Az 1956-os forradalom az összefogás jelképe, egymástól nagyon távol álló
emberek megértették egymást; erre a hozzáállásra a mai nehéz
gazdasági helyzetben is nagy szükség van – mondta Mécs Imre, 1956-os
halálraítélt a forradalom és szabadságharc zsidó hősi halottainak
tiszteletére tartott megemlékezésen csütörtökön Budapesten.
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) által
szervezett megemlékezésen, a Dohány utcai zsinagóga Wesselényi utcai
oldalán elhelyezett emléktáblánál elmondott beszédében Mécs Imre
(MSZP) kiemelte: a magyarországi zsidóság messze számarányán felül
vett részt „szívvel-lélekkel” 1956-ban a forradalomban és
szabadságharcban, a zsidó emberek közül is sokan életüket vesztették.
Az országgyűlési képviselő megemlékezett a forradalom utáni
megtorlás idején kivégzett zsidó áldozatokról, így Gimes Miklósról,
„a forradalom mindeneséről”, Nagy Imre miniszterelnök egyik
legközvetlenebb munkatársáról, és Angyal Istvánról, a felkelők egyik
vezetőjéről is.
Megemlítette továbbá Nickelsburg Lászlót, a Baross téri felkelők
vezérét; őt életfogytiglani szabadságvesztésre, majd másodfokon
halálra ítélték. Szólt még Steiner Lajosról, aki a VII. kerületi
felkelők parancsnoka volt, illetve Rajki Mártonról, aki katolizált
zsidó család sarjaként vett részt a forradalomban. Mindkettőjüket
kivégezték – tette hozzá.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc zsidó áldozatainak
emléktáblájánál a megemlékezés jeleként kavicsot helyezett el többek
között April H. Foley, az Egyesült Államok budapesti nagykövete,
Dorit Nachum Zats, Izrael magyarországi konzulja, Feldmájer Péter, a
Mazsihisz elnöke, Zoltai Gusztáv, a szövetség ügyvezető igazgatója,
Mécs Imre, valamint Farkas László, az ,56-os Szövetség elnöke.
Róna Tamás rabbi úgy fogalmazott: „ezek a kövek kifejezik azt a
fájdalmat, amit veszteségeink felett érzünk”.
BreuerPress-MTI
