KÜLFÖLDI HÍREK | Breuerpress International

Izraeli mérleg

    BARACK OBAMA ELŐDEIHEZ KÉPEST NAGYOBB TÁMOGATOTTSÁGGAL LÉP HIVATALBA
    Washington – Barack Obama megválasztott amerikai elnök elődeihez képest jóval nagyobb támogatottsággal lép hivatalba – derült ki az AP-GfK friss felméréséből. Az első afroamerikai elnök jelenleg, napokkal jövő heti beiktatása előtt 65 százalékos népszerűséget élvez. Ilyen széles háttere még Bill Clintonnak, az előző demokrata elnöknek sem volt, aki első mandátumát 1993-ban 56 százalékos támogatottsággal kezdhette meg. A leköszönő elnökről, George Bushról 2001-es első beiktatása előtt csak a megkérdezettek 47 százaléka vélekedett úgy, hogy az átlagosnál jobb vagy kiemelkedő elnök lesz. A felmérésből kiderült: az amerikai lakosság a 30-as évekbeli nagy depresszió óta a legsúlyosabb gazdasági válság közepette mindenekelőtt azt reméli, hogy Obama kivezeti az országot a krízisből.
    TÜNTETÉS VILNIUSBAN A KORMÁNY GAZDASÁGPOLITIKÁJA ELLEN
    Vilnius – Litván rendőrök könnygáz, kutyák és gumilövedékek bevetésével szorították vissza pénteken Vilniusban a kormány gazdaságpolitikája ellen tüntető tömeget a parlament épületétől. A hatóságok engedélyezték ugyan az épület előtti téren rendezett tiltakozó akciót, de amikor a részvevők közül többen előbb hógolyókat hajigáltak a törvényhozás épületének ablakaira, majd köveket és palackokat, a rendőrség megkezdte a mintegy hétezer fős tömeg oszlatását. A tiltakozó akció során 11 ember sérült meg.  Péntek este újabb tüntetők
csatlakoztak a törvényhozás épületénél tiltakozókhoz. A litván szakszervezetek szövetségének vezetői hangsúlyozzák, hogy nem akarják megdönteni a kormányt, de tűrhetetlennek tartják, hogy „a kormány a legszegényebb rétegekre akarja hárítani a gazdasági nehézségek zömét”.
    ELŐRE HOZOTT VÁLASZTÁSOKAT SZORGALMAZ A LEGNAGYOBB LETT KORMÁNYPÁRT
    Riga – Előre hozott választásokat szorgalmazott pénteken a legnagyobb lett kormánypárt. A 2006 óta kormányzó négypárti koalíció legnagyobb pártja, a Néppárt közölte: a kedd esti zavargások megmutatták, hogy Lettországnak olyan kormányra van szüksége, amely széles
támogatással bír a gyengélkedő gazdasággal kapcsolatos szigorító intézkedésekhez. Lettország, amely korábban az Európai Unió leggyorsabban fejlődő állama volt, jelenleg súlyos válságot él át: 2008-ban 7,5 milliárd eurós pénzügyi támogatást kért a Nemzetközi Valutaalaptól és az
EU-tól. A lett kormányt hónapok óta érték bírálatok gazdasági hozzá nem értés és korrupció miatt. A kormány elutasította a vádakat, mondván,
hogy a Lettország a globális pénzügyi válság áldozata lett, amelyet bármilyen kormányzat nehezen láthatott volna előre.
    JAN PALACHRA EMLÉKEZETT CSEHORSZÁG
    Prága – Jan Palach egyetemi diákra – aki 1969. január 16-án Prága központjában felgyújtotta magát Csehszlovákia szovjet megszállása elleni tiltakozásul – emlékezett pénteken Csehország az esemény 40. évfordulója alkalmából. „Palachot nem szabad elfelejteni, mert élete feláldozásával próbálta meg felrázni és ellenállásra bírni a korabeli csehszlovák társadalmat, amely a prágai tavasz erőszakos eltiprása után kezdett elsüllyedni a hamis illúziók és megtévesztő biztonság kommunista mocsarában” – jelentette ki Mirek Topolánek cseh miniszterelnök. Az évforduló alkalmával Topolánek és politikai-társadalmi élet más képviselői koszorúkat és virágokat helyeztek el a Vencel-téri Palach emlékhelyen.
    NAGYVÁRADON TARTOTTÁK MEG A HARMADIK VAN KIÚT KONFERENCIÁT
    Nagyvárad – „Átlépte az országhatárt a Van kiút konferencia, mert sorsközösségben vagyunk, a nemzet válságáról van szó” – mondta Tőkés László református püspök, európai parlamenti képviselő pénteken Nagyváradon a harmadik alkalommal megrendezett Van kiút konferenciát követő sajtótájékoztatón. Tőkés László emlékeztetett rá, hogy az első ilyen konferenciát tavaly tavasszal Érden, a másodikat ősszel Nyíradonyban rendezte a Szent István Alapítvány, a Barankovics István Izraelita Műhely és az Október 23. Alapítvány, s most először
került sor az országhatáron kívül a találkozóra. A szervezők egyik célja, hogy keresztények és zsidók együtt folytassanak párbeszédet a magyarság sorskérdéseiről, mivel meggyőződésük szerint a válság a jövő szempontjából nem keresztény vagy zsidó kérdés.
    REKORDSZÁMÚ ANTISZEMITA INCIDENS NAGY-BRITANNIÁBAN
    London – Soha nem látott mértékben elszaporodtak az antiszemita incidensek Nagy-Britanniában a Gázai övezetben folyó izraeli hadműveletek nyomán – áll a 300 ezres brit zsidó közösség védelmére alakult biztonsági tanácsadó szervezet legújabb összegzésében. A Community Security Trust, amely az antiszemita megnyilvánulások bejelentésére ösztönzi a brit zsidóság tagjait, közölte, hogy december 27-e óta 150 ilyen jellegű támadás jutott a tudomására. A szervezet összehasonlító adatai szerint havi átlagban 20-45 zsidóellenes incidens történik az országban.
    STRASBOURG: AZ ALBÁN ÁTVILÁGÍTÁSI TÖRVÉNY NEM FELEL MEG A DEMOKRATIKUS NORMÁKNAK
    Tirana – Az Európa Tanács (ET) pénteken kijelentette, hogy az új albániai átvilágítási törvény nem felel a demokratikus és emberi jogi
normáknak. Az 1945 utáni kommunista diktatúra titkos aktáinak megnyitásáról szóló törvény – amelynek értelmében nem vállalhat közhivatalt, aki a sztálinista rendszer idején erőszakos cselekményekre adott utasítást vagy ilyet követett el, illetve a titkosszolgálat besúgója volt – csütörtökön lépett érvénybe. Terry Davis, az ET főtitkára kifogásolta, hogy a törvény nagyon tágan határozza meg azoknak a hivatalos személyeknek a körét, akikre vonatkozhat, és jelenleg hivatalban lévőket is érint. Kétségeit fejezte ki a törvény korrekt volta, a szankciók súlyossága, valamint amiatt, hogy a jogszabály nem tartalmaz időkorlátokat.

