Yona Metzger – Chief Rabbi (Ashkenazi) in Israel
Izrael Askenáz főrabbija
A főrabbi budapesti látogatása
A főrabbi budapesti látogatása
2008. június 22-én vasárnap Yona Metzger, Izrael Askenáz Főrabbija Magyarországra érkezik, hogy a kilenc európai ország (Magyarország, Lengyelország, Ukrajna, Szlovákia, Románia, Csehország, Szerbia, Horvátország, Bulgária) zsidó közösségeit magában tömörítő KERT – Kelet-európai Rabbik Tanácsának vezetőségével, és magyar elnökével Oberlander Báruch rabbival folytasson tárgyalásokat. A legmagasabb rangú zsidó vallási vezető azért érkezik hazánkba, hogy a térség közéleti illetve oktatási helyzetéről tájékozódjon. A főrabbi egyben átadja az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) V. kerületi k&oml;zpontjának és zsinagógájának új bővítését. Ez a zsinagóga Budapest első új imaháza a Holokauszt óta. A vallási vezető várhatóan hazai zsidó közösségi vezetőkkel és közéleti személyiségekkel is tárgyalni fog.
Felsőfokú oktatás és szabad közösségi élet
Yona Metzger, mint Izrael és a világ legfontosabb zsidó vallási vezetője különösen nagy figyelmet szentel a diaszpóra és azon belül is a nagy múltú Közép-kelet Európa zsidó élet felvirágoztatására irányuló erőfeszítéseknek. A közösségek újjáéledésének kulcsa a szabad közösségi élet és a mélyre ható, hagyományhű oktatás, éppen ezért Metzger főrabbi ennek a két témának szenteli látogatását.
Ünnep és megemlékezés
Az ünnepélyes megnyitó egybe esik az EMIH Holokauszt megemlékezés sorozatának első napjával. Az EMIH először tavaly nyáron kezdeményezte a megemlékezés leghagyományosabb formáját. Sziván hó 20-tól (idén június 22. este), a magyar ortodox rabbik által megállapított Holokauszt emlékezési naptól, egészen július 9-ig a magyarországi zsidóság deportálása beszüntetésének napjáig, a héber álef-bét sorrendjében haladva, minden nap egy-egy zsidó közösség és egy, a Holokausztban elhunyt személy emlékére tartunk oktatás egy-egy Misna-passzusról. A tanulás előtt pár szó hangzikel az aznapra választott település és személy történetéről. A tanulás után elhangzik a Kádis, a hagyományos gyászfohász.
Eszter könyve (9:28.) írja a purimi történet csodájának megemlékezéséről: „Ezek a napok emlékezetben maradnak és megtartatnak minden nemzedékben”. Az emlékezés nemcsak a múltról szóló nosztalgia, hanem a múlt jelenbe való átültetése. Az emlékezésnek közvetlen hatása kell, hogy legyen a jelenükre. Éppen ezért a zsidó hagyomány szerint, az elmúltakra való emlékezés legnemesebb formája a tanulás. Hagyomány, hogy a gyászidőszakban, illetve a halálozási évfordulón egy-egy passzust tanulmányozunk az elhunyt emlékére az első zsidó jogi és erkölcstani gyűjteményből, az egész judaizmust átfogó talmudi Misnákból. A zsidó msztika szerint a talmudi Misnának külön jelentősége van, hiszen a Misná (משנה) héber szó ugyanazokból a betűkből tevődik össze, mint a N’sámá (נשמה) – lélek.
Felsőfokú oktatás és szabad közösségi élet
Yona Metzger, mint Izrael és a világ legfontosabb zsidó vallási vezetője különösen nagy figyelmet szentel a diaszpóra és azon belül is a nagy múltú Közép-kelet Európa zsidó élet felvirágoztatására irányuló erőfeszítéseknek. A közösségek újjáéledésének kulcsa a szabad közösségi élet és a mélyre ható, hagyományhű oktatás, éppen ezért Metzger főrabbi ennek a két témának szenteli látogatását.
Ünnep és megemlékezés
Az ünnepélyes megnyitó egybe esik az EMIH Holokauszt megemlékezés sorozatának első napjával. Az EMIH először tavaly nyáron kezdeményezte a megemlékezés leghagyományosabb formáját. Sziván hó 20-tól (idén június 22. este), a magyar ortodox rabbik által megállapított Holokauszt emlékezési naptól, egészen július 9-ig a magyarországi zsidóság deportálása beszüntetésének napjáig, a héber álef-bét sorrendjében haladva, minden nap egy-egy zsidó közösség és egy, a Holokausztban elhunyt személy emlékére tartunk oktatás egy-egy Misna-passzusról. A tanulás előtt pár szó hangzikel az aznapra választott település és személy történetéről. A tanulás után elhangzik a Kádis, a hagyományos gyászfohász.
Eszter könyve (9:28.) írja a purimi történet csodájának megemlékezéséről: „Ezek a napok emlékezetben maradnak és megtartatnak minden nemzedékben”. Az emlékezés nemcsak a múltról szóló nosztalgia, hanem a múlt jelenbe való átültetése. Az emlékezésnek közvetlen hatása kell, hogy legyen a jelenükre. Éppen ezért a zsidó hagyomány szerint, az elmúltakra való emlékezés legnemesebb formája a tanulás. Hagyomány, hogy a gyászidőszakban, illetve a halálozási évfordulón egy-egy passzust tanulmányozunk az elhunyt emlékére az első zsidó jogi és erkölcstani gyűjteményből, az egész judaizmust átfogó talmudi Misnákból. A zsidó msztika szerint a talmudi Misnának külön jelentősége van, hiszen a Misná (משנה) héber szó ugyanazokból a betűkből tevődik össze, mint a N’sámá (נשמה) – lélek.
Az oktatásra minden este 19.30-kor kerül sor a Keren Or zsinagógában, az EMIH központjában (Károly krt. 20). Az előadás hanganyaga és az aznapi település illetve mártír emléke minden nap megtalálható lesz az Interneten, a www.zsido.com honlapon. Aki teheti, szenteljen naponta pár percet, a mártírok emlékére, és hallgassa meg az aznapi Misnát.
BreuerPress-infó
