KUBAI ELLENZÉKIEK AZ EMBARGÓ
IDEIGLENES FELFÜGGESZTÉSÉT KÉRIK
WASHINGTONTÓL
KÖVETKEZETESEBB SZANKCIÓPOLITIKÁT VÁR AZ EU-TÓL AZ UNIÓS PARLAMENT
Brüsszel – Következetesebb európai uniós szankciós politikát sürgetett az Európai Parlament egy csütörtökön megszavazott jelentése, elvetve egyúttal a teljes lakosság büntetését az ilyen esetekben. A brüsszeli plenáris ülésen lefolytatott vitában felszólalt képviselők közül Gál Kinga (Fidesz-MPSZ) a következetesség, hatékonyság és kiegyensúlyozottság hiányát említette, Tabajdi Csaba (MSZP) szerint időnként felvetődik a kettős mérce kérdése (amikor két kis ország közül az egyik „velünk szemben áll”, a másikat pedig „Nyugat-barátnak mondják”), míg Becsey Zsolt (Fidesz-MPSZ) a vitát kihasználva azt sürgette, hogy az EP emberi jogi albizottsága a 2004-es EP-határozatot teljesítve vizsgálja ki a vajdasági helyzetet.
AZ OLASZ KORMÁNY ÜDVÖZÖLTE AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG UJJLENYOMATVÉTELLEL KAPCSOLATOS ÁLLÁSFOGLALÁSÁT
Nápoly – Az olasz jobbközép kormány üdvözölte csütörtökön az Európai Bizottságnak azt a megállapítását, hogy nem tekinthető rasszista eljárásnak az olaszországi illegális táborokban élő romáktól való ujjlenyomatvétel, és bocsánatkérést követelt azoktól, akik „sarat dobáltak” Olaszországra. „A bizottság úgy ítélte meg a dolgot, hogy az általunkbevezetett szabályok nem rasszista jellegűek, és összhangban vannak az EU jogi normáival” – mondta Silvio Berlusconi olasz kormányfő. Az Európai Bizottság igazságügyi biztosának, Jacques Barrot-nak a szóvivője előzőleg kijelentette: a biztos elégedett azzal, hogy Olaszország azokra az esetekre korlátozza az ujjlenyomatvétel gyakorlatát, amelyekben ez az eljárás – minden személyazonosító okmány hiányában – óhatatlanul szükséges a (hevenyészett táborokban élő) személyek azonosításához.
Az ODKB-KÜLÜGYMINISZTEREK TÁMOGATJÁK MOSZKVA FELLÉPÉSÉT DÉL-OSZÉTIÁBAN
Moszkva – A Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (ODKB) tagállamainak külügyminiszterei támogatásukról biztosították Oroszország aktív fellépését a béke érdekében Dél-Oszétiában, s Szergej Lavrov, az orosz diplomácia vezetője megelégedéssel szólt a moszkvai tanácskozáson elfogadott nyilatkozatról. A Fehéroroszországot, Kazahsztánt, Kirgizisztánt, Oroszországot, Örményországot, Tádzsikisztánt és Üzbegisztánt tömörítő tömb külügyminiszterei csütörtökön Moszkvában tanácskozást tartottak a szervezet pénteken, szintén az orosz fővárosban tartandó csúcsértekezletének előkészítésére. Megfigyelők szerint Oroszország az ODKB tagállamaitól éppen dél-oszétiai fellépése támogatását várta a csúcs kapcsán, mivel e kérdésben a Nyugat élesen bírálja Moszkvát, s minden orosz igyekezet ellenére egyértelműen a Kínát és volt szovjet tagköztársaságokat tömörítő Sanghaji Együttműködési Szervezet (SOC) sem foglalt állást.
AZ UNMIK VEZETŐJE SZERINT KULCSFONTOSSÁGÚ SZEREPET JÁTSZHAT AZ EBESZ KOSZOVÓBAN
Bécs – A koszovói ENSZ-misszió (UNMIK) jelentős átalakítása lehetőséget nyújt az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek (EBESZ), hogy továbbra is kulcsfontosságú szerepet játsszon a Szerbiától való függetlenségét egyoldalúan kikiáltó területen – húzta alá az UNMIK vezetője az EBESZ bécsi székhelyű állandó tanácsában csütörtökön. Lamberto Zannier kifejtette, hogy megítélése szerint az EBESZ-misszió tevékenysége még az eddiginél is nagyobb hangsúlyt kaphat, egyrészt az „esetleges hiányosságok” feltárásában és kiküszöbölésében, másrészt a már elért eredmények megóvásában. Utalt arra, hogy az EBESZ megbízottjai Koszovó mindennapi életére nézve meghatározó jelentőségű terepmunkát végeznek a helyi szinteken, egyebek között a demokratikus intézmények kiépítésében, az etnikumok közötti bizalom erősítésében és a menekültek visszaköltöztetésében. Az ötvenhat országot átfogó szervezet mintegy nyolcszáz fős koszovói ellenőrző és tanácsadó missziója a legkiterjedtebb az EBESZ ilyen jellegű vállalkozásainak sorában.
KUBAI ELLENZÉKIEK AZ EMBARGÓ IDEIGLENES FELFÜGGESZTÉSÉT KÉRIK WASHINGTONTÓL
Havanna, Washington – Ismert kubai ellenzékiek egy csoportja arra kérte csütörtökön az Egyesült Államokat, hogy ideiglenesen függessze föl a karibi szigetország elleni embargót, hogy segíteni lehessen a Gustav hurrikán áldozatain. A havannai kormányzatot ugyanez a csoport arra szólította fel, hogy fogadjon el amerikai és európai uniós segélyeket. Kubában a Gustav a hatóságok szerint nem követelt halálos áldozatokat, de nagy pusztítást végzett a gazdaságban, lerombolt vagy megrongált százezer lakóházat és rengeteg embert megkárosított a sziget nyugati megyéiben. Pinar del Ríóban teljesen újjá kell építeni az elektromos vezetékeket, amelyeket a 340 kilométer sebességet is elérő széllökések szétszaggattak. Az amerikai külügyminisztérium bejelentette, hogy kész humanitárius segélyt küldeni a károsultaknak, de kizárólag nem kormányzati szervezeteken keresztül.
TOVÁBBI ELŐRELÉPÉST VÁR BRÜSSZEL MACEDÓNIÁTÓL A JOGÁLLAMISÁG FELÉ
Brüsszel – További hathatós erőfeszítéseket tart szükségesnek az Európai Bizottság Macedónia részéről ahhoz, hogy a tagjelölt ország megkezdhesse a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval. Ezt Olli Rehn bővítési biztos adta Ivica Bocevszki macedón miniszterelnök-helyettes értésére csütörtöki brüsszeli találkozójukon, az azt követő sajtótájékoztatón elhangzottak szerint. Az egykori jugoszláv tagköztársaság Macedónia a tagjelöltség elnyerése óta, három éve vár arra, hogy megkezdődjenek a csatlakozási tárgyalások. Szkopje azt remélte, hogy novemberi országjelentésében a bizottság javaslatot tesz erre, de Rehn mostani visszafogott nyilatkozata azt mutatja, hogy ez korántsem vehető biztosra.