Izraeli-magyar kapcsolatokról

Rákos György, az
MTI különtudósítója jelenti:


A gázai helyzetről és az is tárgyalt a magyar és az izraeli elnök

Jeruzsálem, 2008. március 3., hétfő BreuerPress+MTI
Az elmúlt napokban kiéleződött gázai helyzet izraeli és magyar megítélése, a kétoldalú izraeli-magyar kapcsolatok, valamint a magyarországi
gyűlöletbeszéd-törvény sorsa egyaránt napirenden volt Sólyom László
köztársasági elnök és Simon Peresz izraeli államfő hétfői
jeruzsálemi megbeszélésén.
Az elnök előző nap érkezett – magyar államfőként 16 éve elsőként
– hivatalos állami látogatásra a zsidó államba. Programja szerint
Sólyom László szerdán a ciszjordániai Rámalláhban Mahmúd Abbász
palesztin elnökkel tanácskozik.
„Különös aktualitást adott a mai találkozónak, hogy rendkívül
heves támadás érte és éri máig Izraelt a Gázai övezetből, és arra
Izrael rendkívül keményen válaszolt” – számolt be Sólyom a magyar
sajtó képviselőinek Peresszel folytatott megbeszéléséről. Izrael
fenntartja jogát az önvédelemre – mondta -, „amit mi is osztunk, ez
magától értetődik, nekem azonban elvi álláspontom, hogy a válasznak
is az emberi jogok és a nemzetközi jog tiszteletben tartásával kell
történnie”.
A békefolyamatot azonban folytatni kell – szögezte le a
köztársasági elnök, kijelentve: nem szabad az Európai Uniónak, ezen
belül Magyarországnak megengednie, hogy törés következzen be. A
palesztin probléma egyszersmind gazdasági, szociális probléma is, és
mindenképpen segíteni kell Palesztinát gazdaságilag talpra állni.
Magyarországnak is törekednie kell beruházásokat hozni Palesztinába,
ott munkahelyeket teremteni. „Lehet, hogy ez illuzórikusnak hangzik,
de európai összefogással biztos, hogy nem az” – mondta.
Az MTI-nek a kétoldalú kapcsolatokra vonatkozó kérdésére Sólyom
kijelentette: politikailag abszolút nincs probléma a két ország
között. Ami a gazdasági együttműködést illeti, Peresz hangsúlyozta
az izraeli csúcstechnológia jelentőségét mind a mezőgazdaság, mind
az orvosi eszközök és a gyógyszeripar területén. – Ez két olyan
irány, amely felé az ingatlanberuházások mellett nagyon jó lenne
továbbvinni az együttműködést – állapította meg Sólyom.
Szó volt a jogállami követelményekkel, az azok szigorúságával
kapcsolatos magyar álláspontról – utalt a köztársasági elnök a
magyarországi gyűlöletbeszéd-törvény ügyére, s mint mondta, Simon
Peresz leszögezte, hogy ezen a téren „minden ország maga alakítja ki
a saját politikáját”.
„A svédek máshogy, az izraeliek is máshogy, mi is máshogy
(oldjuk meg ezt a kérdést)” – mondta Sólyom László, hozzátéve, hogy
izraeli partnere „teljesen megérti az álláspontunkat”. „Elmondtam,
hogy nálunk milyen szigorú követelményeket támaszt az
alkotmánybíróság, s hogy ezeket mi mindenképpen betartjuk; egyébként
pedig ha kivételeket teszünk, akkor az az egész rendszernek a kárára
válna, s ezen nem volt vita (az izraeli elnökkel)” – mondta.
Magyarország az Európai Unió egyik fontos tagja – indokolta
előzőleg, ugyancsak magyar újságíróknak nyilatkozva Simon Peresz
izraeli államelnök a találkozó fontosságát. Megjegyezte, hogy
Magyarország érdeklődik az izraeli technológia iránt, hogy fontosak
a beruházások, és a találkozó jelentőségét kiemelve emlékeztetett
arra, hogy Magyarországon jelentős zsidó közösség él, mint ahogy
Izraelben is számottevő a magyar ajkú közösség.
BreuerPress + MTI