    IZRAEL A GÁZAI OFFENZÍVA LEÁLLÍTÁSÁT FONTOLGATJA
    Jeruzsálem – Az izraeli vezetők komolyan fontolóra vették, hogy egyoldalú döntéssel leállítják a gázai övezeti offenzívát ahelyett, hogy egyiptomi közvetítéssel hivatalosan is tűzszünetet kössenek a Hamásszal – közölték izraeli politikai források pénteken. Egy kormányforrás szerint szombaton összeül az izraeli nemzetbiztonsági kabinet, amely meg fogja szavazni az egyoldalú tűzszünetet, s az izraeli hadsereg annak életbe lépése után sem vonul ki a Gázai övezetből. A hadműveletek egyoldalú leállítása megfosztaná a Gázai övezetet uraló palesztin radikális iszlamista szervezetet attól a lehetőségtől, hogy politikai tőkét kovácsoljon a tűzszüneti megállapodásból. Egy ilyen egyezmény ugyanis vélhetően az övezet izraeli zárlatának enyhítését is magában foglalná. Izraeli források szerint a fegyvernyugvás ügyében közvetítő egyiptomi
vezetők úgy ítélik meg, hogy nincs előrelépés a Hamásszal folytatott tárgyalásokon, s nem valószínű, hogy létrejönne a tűzszüneti megállapodás.
    A HAMÁSZ NEM FOGADJA EL IZRAEL TŰZSZÜNETI FELTÉTELEIT
    Doha – A Hamász iszlamista palesztin mozgalom nem fogadja el a gázai tűzszünetre vonatkozó izraeli feltételeket, és a végsőkig folytatja a fegyveres ellenállást – jelentette ki pénteken Háled Mesaal, a mozgalom damaszkuszi emigrációban élő vezetője. A politikus a katari Dohában, a Gázai övezetben folyó háborúnak szentelt rendkívüli arab csúcsértekezleten megismételte: a Hamász Izrael gázai offenzívájának leállítását, a katonák kivonását, az övezet blokádjának feloldását és az összes gázai határátkelő megnyitását szabja a tűzszünet feltételéül.
A Hamász álláspontja aláássa a felek között közvetítő Egyiptom tűzszüneti javaslatát, amely szerint a harcokat 10 napra felfüggesztenék, de az izraeli erők továbbra is a Gázai övezetben maradnának. Katar és Mauritánia a csúcson úgy döntött, hogy felfüggeszti politikai és gazdasági kapcsolatait Izraellel.
    AMERIKAI-IZRAELI MEGÁLLAPODÁS A GÁZAI FEGYVERCSEMPÉSZET MEGAKADÁLYOZÁSÁRÓL
    Washington –  Az Egyesült Államok és Izrael megállapodást kötött pénteken a Gázai övezetbe irányuló fegyvercsempészet megakadályozásáról. Az egyetértési nyilatkozatot a két külügyminiszter, amerikai részről Condoleezza Rice, izraeli részről Cipi Livni látta el
kézjegyével Washingtonban. A megállapodás célja, hogy a Hamász ne legyen képes újfent felfegyverezni magát, ha Izrael aláírja a gázai tűzszünetet. Az egyetértési nyilatkozat elemei azokat az egyiptomi lépéseket hivatottak kiegészíteni, amelyek a fegyvercsempészet leállítását célozzák – mondta Livni. Kiszivárgott értesülések szerint az illegális fegyverszállítmányok elfogásában az amerikai hírszerző szolgálatok, valamint a térségben tartózkodó amerikai és nemzetközi erők is részt vesznek.
    GÁZAI OFFENZÍVA: IZRAELI MÉRLEG
    Jeruzsálem – Az izraeli hadsereg első alkalommal vont mérleget pénteken a gázai offenzíváról. Az izraeli hadsereg szóvivőjének tel-avivi tájékoztatása szerint a háromhetes offenzíva során mintegy 2000 gázai célpontot támadtak. Az Egyiptom és a Gázai övezet határán ásott csempészalagutak 60-70 százalékát megsemmisítették. A palesztinok a három hét alatt közel 700 rakétát és gránátot lőttek ki izraeli területre.

