KÜLFÖLDI HÍREK RÖVIDEN

2008. szeptember 6 21:57


 

    AZ UKRÁN-MAGYAR VEGYES BIZOTTSÁG ELÉ KERÜLHET AZ ÚJ UKRÁN KÖZOKTATÁSI TÖRVÉNY
    Párizs – Az ukrán külügyminiszter ígéretet tett magyar kollégájának: mindent megtesz azért, hogy a két héten belül esedékes kisebbségi magyar-ukrán vegyes bizottság ülésén megvitassák az ukrajnai magyar kisebbségnek nem kedvező új ukrán közoktatási törvényt – tájékoztatta pénteken az MTI-t a külügyi szóvivő. Szelestey Lajos közlése szerint Göncz Kinga a Volodimir Ohrizkóval csütörtökön este telefonon folytatott megbeszélésükön megjegyezte: az új ukrán közoktatási törvény nem kedvez a kisebbségeknek, hiszen annak értelmében minden iskolában, így a
kárpátaljai magyar kisebbségi iskolákban is 2008 szeptemberétől minden fontosabb tárgyat ukránul kell oktatni. Ez pedig nem is olyan hosszú távon elsorvasztja a nemzetiségi nyelvoktatást.
    MOSZKVÁBÓL UTAZHAT DÉL-OSZÉTIÁBA AZ EGYHÁZAK VILÁGTANÁCSÁNAK KÜLDÖTTSÉGE
    Moszkva – Több ezer kilométeres kitérővel juthat el az Egyházak Világtanácsa (WCC) által küldött nemzetközi tényfeltáró bizottság Dél-Oszétiába, mert a grúz ellenőrzés alatt álló területről nem engedték be az orosz fél által kialakított ütközőövezet ellenőrző posztján – közölte Lehel László, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet igazgatója pénteken az MTI-vel. Az egyházi hátterű nemzetközi szervezetek szövetségének képviseletében Lehel László is tagja az öttagú küldöttségnek, amely a hét elején utazott a kaukázusi válsággócba. Miután tájékozódtak a grúz ellenőrzés alatt álló területeken, át akartak menni Dél-Oszétiába, de nem engedték át őket az orosz ellenőrző poszton. Emiatt kénytelenek voltak Tbiliszibe visszatérni, ahonnan – közvetlen légi járat hiányában – csak Rigán keresztül jutottak el Moszkvába. Az orosz fővárosból péntek éjjel repülnek Észak-Oszétiába, onnan pedig szombaton utaznak kétnapos látogatásra Dél-Oszétiába.
    BEISMERŐ VALLOMÁST TETT A GÖRÖGORSZÁGBAN DROGCSEMPÉSZÉSSEL GYANÚSÍTOTT MAGYAR ÁLLAMPOLGÁROK EGYIKE
    Athén – A július elején, a görögországi Híosz szigetén elfogott, kábítószer-csempészéssel gyanúsított három magyar állampolgár egyike
beismerte, hogy tudatosan csempészett át autóján Törökországból Görögországba nagy mennyiségű kábítószert, de azt mondta, hogy a vele utazó két másik magyar állampolgár nem tudott a dologról, és ő is fenyegetés kényszere alatt cselekedett. Avramidisz Konsztantinosz, a magyar gyanúsítottak görög állam által kirendelt ügyvédje telefonon közölte az MTI-vel: a gyanúsított azt mondta kihallgatóinak, hogy egy magyar drogdíler kényszerítette a törökországi Izmir közelében a drogszállítmány átvételére és a határon való átcsempészésére. Az illető állítólag azzal fenyegette meg az 56 éves férfit, hogy megöli két társát, ha nem enged követelésének. Korábban a magyar gyanúsítottak egybehangzóan azt állították: nem tudják, hogyan kerülhetett lakókocsijukba a görög határon lefoglalt 140 kilogramm heroin.
    ABBÁSZ PALESZTIN-IZRAELI BÉKEMEGÁLLAPODÁST SZERETNE AZ ÉV VÉGÉIG
    Cernobbio – A palesztin elnök pénteken megígérte, hogy megpróbálnak az év végéig végleges békemegállapodást kötni Izraellel, bár elismerte, hogy a George Bush amerikai elnök által kitűzött határidőt aligha tudják tartani. Mahmúd Abbász egy olaszországi tanácskozáson felszólalva szükségesnek vélte, hogy a megállapodás minden vitás kérdéssel foglalkozzon. – Izrael megengedte a ciszjordániai palesztin biztonsági erőknek egy fegyverszállítmány átvételét: mintegy ezer Kalasnyikov gépkarabélyról és több tízezer töltényről van szó – közölte az izraeli védelmi minisztérium egy illetékese. Izrael mindig kényes helyzetben van, amikor ilyen ügyben dönt. Azokat a fegyvereket, amelyeket az 1990-es évek béketárgyalásai alatt szállítottak a palesztin biztonsági erőknek, utóbb az izraeliek ellen használták fel a palesztinok. Másfelől a zsidó államnak nem érdekébe, hogy a mérsékelt, Izraellel tárgyalni kész palesztin erők túlságosan meggyengüljenek a radikális iszlamista Hamász mozgalommal szemben.
    FRANZ JOSEF STRAUSS-DÍJJAL TÜNTETTÉK KI JEAN-CLAUDE JUNCKERT
    München – Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnököt Franz Josef Strauss-díjjal tüntették ki pénteken Münchenben az Európai Unióért és az euró bevezetéséért végzett több évtizedes munkájáért. A néhai bajor miniszterelnökről elnevezett díjat a bajor Keresztényszociális Unióhoz (CSU) közel álló Hanns Seidel Alapítvány adományozza 1996 óta valamely kimagasló politikai, gazdasági vagy
kulturális teljesítmény elismeréséül. Juncker beszédében hangsúlyozta, hogy büszkének kell lenni Európára, amely az utóbbi évtizedekben a „béke kontinense” lett. A díjátadón magyar részről a CSU meghívására részt vett Dávid Ibolya, a Magyar Demokrata Fórum elnöke, aki számos kétoldalú megbeszélést folytatott a rangos eseményen részt vevő politikusokkal. A Franz Josef Strauss-díj korábbi kitüntetettjei között van
Orbán Viktor volt magyar kormányfő, Helmut Kohl volt német kancellár és idősebb George Bush volt amerikai elnök.

