Belviszály Gázában

A Hillesz-klán


Abszurdnak tűnő jelenetek játszódtak le a hétvégén a Közel-Keleten: a Fatah
palesztin szervezet tagjai összekötött kézzel, félmeztelenül,
bekötött szemmel vonultak át Gázából izraeli területre ahelyett,
hogy a radikális Hamászhoz tartozó „testvéreik” kezére adták volna
magukat.
Annak a mintegy 180 Fatah-tagnak a többsége, akik a hét végén
kitört véres palesztin belvillongás nyomán kerültek Izraelbe,
Ciszjordániában találhat új otthonra. Az első kontingens már hétfőn
megérkezett a Fatah által ellenőrzött nyugati partra.
A gázai menekültek egytől-egyig a Hillesz-klánhoz tartoznak,
amely a Fatah szövetségesének számít a tavaly június óta a Hamász
ellenőrzése alatt álló Gázai övezetben. A hétvégi összecsapások és a
klántagok menekülése láttán Mahmúd Abbász palesztin elnök, a Fatah
vezetője arra adott utasítást, hogy az Izraelbe menekült
palesztinokat a zsidó állam hatóságai küldjék vissza Gázába. Mintegy
harminc személy eleget is tett az elnök kérésének – a Hamász pedig
nyomban a határ átlépése után őrizetbe vette őket.
Abbász meglepő döntésének a hátterében alkalmasint egy tavalyi
„rendezetlen számla” áll. 2007 júniusában, amikor a Hamász véres
katonai puccsal magához ragadta a hatalmat a Gázai övezetben, a
Hillesz-klán finoman háttérbe húzódott, dacára a Fatahhoz fűződő
szoros kapcsolatainak. A családi klán által irányított, mintegy 2000
fegyveresből álló magánhadsereg nem avatkozott be a harcokba,
amelyek a Fatah megalázó vereségével értek véget.
„Abbász elnök alighanem meg akarta őket leckéztetni azért, mert
tavaly nem segítettek az embereinek – most hát ő miért segített
volna nekik?” – vélekedett hétfőn egy palesztin újságíró.
A Hillesz-klán menekülésével „elesett” a Fatah utolsó bástyája a
Gázai övezetben. „Abbász el akarja kerülni annak a látszatát, hogy
az Izrael által három évvel ezelőtt kiürített tengerparti földsávot
teljesen átengedi a Hamásznak – írta a Háárec című izraeli újság,
katonai körökre hivatkozva. – Ezért adott utasítást arra, hogy a
menekültek térjenek vissza Gázába.”
Más források szerint a palesztin elnök szombati döntését az a
félelem motiválta, hogy a Hillesz-klán tagjainak szökése esetleg
tömeges menekülésre késztetheti a Fatah híveit a Hamász uralma alatt
álló Gázai övezetből. Abbász csak azután módosította álláspontját,
hogy a vasárnap visszatért 32 klántagot nyomban őrizetbe vették.
A jeruzsálemi védelmi minisztérium viszont azt közölte, hogy a
szökevények visszatérését Izrael állította le, miután értesült
arról, hogy az első csoport tagjait letartóztatták Gázában, s életük
veszélyben forog.
A Hamász szóvivője azt állította, hogy a Hillesz-klán tagjait
„szívesen látják” a Gázai övezetben, biztonságukról a hatóságok
gondoskodnak. Számi Abu Zuhri ugyanakkor hozzátette azt a baljós
mondatot, miszerint az, hogy a klán tagjai Izraelbe szöktek,
„bizonyítja, hogy törvénysértésben vettek részt”. A törvénysértőkre
pedig manapság rossz idők járnak Gázában.
Július végén két emberjogi szervezet arról számolt be, hogy mind
a Hamász, mind a Fatah megkínozza foglyait. Prominens példa volt
erre az ARD német televízió gázai operatőrének esete. Szavah Abu
Szaifot hivatalos indoklás szerint azért vették őrizetbe, mert a
Hamász illetékesei szerint az ARD „nem tárgyilagosan” tudósít a
földsávban zajló eseményekről. A valódi ok azonban inkább az
lehetett, hogy az operatőrt – akinek elengedéséért maga a
tv-társaság elnöke lépett sorompóba – a Fatah szimpatizánsai közé
sorolják Gáza urai. Szaif végül ötnapi fogság és durva megkínzatás
után szabadult ki.
A Fatah és a Hamász új viszálya egy július 25-i merényletre
vezethető vissza: aznap rakéta talált el Gáza városában egy
gépkocsit, s a benne utazó öt Hamász-tag életét vesztette. Az
iszlamista radikális szervezet nyomban a Fatahot vádolta a támadás
végrehajtásával, és válaszul őrizetbe vette a rivális szervezet több
tucat tagját. Erre föl a Fatah is letartóztatta a Hamász számos
hívét a Nyugati parton.
Szufján Abu Zaida, a néhai közös palesztin kormány Fatah által
delegált tagja szerint a július 25-i incidens és annak
következményei új mélypontot jelentenek a két szervezet viszonyában.
„Ha valaki olyan választás előtt áll, hogy vagy megöli saját népe,
vagy letartóztatja az ellenség, s ebben a helyzetben inkább a
letartóztatást választja, akkor ez jól mutatja, milyen kegyetlenné
vált a helyzet Gázában” – fogalmazott Abu Zaida az izraeli hadsereg
rádiójában.
BreuerPress/MTI/AP/dpa/Reuters)