„Az eszkaláció irányába haladunk” – Kis-Benedek József szerint egyre veszélyesebb az orosz–ukrán háború
A Pirkadat augusztus 25-i adásában M. Kende Péter dr. Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértővel beszélgetett az orosz–ukrán háború aktuális katonai helyzetéről, az ukrán mélységi dróntámadásokról, egy esetleges újabb orosz mozgósításról és a NATO keleti szárnyának felkészüléséről. Szóba került az is, milyen következményei lennének egy balti állam elleni orosz provokációnak, és vajon egy ilyen helyzetben valóban működésbe lépne-e a NATO ötödik cikkelye.
Egyre mélyebbre támad mindkét fél
Kis-Benedek József szerint az elmúlt hónapok eseményeiből egyértelműen az látszik, hogy a háború az eszkaláció felé halad.
Az orosz erők továbbra is lakott területeket és polgári infrastruktúrát támadnak, miközben az ukránok olyan célpontokat választanak Oroszország mélységében, amelyek komoly gazdasági vagy katonai veszteséget okozhatnak.
„Az eszkaláció irányába haladunk. És azt szeretném hangsúlyozni, hogy mindkét részről.”
Az ukrán drónerők szerinte kifejezetten eredményesen fejlődnek: már kétezer kilométernél nagyobb távolságra is képesek csapást mérni, és rakétahajtóművel felszerelt eszközöket is alkalmaznak.
Ukrajna légvédelme közben egyre nagyobb nyomás alatt van
A szakértő szerint Ukrajna egyik legnagyobb problémája a légvédelmi rakétakészletek fogyása.
A drónfejlesztések területén ugyan jól állnak, de az orosz támadásokkal szembeni védekezés egyre nagyobb erőforrásokat igényel.
Oroszország közben a Donbaszon zajló szárazföldi hadműveleteken túl Ukrajna egész területére képes csapást mérni, Odesszától egészen a nyugati országrészekig.
Több tízezer észak-koreai katona érkezhet
Kis-Benedek szerint továbbra is napirenden van az észak-koreai katonák nagyobb számú oroszországi alkalmazása.
A hírek szerint 40–50 ezer katonáról lehet szó, bár egyelőre nem bizonyítható, hogy ezek az erők már megérkeztek volna.
A szakértő szerint elképzelhető, hogy jelentős részük nem közvetlenül a fronton harcolna, hanem logisztikai, hátországi vagy akár hadiipari feladatokat kapna.
Ennek egyik oka lehet, hogy az észak-koreai katonák hadikultúrája jelentősen eltér az orosz és ukrán erőkétől, és a vezetés attól is tarthat, hogy egyes katonák megadják magukat.
Putyin egyelőre kerüli az általános mozgósítást
Kis-Benedek szerint egy újabb orosz mozgósítás lehetősége továbbra is napirenden maradhat.
„Putyin elnök rendkívül óckodott” az általános mozgósítástól – fogalmazott.
Egy teljes mozgósítás nemcsak új katonák behívását, hanem polgári eszközök katonai célú rekvirálását is jelenthetné.
A szakértő ugyanakkor úgy véli, teljes mozgósításra jelenleg nincs feltétlenül szüksége Oroszországnak, részleges személyi mozgósítás viszont jelentősen növelhetné az ukránokra nehezedő nyomást.
Belarusz támogat, katonákat viszont nem szívesen küldene
Belarusz helyzetéről Kis-Benedek azt mondta, hogy Moszkva és Minszk között szoros védelmi kapcsolat áll fenn, de a belarusz társadalom nem akar közvetlenül bekapcsolódni a háborúba.
Az orosz erők használhatják Belarusz területét, a minszki vezetés azonban egyelőre nem mutat készséget arra, hogy saját katonáit tömegesen küldje harcolni.
A balti országok már erődrendszereket építenek
A beszélgetés ezután azokra az országokra tért át, amelyek egy esetleges orosz–ukrán háború utáni újabb konfliktus célpontjaivá válhatnának.
Kis-Benedek szerint a balti államok és Lengyelország nagyon komolyan készülnek egy ilyen lehetőségre.
„Erősen rajta vannak azon, hogy erődrendszert építsenek ki a keleti határok mentén.”
Akadályrendszereket alakítanak ki, fejlesztik a drónvédelmet, és Lengyelország is bekapcsolódik ezekbe az előkészületekbe.
A támadás lehet kibertámadás is
Kis-Benedek hangsúlyozta, hogy egy esetleges orosz fellépés nem feltétlenül hagyományos katonai támadással kezdődne.
Komoly kibertámadás is érhetne például valamelyik balti államot.
Ez azonban azonnal felvetné azt a kérdést, hogy egy ilyen támadás elegendő-e a NATO ötödik cikkelyének alkalmazásához.
A szakértő szerint ez korántsem egyértelmű.
Az ötödik cikkely alkalmazása sem automatikus
Kis-Benedek úgy látja, a NATO ilyen helyzetben valószínűleg először a negyedik cikkely szerinti konzultációt alkalmazná.
A nagyobb problémát abban látja, hogy az ötödik cikkely életbe léptetéséhez politikai egyetértésre lenne szükség.
„Én nem vagyok meggyőződve arról, de ez azért saját véleményem, hogy sikerülne az ötödik cikket egy ilyen esetben bevetni, alkalmazni.”
Szerinte több tagállam is mondhatná azt, hogy nem látja indokoltnak a kollektív katonai fellépést.
A NATO-nak ellentámadásra is készen kell állnia
A szakértő hangsúlyozta, hogy a NATO védelmi szövetség, ezért önállóan nem indíthat támadást Oroszország vagy Belarusz ellen.
Egy esetleges agresszió elhárításához azonban katonailag fel kell készülnie arra, hogy szükség esetén ellentámadást indítson.
Ehhez előre kell telepíteni fegyvereket, lőszereket és katonai erőket, illetve megfelelő infrastruktúrát kell kialakítani.
A háború végét egyelőre nem látja
Kis-Benedek József nem számít arra, hogy az orosz–ukrán háború belátható időn belül lezárul.
„Tavaly is azt mondtam, most is azt mondom, hogy egyelőre ez folytatódni fog.”
Szerinte az orosz célok továbbra is fennállnak, miközben Moszkva követelései időről időre változnak. Az ukrán vezetés pedig nem bízik abban, hogy egy területi engedmény valóban tartós békét eredményezne.
A szakértő szerint ezért jelenleg inkább a konfliktus további elhúzódására és a NATO keleti szárnyának egyre intenzívebb felkészülésére kell számítani.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