Információ


)

    

    SZILI: AZERBAJDZSÁN TÁMOGATJA A NABUCCO GÁZVEZETÉKET
    Baku – Azerbajdzsán fontosnak tartja és támogatja a Nabucco-projektet, érdekelt az Oroszországot elkerülő gázvezeték kiépítésében – erről biztosították azeri tárgyalópartnerei Szili Katalint pénteken. Az Országgyűlés elnöke, aki kétnapos hivatalos látogatást kezdett a kaukázusi országban, megbeszélést folytatott Ilham Aliyev államfővel, Artur Tahir oglu Rasizadeh kormányfővel, Heydar Babayev gazdaságfejlesztési és Elmar Maharram oglu Mammadyarov külügyminiszterrel, valamint Ogtay Asadov parlamenti elnökkel. Szili Katalin az MTI-nek telefonon elmondta: mindegyik megbeszélésen az energiapolitikai együttműködés volt az egyik legfontosabb kérdés. Vendéglátóinak kifejtette, hogy Magyarország számára nagyon fontos az energiaforrások, az energiahordozók szállításának diverzifikációja, bővítése, Budapest érdekelt a Nabucco-projekt megvalósításában. Az azeri vezetők üdvözölték a Budapesten januárban tartandó Nabucco-csúcstalálkozót, és valamennyien megerősítették: alapvető kérdésnek tartják a Nabucco kiépítését és az abban való azeri közreműködést.
    JOHN MCCAIN KÉTPÁRTI EGYÜTTMŰKÖDÉST, VÁLTOZÁST ÍGÉR
    Washington – John McCain republikánus szenátor csütörtök este, pártja országos konvencióján hivatalosan elfogadta az elnökjelöltséget; azt ígérte, hogy a kétpárti együttműködés szellemében fogja irányítani az Egyesült Államokat. Így pontosan két hónappal a november 4-i elnökválasztás előtt felállt a republikánus jelöltpáros is; az arizonai szenátor mellett az előző este nagy sikerrel bemutatkozott Sarah Palin alaszkai kormányzó, az alelnökjelölt. „Újra és újra együtt dolgoztam mindkét párt tagjaival, hogy megoldjuk a problémákat” – hangoztatta McCain a Minnesota állambeli St. Paulban rendezett kongresszus végén, s hozzátette, ő nem egy párt vagy lobbisták érdekeit szolgálja, és nem magáért, hanem a nemzetért dolgozik. Együttműködésre kérte a demokrata párti és független választókat. Obamának azt üzente, hogy „a köztünk levő hatalmas különbségek ellenére több dolog köt össze bennünket, mint amennyi elválaszt, mindketten amerikaiak vagyunk”.
    AZ OBAMA-TÁBOR HILLARY CLINTONT VETI BE SARAH PALIN ELLEN
    Washington – Hillary Clintont, a keménységéről híres volt first ladyt veti be Barack Obama a republikánusok alelnökjelöltje, Sarah Palin alaszkai kormányzó ellen – értesült a pénteki The New York Times. A liberális lap szerint a demokrata elnökjelölt fontos szerepet szán pártja vezető női politikusainak abban, hogy megállítsák a republikánus konvención nagy sikerrel bemutatkozott Palint. Még Joe Biden, Obama alelnökjelöltje is kénytelen volt elismerni, hogy a kormányzónő remek beszédet mondott. Palin csütörtökön megjegyezte, hogy kemény küzdelemre számít, önmagát tréfásan olyan „jéghoki mamaként” jellemezte, akit csak a rúzs különböztet meg egy pitbulltól. A The New York Times szerint Hillary ellensúlyozhatja Palin támadásait és azt a friss lendületet, amelyet a republikánus kampány kapott a váratlan alelnökjelöléssel.
