– Az európai zsidó kultúra napján ünnepélyes keretek között megnyitották a budapesti
Dohány utcai zsinagóga történetét bemutató, a tervek szerint egy
éven keresztül megtekinthető kiállítást; a gyűjteményt az egyházi
épület fennállásának 150. évfordulója alkalmából mutatták be.
Megnyitották a 150 éves Dohány utcai zsinagóga történetéről szóló kiállítást
Az európai zsidó kultúra napján ünnepélyes keretek között megnyitották a budapesti Dohány utcai zsinagóga történetét bemutató, a tervek szerint egy
éven keresztül megtekinthető kiállítást; a gyűjteményt az egyházi
épület fennállásának 150. évfordulója alkalmából mutatták be.
Gergely József, a VII. kerület alpolgármestere ünnepi beszédében
kifejtette: ez a városrész sokféle kultúra találkozási pontja, ezek
között a Dohány utcai zsinagóga fontos színfolt, kiemelkedő hely,
amelynek önkormányzati támogatása éppen ezért lényeges. Kiemelte,
hogy a zsinagóga várja a kerületi iskolák tanulóit, akik szervezett
látogatás keretében ismerkedhetnek meg a 150 éves épület
történetével.
Toronyi Zsuzsanna, a Magyar Zsidó Levéltár igazgatója, a kiállítás
ötletgazdája és kivitelezője a bemutatón elmondta, hogy az épületben
található üléseket a zsinagóga hajdani átadása előtt, akár részletre
is, meg kellett váltani, amit aztán kizárólag az használhatott, aki
megvásárolta. A későbbiekben ezeket az üléseket el lehetett adni,
meg lehetett vásárolni, sőt még jelzálogot is lehetett rá felvenni,
annyira értékesnek számított egy-egy ülőhely a zsinagógában. A helyi
zsidó közösségben létezett is a mondás: az egyházközség tagjainak
rendelkeznie kell egy lakással, egy nyaralóval és egy ülőhellyel a
Dohány utcai zsinagógában.
A kiállításon látható két ülőhely története is, az egyik a Pesti
Izraelita Nőegylet egyik alapítójáé, Bischitz Johannáé, a másik
Budapest első vasgyárosáé, Feiwel Lipóté.
A tárlaton megtekinthető több szertartási tárgy, így többek között
egy horgolt tóraköpeny, egy lévita kézmosó kannával és tállal,
illetve imakönyvek és különböző dokumentumok – tette hozzá. A Dohány
utcai zsinagóga azért is fontos és úttörő jellegű, mert építészeti
alapkoncepciója volt, minden építészeti elemnek külön szimbolikája
van; az erről szóló anyaggal egy külön vetítés keretében lehet
megismerkedni.
A zsinagóga pincéjében berendezett kiállításon megtalálható az
egykor itt működő rabbik tablója, a zsinagógákban végzett rítusok
rendje és a zsinagóga környékének története is.
Az eseményen megjelent többek között Pálinkás József, a Magyar
Tudományos Akadémia elnöke, Tarlós István, a fővárosi közgyűlés
Fidesz-frakciójának vezetője és Frölich Róbert, a Dohány utcai
zsinagóga főrabbija.
A zsinagóga a magyarországi zsidóság szimbóluma. Pesten 1827-ben
ötezer zsidó lakott, a kisebb zsinagógákban már nem fértek el, ezért
1845-ben megvették a mai Dohány utcai zsinagóga telkét. A vallási
épület megtervezésére pályázatot írtak ki, amelyet Ludwig Förster
építész nyert el. A 2840 ülőhellyel rendelkező zsinagóga később a
többi vidéki magyarországi zsinagóga építéséhez is mintául
szolgált.
BreuerPress/MTI