    SARKOZY: A GÁZAI OFFENZÍVA NEM ERŐSÍTI IZRAEL BIZTONSÁGÁT
    Párizs – Nicolas Sarkozy francia államfő pénteken úgy vélekedett, hogy a gázai katonai offenzíva „nem erősíti Izrael biztonságát”, „felesleges és véres humanitárius tragédiához” vezet, s ezért a harcok azonnali befejezésére szólított fel. A francia elnök úgy ítélte meg, hogy a palesztinok még soha nem voltak ennyire megosztottak, és Mahmúd Abbász palesztin elnök meggyengült, de a nemzetközi közvélemény által megvádolt izraeli kormány és a mérsékelt arab országok vezetői is egyaránt meggyengültek a konfliktusban. Sarkozy hangsúlyozta: szeretné, ha Ehud Olmert izraeli kormányfő „vállalná a kockázatot”, és elfogadná az egyiptomi tűzszüneti javaslatot, a palesztinok pedig megbékélnének egymással.
    A TÖRÖK KORMÁNYFŐ SZERINT IZRAELT KI KELLENE ZÁRNI AZ ENSZ-BŐL
    Ankara – A török miniszterelnök szerint Izraelt ki kellene zárni az ENSZ-ből, amíg figyelmen kívül hagyja a világszervezet felhívásait gázai offenzívájának beszüntetésére. „Hogyan lépheti át egy ilyen ország, amely nem tartja be az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatait, a világszervezet kapuját?” – vetette fel Recep Tayyip Erdogan pénteken, azzal vádolva Izraelt, hogy a civil lakosságot támadja a Gázai övezetben, miközben arra hivatkozik, hogy műveletei az iszlamista Hamász ellen irányulnak.
    A MAGYARORSZÁGI EVANGÉLIUMI TESTVÉRKÖZÖSSÉG HARMINC IZRAELI GYEREKET NYARALTAT IDÉN
    Szderót – Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség és intézményei mintegy harminc izraeli gyereket és serdülőt fogadnak idén magyarországi nyaraltatásra. Iványi Gábor, a Magyarországi  Evangéliumi Testvérközösség lelkésze, a Wesley János Lelkészképző Főiskola rektora közölte ezt pénteken az MTI-vel. Iványi háromtagú küldöttség élén tesz látogatást január 12. és 17. között Izrael évek óta háborútól fenyegetett térségeiben. A küldöttség útjának egyik fő célja a kedvezményezett gyerekek és serdülők kiválasztásának megbeszélése helyi illetékesekkel. Eddig a Gázai övezettel közvetlenül szomszédos Szderótban és a néhány kilométerrel odébb fekvő Askelónban állapodtak meg az üdültetendő fiatalokról.

BreuerPress/MTI

Related