Az izraeli-magyar diplomáciai kapcsolatok

 Minden oka megvan Izraelnek és Magyarországnak arra, hogy büszke legyen kétoldalú
együttműködésének eredményeire, kiváló kapcsolataikra – jelentette ki Szabó Vilmos külügyi államtitkár az izraeli-magyar diplomáciai kapcsolatok újrafelvételének 20. évfordulóján rendezett hétfői budapesti konferencián.

 


Az izraeli-magyar diplomáciai kapcsolatok utóbbi húsz éve – konferencia

 Minden oka megvan Izraelnek és Magyarországnak arra, hogy büszke legyen kétoldalú
együttműködésének eredményeire, kiváló kapcsolataikra – jelentette
ki Szabó Vilmos külügyi államtitkár az izraeli-magyar diplomáciai
kapcsolatok újrafelvételének 20. évfordulóján rendezett hétfői
budapesti konferencián.

 A két országnak politikai, tudományos, kulturális, gazdasági és
kereskedelmi területen is kiválóak a kapcsolatai. Azonban e jó
viszony ellenére sem szabad elfelejtenünk, hogy a II. világháború
alatti magyar hatóságok felelősek voltak a holokauszt
megtörténtéért. Nem feledhetjük, hogy hatszázezer magyar zsidót
pusztítottak el a náci népirtásban. Gondoskodnunk kell arról, hogy
egy ilyen tragédia soha többé ne történjen meg Magyarországon –
mondta Szabó Vilmos.
 A konferencián a két ország közötti diplomáciai kapcsolatokról,
Izrael és az Európai Unió kapcsolatáról, valamint Izraeli
közel-keleti helyzetéről tartottak előadásokat diplomaták és e témák
nemzetközileg elismert, legjobb szakértői.
 Fónagy János (Fidesz), a parlament magyar-izraeli bizottságának
elnöke kijelentette: a magyar-izraeli kapcsolatok fejlődésének
szilárd elvi alapja, hogy mindkét ország demokratikus
berendezkedésű. Egy másik fontos kapocs, hogy az Európai Unión belül
Franciaország és Nagy-Britannia után Magyarországon él a legnagyobb
zsidó közösség. Ez a közösség pedig érdekelt a kapcsolatokban,
„megmaradásához szüksége van Izrael segítségére, támogatására és
adott esetben védelmére.”. Ezenkívül Izraelben jelentős azok száma,
akik számon tartják, hogy a történelmi Magyarország területéről
származnak. Sokan közülük ma is kötődnek Magyarországhoz, és tesznek
a kapcsolatok fejlődéséért – mondta.
 „Ellenzéki politikusként hangsúlyozom: az Izraellel kapcsolatos
politika közmegegyezésen alapszik Magyarországon, a parlamenti
képviselők alapvető kérdésekben egyetértenek. Egyetértünk abban,
hogy Magyarországnak erkölcsi kötelessége hozzájárulni Izrael stabil
létéhez, Izraelnek joga van a biztonsághoz” – jelentette ki Fónagy
János.
 Terényi János, a konferencia egyik társszervezőjének, a Magyar
Külügyi Intézetnek az igazgatója elmondta: azért rendeztek
konferenciát konkrét kérdésekről – nem pedig hagyományos ünnepséget
– az évforduló alkalmából, hogy ezzel is érzékeltessék a kiváló
kétoldalú kapcsolatok szellemét.
 A 2006-ban kormányhatározattal létrehozott Magyar Külügyi Intézet
(MKI) feladata erősíteni a magyar külpolitikai stratégiai tervezés
tudományos hátterét, segíteni a Külügyminisztériumot és minden más
kormányzati szervet.
 Az MKI mellett szervezője volt a konferenciának Izrael Állam
budapesti nagykövetsége, valamint az Izraeli Külkapcsolati Tanács,
amely egy pártatlan, nem kormányzati kutató- és vitafórum. A
tanácsot a Zsidó Világkongresszus (WJC) kutatóintézetének égisze
alatt, a New York-i Külkapcsolati Tanács és a brit Chatham House
mintájára, 1989-ben hozták létre izraeli külügyi szakemberek és
tudósok, illetve az izraeli társadalom más befolyásos
személyiségei.