hirdettek harcot a német
parlamenti pártok
A zsidóellenes hírhedt náci pogrom, az úgynevezett kristályéjszaka 70. évfordulójának
előestéjén az antiszemitizmus ellen hirdettek harcot a német
parlamenti pártok.
1938 november 9-ről 10-re virradó éjszaka a nemzetiszocialisták
egy központilag megtervezett és irányított, országos zsidóellenes
erőszakhullám keretében mintegy 1400 zsinagógát raboltak ki és
rongáltak meg, valamint romba döntöttek és felgyújtottak közel 8000
zsidó üzletet. Meglincseltek közel 100 zsidót, s 30 ezer körülire
tehető azoknak a száma, akiket ekkor hurcoltak különböző
koncentrációs táborokba.
A Bundestag frakciói keddi határozatukban indítványozták egy
antiszemitizmus elleni szövetségi biztosi tisztség létrehozását, s a
mindenkori kormányt a németországi zsidó élet intenzív támogatására
és védelmére szólították fel.
A biztosi poszt létrehozásával kapcsolatban rendszeres szakértői
jelentéseket sürgettek az antiszemitizmus helyzetéről. Sürgették
továbbá a zsidóellenesség leküzdését célzó projektek állandó
pénzügyi támogatását, valamint annak felülvizsgálatát, hogy az
antiszemitizmus ellen korábban elhatározott szövetségi programok
megfelelően védik-e az antiszemita jellegű bűncselekmények
áldozatait. A parlamenti pártok állást foglaltak amellett, hogy a
zsidóellenesség elutasításának az iskolai oktatásban is erőteljesebb
teret kell nyernie.
„Több mint hat évtizeddel a nemzetiszocialista diktatúra bukása
és 70 évvel a hírhedt zsidóellenes pogrom szörnyűségei után
Németországban a zsidó élet ismét új gyökeret eresztett” – mutatott
rá a határozat. A dokumentum ugyanakkor nyomatékosan hangsúlyozta,
hogy az antiszemitizmus még mindig súlyos problémát jelent
Németországban. „Aggodalomra ad okot, hogy az antiszemitizmus még
mindig tapasztalható a lakosság valamennyi rétegében” –
hangsúlyozták a pártok, utalva az elterjedt antiszemita
előítéletekre, az interneten való uszításra, s a zsidóellenes
indíttatású bűncselekmények magas számára.
Kiemelte a parlamenti határozat az Izraellel való szolidaritás
szükségességét, s ezt a német államiság elengedhetetlen részének
nevezte.
A közös határozat elfogadását beárnyékolták a konzervatív
CDU/CSU és a Baloldal pártjának ellentétei. A konzervatív uniópártok
elutasították, hogy a dokumentumot az egykori keletnémet kommunista
utódpártot magában foglaló Baloldal is aláírja, az elutasítást a
volt NDK Izrael, illetve zsidóellenes politikájával indokolva. A
határozatot így konzervatívok mellett csak szociáldemokrata SPD, a
liberális FDP és a Zöldek vezetői látták el kézjegyükkel. A Baloldal
pártja tiltakozott a kirekesztés ellen, azzal vádolva a
konzervatívokat, hogy felrúgták a német társadalomban meglévő
antifasiszta konszenzust. A párt ugyanakkor közölte, hogy a
határozatot ennek ellenére maga is betű szerint elfogadja.
BreuerPress-mti