    CHENEY: WASHINGTON TÁMOGATJA UKRAJNA NATO-TAGSÁGÁT
    Kijev – Az Egyesült Államok támogatja Ukrajna törekvését a NATO-tagságra – jelentette ki Dick Cheney amerikai alelnök pénteken Kijevben. Ukrajnának képesnek kell lenni arra, hogy „a zsarnokság, gazdasági zsarolás, katonai invázió vagy a megfélemlítés veszélye nélkül éljen”. Washingtonnak komoly és maradandó érdeke fűződik Ukrajna biztonságához – mondta az amerikai alelnök Viktor Juscsenko ukrán államfővel folytatott tárgyalása után. –  Megérkezett a grúziai Poti város kikötőjébe a Földközi-tengeren állomásozó amerikai 6. flotta zászlóshajója. A Grúziának szánt humanitárius segéllyel megrakott Mount Whitney pénteken horgonyzott le Poti kikötőjének közelében – közölte Vahtang Tavberidze kikötőmester. A McFaul rakétahordozó romboló és a Dallas őrhajó után a Mount Whitney a harmadik amerikai hadihajó, amellyel az augusztusi orosz-grúz fegyveres konfliktus lezárulta után amerikai segélyszállítmányokat juttattak el Grúziába.
    AZ ODKB TAGÁLLAMAI TÁMOGATJÁK MOSZKVA DÉL-OSZÉTIAI FELLÉPÉSÉT
    Moszkva – A Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (ODKB) tagállamai egyértelműen elítélték Grúzia dél-oszétiai fellépését, támogatták azt, hogy Oroszország aktív szerepet vállalt, és a térség biztonságának garantálása mellett foglaltak állást – mondta az orosz államfő. Dmitrij Medvegyev a szervezet pénteki moszkvai csúcsértekezlete után újságírók előtt azt is elmondta: Abházia és Dél-Oszétia függetlenségének elismerését illetően a tagállamok önállóan határozzák majd meg álláspontjukat. A 2002 óta létező szervezet tagja Oroszországon kívül Örményország, Fehéroroszország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán és Üzbegisztán.
    LÍBIÁBA ÉRKEZETT CONDOLEEZZA RICE
    Tripoli – Történelmi jelentőségű látogatásra Líbiába érkezett pénteken Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter. Személyében több mint fél évszázada először látogat amerikai külügyminiszter az észak-afrikai arab országba. „Ez a látogatás azt bizonyítja, hogy az Egyesült Államoknak nincsenek örök ellenségei. Azt mutatja, hogy az Egyesült Államok kész reagálni arra, ha egy ország stratégiát vált” – mondta Rice az őt kísérő újságíróknak. Rice pénteken líbiai kollégájával, Mohamed Abder-Rahmán Salgammal tárgyal,  az esti órákban pedig találkozik Moammer el-Kadhafi líbiai vezetővel. A két ország kapcsolata 2004-ben kezdett javulni, azt követően, hogy Líbia bejelentette: felszámolja a tömegpusztító fegyverek fejlesztését célzó programját. Néhány hete pedig megállapodás született Tripoli és Washington között az 1980-as évekbeli konfliktus amerikai és líbiai áldozatainak kárpótlásáról, megnyitva ezzel az utat a kapcsolatok teljes normalizálása előtt.

 

MTI-BreuerPress