Megtartotta első ülését
Megtartotta első ülését a magyar-izraeli kormányközi gazdasági vegyes bizottság Budapesten – tájékoztatta a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium közleményben a BPI-t .
Az ülésen az izraeli delegációt Rafael Brender, az izraeli
Ipari, Kereskedelmi és Munkaügyi Minisztérium szakállamtitkára
vezette, a magyar társelnöki feladatokat Garamhegyi Ábel
kormánybiztos, szakállamtitkár látta el.
A bizottság első ülésén a két fél áttekintette a gazdasági
kapcsolatok alakulását és tendenciáit, és megállapította, hogy azok
problémamentesek és jó ütemben fejlődnek.
A fokozatosan bővülő magyar-izraeli gazdasági kapcsolatok egyik
legfontosabb mutatója a két ország élénk kereskedelmi áruforgalma.
Izrael Magyarország 20 legfontosabb kereskedelmi partnere között
van.
A magyar kivitel Izrael irányába 262 millió dollár volt
2007-ben, míg magyar behozatal értéke elérte a 119 millió dollárt. A
magyar export zömében vegyi-, műanyag- és gyógyszeripari, valamint
elektronikai termékekből, gépekből és berendezésekből áll.
A magyar behozatal legnagyobb tételei a vegyipari anyagok, nem
nemesfémek, gépek, berendezések, gyógyszerek, a telekommunikációval
és általában az ICT-vel kapcsolatos berendezések.
A szaktárca tájékoztatása szerint a kétoldalú áruforgalom
kedvező mutatóiban meghatározó szerepet játszik az izraeli cégek
aktív tevékenysége a magyar piacon. Több mint ezer magyarországi
vállalatban van izraeli érdekeltség. Magyar beruházások
mikrovállalkozások szintjén működnek Izraelben.
Magyarország a régió legnagyobb tőkeimportőre Izraelből.
Magyarországra évente 200-300 millió dollár izraeli tőke érkezik. Az
izraeli befektetések kumulált értéke az elmúlt 10 évben 2,5 milliárd
dollárra tehető, amelynek közel fele az ingatlanszektorba áramlott.
További befektetési célpont az ipari, az infrastrukturális és a K+F
szektor. A pénzügyi szolgáltatók – főleg a biztosítók – szintén
mérlegelik a magyarországi piacra lépés lehetőségeit. Nagy
érdeklődés tapasztalható izraeli részről a PPP-konstrukcióban
megvalósítható projektek iránt is.
A két ország között az agrár-, a biotechnológia, a gyógyszeripar
és az infokommunikációs technológiák területén van leginkább
lehetőség további gazdasági együttműködésre. A képzett és kreatív
magyar munkaerő vonzó lehet az izraeli cégek számára.
Garamhegyi Ábel az ülést követően elmondta: nagyon sok, a közeli
jövőben hasznosítható tanulsággal szolgálhat az izraeli gazdaság a
magyarnak, különösen ami a fejlett technológiák meghonosítását és a
foglalkoztatás bővítését illeti. E tanulságok megismerésére,
összegzésére kínál feltétlenül kihasználandó lehetőséget a gazdasági
vegyes bizottság.
A bizottság következő ülését 2009-ben Izraelben tartják.
BreuerPress
Az ülésen az izraeli delegációt Rafael Brender, az izraeli
Ipari, Kereskedelmi és Munkaügyi Minisztérium szakállamtitkára
vezette, a magyar társelnöki feladatokat Garamhegyi Ábel
kormánybiztos, szakállamtitkár látta el.
A bizottság első ülésén a két fél áttekintette a gazdasági
kapcsolatok alakulását és tendenciáit, és megállapította, hogy azok
problémamentesek és jó ütemben fejlődnek.
A fokozatosan bővülő magyar-izraeli gazdasági kapcsolatok egyik
legfontosabb mutatója a két ország élénk kereskedelmi áruforgalma.
Izrael Magyarország 20 legfontosabb kereskedelmi partnere között
van.
A magyar kivitel Izrael irányába 262 millió dollár volt
2007-ben, míg magyar behozatal értéke elérte a 119 millió dollárt. A
magyar export zömében vegyi-, műanyag- és gyógyszeripari, valamint
elektronikai termékekből, gépekből és berendezésekből áll.
A magyar behozatal legnagyobb tételei a vegyipari anyagok, nem
nemesfémek, gépek, berendezések, gyógyszerek, a telekommunikációval
és általában az ICT-vel kapcsolatos berendezések.
A szaktárca tájékoztatása szerint a kétoldalú áruforgalom
kedvező mutatóiban meghatározó szerepet játszik az izraeli cégek
aktív tevékenysége a magyar piacon. Több mint ezer magyarországi
vállalatban van izraeli érdekeltség. Magyar beruházások
mikrovállalkozások szintjén működnek Izraelben.
Magyarország a régió legnagyobb tőkeimportőre Izraelből.
Magyarországra évente 200-300 millió dollár izraeli tőke érkezik. Az
izraeli befektetések kumulált értéke az elmúlt 10 évben 2,5 milliárd
dollárra tehető, amelynek közel fele az ingatlanszektorba áramlott.
További befektetési célpont az ipari, az infrastrukturális és a K+F
szektor. A pénzügyi szolgáltatók – főleg a biztosítók – szintén
mérlegelik a magyarországi piacra lépés lehetőségeit. Nagy
érdeklődés tapasztalható izraeli részről a PPP-konstrukcióban
megvalósítható projektek iránt is.
A két ország között az agrár-, a biotechnológia, a gyógyszeripar
és az infokommunikációs technológiák területén van leginkább
lehetőség további gazdasági együttműködésre. A képzett és kreatív
magyar munkaerő vonzó lehet az izraeli cégek számára.
Garamhegyi Ábel az ülést követően elmondta: nagyon sok, a közeli
jövőben hasznosítható tanulsággal szolgálhat az izraeli gazdaság a
magyarnak, különösen ami a fejlett technológiák meghonosítását és a
foglalkoztatás bővítését illeti. E tanulságok megismerésére,
összegzésére kínál feltétlenül kihasználandó lehetőséget a gazdasági
vegyes bizottság.
A bizottság következő ülését 2009-ben Izraelben tartják.
BreuerPress
