Magyar Gárda-per

kedden ítélethozatal várható


Az új bíró többórás iratismertetéssel folytatta a Magyar Gárda feloszlatására irányuló polgári per negyedik tárgyalását a Fővárosi Bíróságon hétfőn. A bíróság kizárta a perből mind a felperesi, mind az alperesi oldalon beavatkozókat. A per kedden valószínűleg tanúmeghallgatásokkal folytatódik, ítélethozatal várható.

    A márciusban elkezdődött pert Pataki Árpád, a Fővárosi Bíróság sajtó- és személyiségi jogi perekben eljáró tanácselnöke tárgyalja, mert a korábbi bíró, miután augusztusban ismeretlenek megfenyegették, elfogultságot jelentett be.
    A kereset és a korábbi tárgyalások jegyzőkönyveinek lényegi ismertetése mellett több beavatkozó beadványait is fel kellett olvasni, mert ragaszkodtak hozzá.
    Az egyik beavatkozó azt hangsúlyozta, hogy magyar állampolgár, származása szerint zsidó, és a Magyar Gárda oldalán kíván beavatkozni a perbe, a szervezetnek pártoló tagja. Kérelmében hosszan foglalkozott a két évvel ezelőtt a fővárosban az utcai zavargásokon elkövetett rendőri erőszakkal.
    Az egyik, felperesi oldalon beavatkozó jogi képviselője viszont azt kérte a bíróságtól, hogy a tárgyaláson ne adjon teret politikai szónoklatoknak, mire a Magyar Gárda képviselője azzal válaszolt, hogy meggyőződése szerint ennek az ügynek nem a bíróság előtt lenne a helye, de ha már ide került, teret kell adni a politikai természetű érvelésnek, hiszen az egész eljárás alapvetően politikai tartalmú.
    Az egyik beavatkozást kérő azt vetette fel, hogy a bíró mondja már el végre, miről szól a per, mi annak a lényege és minek a feloszlatását akarja elérni a felperes Fővárosi Főügyészség.
    A bíró azzal válaszolt, hogy a per tárgya a Magyar Gárda egyesület feloszlatására irányuló ügyészi indítvány. Az pedig már a bizonyítás körébe tartozik, hogy a feloszlatás indokául megjelölt körülmények valóban megalapozzák-e az ügyészi keresetet, és ennek része az a kérdés is, hogy a Magyar Gárda mozgalom és a Magyar Gárda egyesület, illetve tevékenységük milyen szorosan függ össze.
    A tárgyaláson részt vett az alperesi oldalon beavatkozást kérőként ifjabb Hegedűs Loránt református lelkész is.
A tárgyaláson ismertetett kérelme szerint azért kíván részt venni a perben, mert nagy szimpátiával kíséri a Magyar Gárda működését és szerinte nincs alapja a feloszlatásnak.
    A bíróság kora délután hozott végzéseiben kimondta, hogy valamennyi beavatkozási kérelmet elutasítja, a megengedett beavatkozókat pedig kizárja a perből.
    Az alperesi oldalon beavatkozást kérők esetében – mint a bíró elmondta – a felhozott indokok nem minősülnek jogi érdekeknek.
    A perből többek között kizárták a felperesi oldalon beavatkozó Országos Cigány Önkormányzatot és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségét. Ezekben az esetekben sem volt megalapozott az érdekeltség – hangzott el.
    A végzés ellen többen fellebbezéssel élnek, mások erről később döntenek.
    A Fővárosi Főügyészség képviselője indítványozta, hogy a bíróság – személyiségi jogok védelme érdekében – zárt ülésen tekintsen meg egy szeptemberben, a Magyar Gárda országos vezetői értekezletén készült videófelvételt, amelyen – mint az ügyész közölte – az alperes törvényes képviselője, Vona Gábor az egyesületnek a mozgalomban betöltött szerepéről és a két szervezet viszonyáról beszél.
    Ez azért jelentős, mert az alperesi védekezés fő iránya az, hogy a Magyar Gárda egyesület és a Magyar Gárda mozgalom két független szervezet – magyarázta az ügyész, aki közölte azt is: a videófelvételt az interneten tették közzé.
    Vona Gábor közölte: feljelentést tesz magántitok megsértése miatt, mivel senki nem járult hozzá ahhoz, hogy a belső felvétel nyilvánosságra kerüljön. Ugyanakkor – mint kijelentette – amennyiben a bíróság úgy dönt, hogy megtekinti a felvételt, akkor áll a bizonyítás elé.
    Gaudi-Nagy Tamás, az egyesület jogi képviselője indítványozta a per felfüggesztését a felvétel nyilvánosságra kerülésével kapcsolatos büntetőeljárás jogerős lefolytatásáig. A bíróság azonban elutasította indítványát.
    A tárgyaláson tanúként hallgatták meg Kiss Róbertet, a Magyar Gárda mozgalom országos főkapitányát, aki azt mondta: az egyesület és a mozgalom két teljesen különálló szervezet. Ugyanakkor az egyesület finanszírozza a mozgalom tagjainak avatási ünnepségét.
    A hétfői tárgyaláson nem történt rendbontás. A szigorú biztonsági intézkedésekre jellemző, hogy a Fővárosi Bíróság körüli utcákat – a Legfelsőbb Bíróságtól a Nyugati térig – rendőrkordonnal zárták le, az áteresztő pontokat a rendőrség jelentős erőkkel biztosította, csakúgy, mint a bíróság épületét. Az MTI helyszínen lévő tudósítója arról számolt be, hogy a kordonok előtt egy papír dobozt helyeztek el, amelybe azok dobhattak levelet, akiknek panaszuk volt a tárgyalás időtartama alatti rendőri intézkedések miatt. Eddig ilyen „panaszdoboz” egyetlen tüntetésen sem volt.
    A per kedden tanúmeghallgatásokkal folytatódik és   ítélethozatal is várható.
    A Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesület feloszlatására irányuló polgári per a Fővárosi Bíróságon március 12-én kezdődött el. A felperesként eljáró Fővárosi Főügyészség a szervezetnek tavaly december 9-én, Tatárszentgyörgyön tartott felvonulása után döntött arról, hogy bíróság előtt kezdeményezi a feloszlatását. Az ügyészség szerint a Magyar Gárda tényleges tevékenységét az egyesületi joggal visszaélve végzi, működése a cigány népcsoport szabadságának és jogainak olyan fokú sérelmével jár, amely indokolja a feloszlatást. A szervezet „nyíltan cigányellenes erődemonstrációkat” tartott.

 

 

MTI