levelében minősítette a Benes-dekrétumokat
súlyos jogtalanságnak. Szavai szerint ezeket a dekrétumokat az
EU-tagországoknak nem lenne szabad legalizálniuk.
„Az a tény, hogy Václav Klaus cseh államfő a Lisszaboni Szerződés
ratifikálásának feltételéül szabta meg, hogy Csehország mentesüljön
az Európai Emberi Jogi Charta hatálya alól, ténylegesen nem
befolyásolja a Benes-dekrétumok megítélését” – vélekedett Fischer.
„Mint osztrák szövetségi elnök, továbbra is törekedni fogok
történelmünk sötét oldalainak felderítésére, és az emberei jogok
határainkon belüli, de azokon túli tiszteletben tartására is. Az
Európai Unióban erre jobb esélyek vannak, mint a 20. század
Európájában voltak” – idézi Fischert a cseh sajtó.
„Sajnálatos, hogy a fájó történelmi témákkal ismét visszaélnek az
osztrák választási kampányban” – jelentette ki Václav Klaus cseh
köztársasági elnök. Mirek Topolánek, a Polgári Demokratikus Párt
elnöke „választási populizmusnak” minősítette az osztrák államfő
szavait.
„A Benes-dekrétumok megkérdőjelezését úgy itthon, mint külföldön
egyaránt határozottan elutasítjuk” – hangsúlyozta Jirí Paroubek, a
Cseh Szociáldemokrata Párt elnöke. Hozzátette: Fischer kijelentése
árt Prága és Bécs kapcsolatának.
„A Cseh Köztársaság számára a Benes-dekrétumok ügye már le van
zárva” – reagált Fischer nyilatkozatára Jan Kohout cseh
külügyminiszter.
„A Benes-dekrétumok érvényesek és visszavonhatatlanok” – jelentette
ki Miroslav Kalousek cseh parlamenti képviselő, a tavaly alakult TOP
09 jobboldali párt alelnöke.
Jana Bobosíková, volt EP-képviselő élesebben fogalmazott, és egyben
arra emlékeztette Fischert, hogy „Adolf Hitler osztrák volt”.
„Az egész második világháború súlyos jogtalanság volt, és ennek
következményei a Benes-dekrétumok” – szögezte le Vlastimil Tlustý
volt pénzügyminiszter. Cyril Svoboda, a Kereszténydemokrata
Unió-Csehszlovák Néppárt elnöke szerint a dekrétumok a háború utáni
állapotokat tükrözték, s az EU-hoz, illetve annak jogrendszeréhez
semmi közük.
Fischer annak kapcsán írt levelet a kitelepített szudétanémeteknek,
hogy azok megemlékeztek az 1919 március 4-én a csehszlovák
határvidéken történt véres eseményekről. Az újonnan létrejött
csehszlovák hadsereg katonái Kadanban, Chebben, Karlovy Varyban,
Sternbergben, Stríbroban a civil németek közé lőttek, akik az
Ausztriától való elcsatolás ellen és az önrendelkezésért tüntettek.
A tragikus sortüzek több mint félszáz civil polgár halálát
okozták.
