Európa többnyelvű digitális könyvtárában, az Europeanán immár 4,6 millió könyv, térkép, fénykép, kisfilm és folyóirat digitalizált változatához férhetnek hozzá az internetfelhasználók www.europeana.eu
Az Europeana gyűjteménye a kezdetek, azaz 2008 novembere óta több mint kétszeresére gyarapodott.
Az Európai Bizottság azt tűzte ki célul, hogy 2010-re a digitalizált anyagok száma érje el a 10 milliót. A könyvdigitalizálás körvonalazódó nehézségeire figyelemmel emellett a Bizottság nyilvános vitára bocsátotta egyrészt a magán- és közszektor összefogására kínálkozó lehetőségeknek, másrészt a jelenleg rendkívül széttagolt európai szerzőijog-keretrendszer szükségszerű megújításának a kérdését.
„A könyvek digitalizálása embert próbáló feladat, ugyanakkor Európa- és világszerte milliók előtt nyit kulturális távlatokat. Ezért csak üdvözölni tudom, hogy a tagállamok és kulturális intézményeik hozzáfogtak az európai digitális könyvtár virtuális polcainak feltöltéséhez – nyilatkozta Viviane Reding, az EU információs társadalomért és médiaügyekért felelős biztosa. – Az viszont már kevésbé dicséretes, hogy az Europeana az Európai Unióban digitális változatban elérhető könyveknek mindössze 5%-ával rendelkezik. Szintén megjegyzendő, hogy az Europeana digitalizált állományának majd’ fele egyetlen tagállam hozzájárulásának köszönhető, a többi tagállam továbbra sem tesz túl sokat az ügy érdekében. Számomra ez mindenekelőtt jelzés értékű: a tagállamok ahelyett, hogy az óceán túlpartjának eredményeivel példálóznának, maguk is letehetnének végre valamit az asztalra. Ez persze azt is mutatja, hogy pusztán az Europeana révén Európa nem kerül fel a világ digitális térképére. Többet kell közösen tennünk azért, hogy a szerzői jogok európai keretrendszere megfeleljen digitális korunk kívánalmainak.”
Kilenc hónapja a felhasználók még csak 2 millió könyvtári anyaghoz férhett ek hozzá, ma már 4,6 millió digitalizált anyag közül válogathatnak az Europeanán. A gyűjtemény többek között a következőkkel gazdagodott: Katalónia könyvtárának köszönhetően 70 ősnyomtatvánnyal (azaz korai nyomtatási technikákkal készült könyvekkel), Portugália nemzeti versének, Luís de Camoẽs „Os Lusíadas”-ának az 1572-es kiadásával, valamint az Association des Cinémathčques Européennes jóvoltából a berlini Friedrichstraße 1913-as utcaképének filmfelvételével.
Az Europeana-gyűjtemény jelentős gyarapodásával azonban a felszínre kerültek a digitalizálással összefüggő problémák és nehézségek is. Az Europeana virtuális polcain főleg olyan digitalizált könyvek kaptak helyet, amelyek köztulajdonban vannak, és ezért már nem állnak szerzői jogi védelem alatt (amely a szerző halála után még akár 70 évig megilleti őket).
Jogi okokból az Europeana ma még nem kínál – az európai nemzeti könyvtárak állományának mintegy 90%-át alkotó – kereskedelmi forgalomban már nem kapható könyveket, sem pedig gazdátlan műveket, amelyek még szerzői jogi védelem alatt állnak, jogosultjaikat azonban lehetetlen felkutatni (becslések szerint a szerzői jogi védelem alatt álló gyűjtemények 10-20%-a ilyen).
Az Europeana bővítése egyben arra is rávil ágított, hogy Európában igen széttagolt jogi keretek között folyik a szerzői jogdíjas anyagok használatának engedélyezése. Nemrégiben egy francia tartalomszolgáltatónak le is kellett vennie képeit az Europeanáról, mert az anyag terjesztésére csak Franciaországon belül volt jogosult.
A felmerült kérdések kezelésére a Bizottság ma nyilvános konzultációt indított az Europeana és a könyvdigitalizálás jövőjéről. Véleményt egészen 2009. november 15-ig lehet nyilvánítani, egyebek mellett a következő kérdésekben: Hogyan biztosítható, hogy a digitalizált tartalmakhoz az Európai Unión belül minden fogyasztó hozzáférhessen? Szorosabb együttműködésre lenne szükség a kiadókkal a szerzői jogi védelem alatt álló művekkel kapcsolatban? Hasznos lenne-e európai jegyzéket összeállítani a gazdátlan és a már nem forgalmazott művekből? Hosszú távon hogyan lehetne finanszírozni az Europeana működését?
Az Europeanát az Európai Bizottság hozta létre 2008 novemberében. A 2009-2011-ig tartó időszakban az Europeana költségvetésének 80%-át (évente 2,5 millió EUR) az EU e-tartalom-plusz programja fedezi. A fennmaradó részt a tagállamok és a kulturális intézmények biztosítják. Az Európai Bizottság 2013-ig további 9 millió euróval tud hozzájárulni az Europeana költségvetéséhez a versenyképességi és innovációs keretprogram ból. Az Europeana irodájának a hágai Holland Nemzeti Könyvtár ad otthont, és a szolgáltatást az Európai Digitális Könyvtár Alapítvány működteti.
Forrás: europa.eu
BreuerPress/FPI/CCO info
