Világszerte üdvözölték a kazettás bombák betiltásáról Dublinban létrejött megállapodást.
Az egyezmény szövegéről egy éve kezdődtek egyeztetések; 111
ország képviselője tíz napon át tárgyalt róla Dublinban, mielőtt
szerdán este megszületett a megállapodás.
A dokumentumot hivatalosan pénteken mutatják be az ír
fővárosban, s a tervek szerint december elején írják alá Oslóban
ünnepélyes keretek között. Ezt követően megkezdődhet a ratifikációs
folyamat.
Az egyezmény aláírói vállalták, hogy „soha, semmilyen
körülmények között nem használnak kazettás bombákat”, továbbá nem is
fejlesztenek, nem állítanak elő, nem birtokolnak, nem tárolnak, sem
közvetve, sem közvetlenül nem szállítanak senkinek ilyen
fegyvereket. Emellett az egyezményben részes államok – a dokumentum
hatályba lépésétől számított – tíz éven belül megsemmisítik
kazettásbomba-készleteiket. (Az egyezmény hat hónappal azután lép
hatályba, hogy a 30. aláíró állam ratifikálta.)
A kazettás bombákat tüzérségi vagy repülőről ledobott
lövedékekben helyezik el. Egyetlen bomba 200-600 robbanószerkezetet
képes szétszórni futballpálya méretű területen. A kis szerkezetek
egy része nem robban fel azonnal. Mivel a töltetek évekig
működőképesek maradnak, jóval a fegyveres konfliktusok lezárulása
után is képesek súlyos sérülést vagy akár halált okozni. Becslések
szerint a kazettás lövedékek – a gyalogsági aknákhoz hasonlóan –
eddig több mint tízezer polgári személy halálát vagy sebesülését
okozták.
A dublini megállapodást beárnyékolja, hogy azt a kazettás
bombákat legnagyobb számban gyártó hat ország – az Egyesült Államok,
Kína, Oroszország, India, Pakisztán és Izrael – nem írta alá.
Michael Martin ír külügyminiszter szerint az, hogy a nemzetközi
közösség nagy egyetértésben támogatta az egyezményt, idővel
rászoríthatja a távol maradó államokat arra, hogy ők is
csatlakozzanak.
„Noha az Egyesült Államok osztja azokat a humanitárius
természetű aggodalmakat, amelyek Dublinban megfogalmazódtak, a
kazettás bombák bizonyítottan hasznosak katonai szempontból; az
amerikai készletekből való eltüntetésükkel a katonáink és
szövetségeseink katonáinak életét tennénk kockára” – mondta Tom
Casey, a washingtoni külügyminisztérium szóvivője.
Gordon Brown brit kormányfő jelentős előrelépésként méltatta a
dublini egyezséget, Bernard Kouchner francia külügyminiszter pedig
azt mondta, az egyezmény „szentesíti azon elhatározásunkat, hogy
véget vetünk a kazettás bombák okozta humanitárius katasztrófának”.
Németország azonnali hatállyal, egyoldalúan lemond a kazettás bombák
használatáról, és mielőbb megkezdi készleteinek megsemmisítését –
közölte csütörtökön a berlini külügyminisztérium.
Norvégia – amelynek oroszlánrésze volt abban, hogy az egyezmény
létrejött -, valamint a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC)
szorgalmazta, hogy minden állam csatlakozzon a megállapodáshoz.
Írország „erőteljesnek és ambiciózusnak” nevezte a szövegtervezetet,
Hollandia a „történelmi” jelzővel illette a dokumentumot, Ausztria
képviselője pedig úgy vélte, az egyezmény jelentős a humanitárius
nemzetközi jog fejlesztése szempontjából.
BreuerPress/MTI/AFP/AP
ország képviselője tíz napon át tárgyalt róla Dublinban, mielőtt
szerdán este megszületett a megállapodás.
A dokumentumot hivatalosan pénteken mutatják be az ír
fővárosban, s a tervek szerint december elején írják alá Oslóban
ünnepélyes keretek között. Ezt követően megkezdődhet a ratifikációs
folyamat.
Az egyezmény aláírói vállalták, hogy „soha, semmilyen
körülmények között nem használnak kazettás bombákat”, továbbá nem is
fejlesztenek, nem állítanak elő, nem birtokolnak, nem tárolnak, sem
közvetve, sem közvetlenül nem szállítanak senkinek ilyen
fegyvereket. Emellett az egyezményben részes államok – a dokumentum
hatályba lépésétől számított – tíz éven belül megsemmisítik
kazettásbomba-készleteiket. (Az egyezmény hat hónappal azután lép
hatályba, hogy a 30. aláíró állam ratifikálta.)
A kazettás bombákat tüzérségi vagy repülőről ledobott
lövedékekben helyezik el. Egyetlen bomba 200-600 robbanószerkezetet
képes szétszórni futballpálya méretű területen. A kis szerkezetek
egy része nem robban fel azonnal. Mivel a töltetek évekig
működőképesek maradnak, jóval a fegyveres konfliktusok lezárulása
után is képesek súlyos sérülést vagy akár halált okozni. Becslések
szerint a kazettás lövedékek – a gyalogsági aknákhoz hasonlóan –
eddig több mint tízezer polgári személy halálát vagy sebesülését
okozták.
A dublini megállapodást beárnyékolja, hogy azt a kazettás
bombákat legnagyobb számban gyártó hat ország – az Egyesült Államok,
Kína, Oroszország, India, Pakisztán és Izrael – nem írta alá.
Michael Martin ír külügyminiszter szerint az, hogy a nemzetközi
közösség nagy egyetértésben támogatta az egyezményt, idővel
rászoríthatja a távol maradó államokat arra, hogy ők is
csatlakozzanak.
„Noha az Egyesült Államok osztja azokat a humanitárius
természetű aggodalmakat, amelyek Dublinban megfogalmazódtak, a
kazettás bombák bizonyítottan hasznosak katonai szempontból; az
amerikai készletekből való eltüntetésükkel a katonáink és
szövetségeseink katonáinak életét tennénk kockára” – mondta Tom
Casey, a washingtoni külügyminisztérium szóvivője.
Gordon Brown brit kormányfő jelentős előrelépésként méltatta a
dublini egyezséget, Bernard Kouchner francia külügyminiszter pedig
azt mondta, az egyezmény „szentesíti azon elhatározásunkat, hogy
véget vetünk a kazettás bombák okozta humanitárius katasztrófának”.
Németország azonnali hatállyal, egyoldalúan lemond a kazettás bombák
használatáról, és mielőbb megkezdi készleteinek megsemmisítését –
közölte csütörtökön a berlini külügyminisztérium.
Norvégia – amelynek oroszlánrésze volt abban, hogy az egyezmény
létrejött -, valamint a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC)
szorgalmazta, hogy minden állam csatlakozzon a megállapodáshoz.
Írország „erőteljesnek és ambiciózusnak” nevezte a szövegtervezetet,
Hollandia a „történelmi” jelzővel illette a dokumentumot, Ausztria
képviselője pedig úgy vélte, az egyezmény jelentős a humanitárius
nemzetközi jog fejlesztése szempontjából.
BreuerPress/MTI/AFP/AP