Sólyom László sajnálja

a Mazsihisz távolmaradását az év végi találkozóról


Sólyom László köztársasági elnök sajnálatát fejezte ki, hogy a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége(Mazsihisz) nem fogadta el meghívását a történelmi egyházak vezetőivel történő közös találkozásra és ebédre – közölte a Köztársasági Elnöki Hivatal(KEH).
A KeH honlapján hétfőn tették közzé Tari Sándor hivatalvezető levelét, amelyet november 28-i dátummal küldött a Mazsihisz vezetésének, amely korábban szintén levélben tudatta, hogy nem fogadják el a köztársasági elnök meghívását.

Az elnöki hivatal szerint a Mazsihisz levele nem indokolta meg kellően a program lemondását.
Ezen a találkozón „az összetartozást és a kölcsönös megértést” fejezik ki a történelmi egyházak évről évre. A közös ebéd célja, hogy „az egyházak vezetői elmondhassák álláspontjukat aktuális ügyeikről, közérdekű kérdéseikről a köztársasági elnöknek, és egyúttal egymásnak is” – írta Tari Sándor a Mazsihisz vezetőségének.
A Mazsihisz azért mondta le a meghívást, mert Sólyom László a Polgári Törvénykönyv gyűlöletbeszéddel kapcsolatos módosítását nem hirdette ki, hanem alkotmányossági aggályaira – többek között a véleménynyilvánítás alkotmányos szabadságának aránytalan korlátozására – hivatkozva előzetes normakontrollra megküldte az alkotmánybírósághoz.
Az előzetes normakontroll kérése nem azt fejezi ki, hogy az egyes közösségeket sértő nyilvános kijelentések elleni fellépéssel nem ért egyet az államfő, hanem azt, hogy „megítélése szerint a választott jogi eszköz az alkotmányos keretek között nem megfelelő.” – írta a KEH hivatalvezetője levelében.
A honlapon közzétett levél idézte Sólyom Lászlónak az országgyűlés őszi nyitóülésén szeptember 10-én mondott beszédének részletét, ahol kifejtette ezzel kapcsolatos véleményét: „Elismerem, és védelmembe veszem azok félelmét, akik célpontjai és elszenvedői voltak a faji megkülönböztetésnek és üldözésnek, akiket halálra szántak, kitaszítottak a nemzetből és elhurcoltak az országból.”
A holokauszt túlélőinek félelmét osztva a beszéd kiemelte, hogy nem lehet hivatkozni arra, hogy megváltoztak a történelmi körülmények és nincs veszély, mert azok számára, akik mindezt elszenvedték, mindig jelenvaló a trauma.
A Mazsihisznak írt levél ebből a beszédből kiemelte a halottak és a túlélők iránti tiszteletadás szükségességét, ami nem engedheti meg, hogy az Árpád-sávos zászlót az ellenzékiség jelképéül lehessen választani.
BreuerPress