„Ez egy kormányokon átívelő, össznemzeti érdekből szükséges stratégia” – Holoda Attila a biztonságos energiaellátásról
A Pirkadat augusztus 25-i adásában M. Kende Péter Holoda Attila energetikai szakértővel beszélgetett Paks jelenlegi helyzetéről, Paks II. csúszásáról, a rezsicsökkentés fenntarthatóságáról, valamint a nap- és szélerőművek szerepéről. Holoda szerint az elmúlt hetek ismét megmutatták, mennyire fontos a stabil hazai áramtermelés, miközben Magyarországnak hosszú távú, kormányzati ciklusokon átívelő energiastratégiára lenne szüksége.
Paks ismét megmutatta a jelentőségét
Holoda Attila elmondta, hogy a paksi atomerőmű négy blokkjából már három működik, a negyedik egyik turbinája pedig részlegesen újraindult. Így az erőmű lassan ismét megközelítheti a nagyjából 2000 megawattos teljes kapacitását.
Szerinte az elmúlt hetekben mindenki érzékelhette, milyen fontos Paks a magyar villamosenergia-rendszer számára. Napközben a naperőművek jelentős mennyiségű energiát termelnek, este és éjszaka azonban szükség van olyan stabil erőművekre, amelyek folyamatosan képesek áramot adni.
Paks II. továbbra is jelentős késésben van
A tervezett új atomerőmű két, egyenként 1200 megawattos blokkal összesen 2400 megawatt teljesítményt adhatna a rendszerhez.
Holoda azonban emlékeztetett arra, hogy az első szerződés aláírása óta már több mint tizenkét év telt el, miközben az eredeti tervek szerint 2025–2026 körül már a próbaüzemnek kellett volna kezdődnie.
„Ehhez képest nem látjuk a blokkokat.”
A jelenlegi építési állapot alapján a 2030-as évek közepére jelzett indulást sem tartja biztosnak.
A szerződéseket és a kötbéreket is át kellene vizsgálni
Holoda szerint az új kormánynak részletesen át kellene tekintenie az előző kabinet által titkosan kezelt szerződést és annak későbbi módosításait.
Felvetette azt is, hogy egy ilyen nagyságrendű csúszásnál természetesen felmerül a kötbér kérdése.
„Ha az ember rendel mondjuk egy ilyen építkezést, és az 12 évet csúszik, akkor azért gondol arra, hogy hát valamilyen kötbért érvényesít.”
Úgy véli, sürgősen intenzívebb egyeztetésre lenne szükség az orosz féllel arról, hogy milyen ütemben és milyen feltételekkel folytatódhat a beruházás.
A Duna hűtési kapacitása Paks II.-nél is kérdés lesz
A szakértő szerint a folyó vízállása és hőmérséklete miatt már most látszik, hogy Paks II. hűtését nem lehet kizárólag a hagyományos megoldásokra alapozni.
Elmondása szerint a projektben eleve számoltak kiegészítő, moduláris hűtőberendezésekkel.
Ezek különösen a hosszabb, forró időszakokban válhatnak fontossá, amelyekből az utóbbi évek tapasztalatai alapján egyre több lehet.
A rezsicsökkentés mai formáját át kellene alakítani
Holoda Attila szerint nem igaz az az állítás, hogy az Európai Unió mindenfajta lakossági energiatámogatást megtiltana. Más országokban is működnek kompenzációs rendszerek.
Magyarország különlegessége szerinte az, hogy közvetlenül a kiskereskedelmi energiaárat szabályozza.
Úgy látja, ez hosszú távon torzítja a piacot, mert valakinek meg kell fizetnie a különbséget a tényleges költség és a mesterségesen alacsonyan tartott ár között.
„Nem jó az, hogyha a politika tartósan és hosszasan belenyúl a piaci folyamatokba.”
Annak kellene támogatást kapnia, aki valóban rászorul
Holoda szerint a jelenlegi rendszer helyett célzott szociális támogatásra lenne szükség.
Úgy fogalmazott, Magyarországon mintegy négymillió ember él a szegénységi küszöb közelében, számukra még a jelenlegi energiaszámlák kifizetése is komoly nehézséget jelenthet.
Őket támogatná, miközben a magasabb jövedelműeket fokozatosan piaci viszonyok közé engedné.
„Legyen több sáv, tegyünk különbséget az emberek között.”
Szerinte a támogatás mértékének a szociális helyzethez és a fizetőképességhez kellene igazodnia.
Tizenöt éve nem épült új nagy erőmű
Holoda szerint a kiszámíthatatlan állami árbeavatkozás visszatartja a beruházókat is.
Emlékeztetett arra, hogy Magyarországon az utolsó nagy erőművet 2011-ben adták át, miközben a villamosenergia-igény azóta folyamatosan növekedett.
A napelemek ugyan rendkívül gyorsan terjedtek, és már mintegy 8600 megawatt beépített kapacitást képviselnek, de az időjárásfüggés miatt ezt a teljesítményt nem tudják folyamatosan leadni.
Különösen az esti és éjszakai órák ellátását kell más forrásokkal megoldani.
Holoda több szélerőművet is el tud képzelni
A szakértő szerint Magyarországon a szélenergiában is van kiaknázatlan lehetőség.
Felidézte, hogy 1937 körül 687 nyilvántartott szélmalom működött Magyarországon, jelentős részük az Alföldön.
A modern szélenergia sem kizárólag a hagyományos, magas tornyokra épített turbinákat jelentheti: függőleges tengelyű berendezéseket ipari területeken vagy csarnokok tetején is el lehet helyezni.
Az új kormány első körben 700 megawattnyi szélerőmű-kapacitásra készül pályázatot kiírni, miközben jelenleg összesen körülbelül 330 megawatt működik az országban.
Egészséges energiamix kell
Holoda szerint a szélenergia sem jelent önmagában megoldást, mert ez is időjárásfüggő forrás. Hosszabb szélcsend esetén ugyanúgy szükség van pótló kapacitásra.
Ezért szerinte valamennyi rendelkezésre álló energiaforrást együtt kell kezelni.
„Vegyük számba, hogy mi mindenünk van, hogy miből tudunk főzni.”
A cél egy olyan kiegyensúlyozott energiamix kialakítása lenne, amelyben a nukleáris energia, a napenergia, a szélenergia és más források egymást kiegészítve biztosítják az ország ellátását.
„Ez egy kormányokon átívelő, össznemzeti érdekből szükséges stratégia megalkotása lenne” – foglalta össze Holoda Attila.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
