A holokauszt magyar

áldozataira emlékeznek


A holokauszt magyar áldozatainak állítanak emléket jövő héten a Holokauszt Emlékközpont, az Élet Menete Alapítvány és a Terror Háza Múzeum rendezvényeivel – erről Gordon Gábor, az Élet Menete Alapítvány elnöke, Kardos Zoltán, a Holokauszt Emlékközpont kommunikációs vezetője és a Terror Háza Múzeum közleménye tájékoztatta az MTI-t.
Az Élet menete elnevezésű program a Dohány utcai zsinagóga
előtti gyülekezéssel kezdődik szerdán este hatkor, ahol Horváth
Csaba, Budapest főpolgármester-helyettese mond beszédet, majd
elindulnak a Duna-korzón keresztül a rakpartra, ahol cipőket
ábrázoló szobrok emlékeztetnek a nyilasterror idején elkövetett
Duna-parti vérengzésekre – közölte Gordon Gábor.
Elmondása szerint a fáklyás tömegnek a Budapest Klezmer Band
muzsikál, ezután beszédet mond többek között Colette Avital, az
izraeli országgyűlés, a knesszet alelnöke, Aliza Bin-Noun, Izrael
nagykövete, Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere, Lomnici Zoltán,
a Legfelsőbb Bíróság elnöke, Schweitzer József nyugalmazott országos
főrabbi, Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek
Szövetsége (Mazsihisz) és a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH)
ügyvezető igazgatója, Erdő Péter bíboros, prímás esztergom-budapesti
érsekének képviseletében pedig Székely János esztergom-budapesti
segédpüspök.
Kiemelte, hogy a rendezvényen Kertész Imre Nobel-díjas író
üzenetét Szellő István, a rendezvény műsorvezetője tolmácsolja, az
író Sorstalanság című regényéből a Scheiber Sándor iskola két
tanulója részleteket olvas fel, Szőke András, rendező, színművész
pedig verset mond. Ezt követően Pajor Tamás, Gerendás Péter és
Heilig Gábor a Rosenberg Dani című dalt adják elő közösen.
Ismertetése szerint az emlékezéshez kapcsolódó gyászimát Fekete
László, a Dohány utcai zsinagóga főkántora recitálja, majd másfél
méteres lángoló betűkkel a „Soha többé!” felirat jelenik meg. A
fáklyás program végén 600 fehér színű virágot szórnak a Dunába a 600
ezer magyar áldozat emlékére.
Gordon Gábor arra is felhívta a figyelmet, hogy az Élet menete
elnevezésű rendezvényt 2002 óta tartják meg Magyarországon. A
fáklyás felvonulást és emlékezést mindig április 16-án tartják,
ugyanis 1944-ben ekkor kezdődött a magyarországi zsidóság gettóba
telepítése.
Mint elmondta, az Orbán-kormány idején vetődött fel, hogy ez a
nap legyen a holokauszt áldozatainak magyarországi emléknapja. Erre
2000 januárjában Pokorni Zoltán akkori oktatási miniszter tett
javaslatot, amit az Országgyűlés még abban az évben el is fogadott.
Közlése szerint az Élet Menete Alapítvány 20 éve alakult
nemzetközi szervezet, amely jelenleg 53 tagországot számlál. Az
intézmény éves rendszerességgel Auschwitzba szervez emlékező utakat,
ami idén április 30-a és május 2-a közé esik. A menet végállomásán,
Auschwitzban Szekeres Imre honvédelmi miniszter és Aliza Bin-Noun,
Izrael magyarországi nagykövete mond majd beszédet.
Elmondása szerint az első magyarországi Élete menete
rendezvényen ötszázan vettek részt, a tavalyin azonban már mintegy
hétezren. Az alapítvány elnöke kitért arra is, hogy az esemény
pártokon felül áll, azon mindenkit szívesen látnak, a parlamenti
pártok ifjúsági tagozatainak pedig külön meghívót küldenek.
Kardos Zoltán, a Holokauszt Emlékközpont kommunikációs vezetője
elmondta: jövő szerdán módszertani konferenciát rendeznek a
holokauszt tanításáról a Zuglói Pedagógiai Szakmai Központban.
Ugyanezen a napon a Holokauszt Emlékközpontban az eddigi
gyakorlattól eltérően nem történész, hanem az emlékközpont
önkéntese, az egyetemi hallgató Hédi Fanni mond beszédet arról,
hogyan látják a fiatalok a holokauszt problémakörét, ezután
gyertyákat gyújtanak az áldozatok emlékére. Innen csatlakozhatnak
majd az érdeklődők az Élet menete felvonuláshoz.
Kardos Zoltán arra is felhívta a figyelmet, hogy csütörtökön
intézményükben a Holocaust Közalapítvány először adja át a Simon
Wiesenthal-díjakat azoknak, akik „önzetlen önkéntes munkájukkal
elősegítették a magyarországi holokauszt emlékének megőrzését”.
Szintén a Holokauszt Emlékközpontban filmbemutató keretében
tekinthetik meg csütörtökön az érdeklődők a néhány túlélővel
készített interjúból összeállított filmet. Ugyancsak csütörtökön
nyílik meg A lázadás szabadsága című kiállítás a Magyar Zsidó
Múzeumban, amely a varsói gettólázadás történéseit dolgozza fel. A
tárlatot Aliza Bin-Noun és Joanna Stempinska, Lengyelország
magyarországi nagykövete nyitja meg – folytatta.
Kardos Zoltán azt is elmondta, hogy Jaroslaw Kurski, a Gazeta
Wyborcza című lengyel napilap főszerkesztő-helyettese szombaton mond
beszédet a Holokauszt Emlékközpontban, ahol a varsói gettóról
dokumentumfilmek is láthatók lesznek.
A holokauszt magyar áldozatainak emlékhetén, és ezen belül
április 16-án azokra a Magyarországon élt zsidókra emlékeznek,
akiket 64 évvel ezelőtt a német megszállás után a magyar
közigazgatás aktív közreműködésével megfosztottak jogaiktól,
vagyonuktól, emberi méltóságuktól, legtöbbjüket, mintegy 600 ezer
embert az üldöztetés végén az életétől is – mondta Kardos Zoltán.
Jövő szerdán szervez emlékkoncertet és közös gyertyagyújtást az
Országgyűlés, az Oktatási és Kulturális Minisztérium, a terézvárosi
önkormányzat és a Terror Háza Múzeum, ahol az ünnepségen
résztvevőket Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója
köszönti. Beszédet mond Hiller István oktatási és kulturális
miniszter, Balog Zoltán, az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi,
civil és vallásügyi bizottságának elnöke, Suchman Tamás
országgyűlési képviselő és Domonkos István, a holokauszt egyik
túlélője – tájékoztatta az MTI-t a Terror Háza Múzeum közleménye.
BreuerPress-MTI