November 20-án
Az Arab-félszigeten található közel-keleti állam területe 88 778 négyzetkilométer. Lakosainak száma: 5 473 000 fő (2005), ebből jordániai arab 59 százalék, palesztin arab 39 százalék, egyéb (cserkesz, örmény, török, kurd) 2 százalék. Vallás: szunnita muzulmán 93 százalék, keresztény 5 százalék, egyéb 2 százalék. Fővárosa Ammán (1 053 119 lakos – 2004.12.31-én)
Hivatalos nyelv az arabhivatalos pénznem a jordániai dinár.
Gazdaság: Az ország legfontosabb ásványkincse és egyben legfőbb bevételi forrása a kálisó és a foszfát, amelyek a műtrágyagyártás alapanyagai. Fejletlen iparára leginkább a textil- és élelmiszergyártás, illetve a kőolaj-feldolgozás jellemző. A művelhető területeken gyümölcs- és zöldségféléket, dohányt és gabonaféléket termesztenek. Az elmúlt tíz évben II. Abdalláh király hatalomra kerülése után modernizációs programot indítottak el, s megállapodásokkal biztosították Jordánia részvételét a meghatározó nemzetközi gazdasági és kereskedelmi szervezetekben. Jordánia 2000-ben csatlakozott a Világkereskedelmi Szervezethez (WTO) és szabadkereskedelmi megállapodást kötött az Egyesült Államokkal, 2001-ben pedig társulási megállapodást az Európai Unióval. 2006-ban jelentősen csökkentették az ország adósságát, a (GDP) növekedése 2006-ban 6,4 százalékos, az egy főre jutó GDP 5 100 amerikai dollár, ugyanakkor nőtt az inflációs ráta, 2006-ban 6,2 százalékos, a munkanélküliségi ráta 15,4 százalékos volt.
Történelem: A britek 1917-ben szállták meg a területet, véget vetve a törökök négy évszázados fennhatóságának. Jordánia 1921-ben alakult meg emirátusként, Transzjordánia néven. Az ország 1946. március 22-ig protektorátus maradt, akkor ismerték csak el függetlenségét. A britek ugyanakkor adták fel palesztin mandátumukat is, és Izrael 1948-as megalakulását követően azonnal megkezdődött a harc a szomszédos országok között. Az ENSZ határozatában Arab Palesztinaként megjelölt terület egy részét Jordánia (akkor még Transzjordánia) kebelezte be. Az ország 1950. április 23-án felvette a Jordán Hásimita Királyság nevet.
Jordánia élén 1952-től 1999-ben bekövetkezett haláláig II. Husszein király állt. Az alkotmányos és örökletes hásimita monarchia az 1967-es arab-izraeli háborúban elvesztette ellenőrzését a Jordán folyó nyugati partja felett (Ciszjordánia). 1968 elejétől Jordánia területén bontakozott ki a palesztin ellenállási mozgalom, amelynek jelenléte és erősödése állandó konfliktusforrássá vált, polgárháborúhoz vezetett. 1970-ben a Palesztinai Felszabadítási Szervezet (PFSZ) katonai alakulatai és politikai központjai kénytelenek voltak elhagyni az országot.
1994-ben, azután hogy Izrael és a PFSZ 1993 szeptemberében kölcsönösen elismerték egymást, Jordánia és Izrael között is megszületett a békeszerződés, majd diplomáciai kapcsolatukat is felújították.
Államszervezet: Jordánia államformája alkotmányos, örökletes monarchia, élén az igen széles törvényhozó és végrehajtó jogkörrel rendelkező királlyal. II. Abdalláh király a világ legfiatalabb uralkodóinak egyike, apja, Husszein király 1999. február 7-én bekövetkezett halála óta uralkodik.
Az ország alkotmánya 1952 óta érvényes a módosításokkal együtt. A kétkamarás parlamentben a választott 110 tagú képviselőház mellett – amelyben 6 hely a nők számára van biztosítva – a király által kijelölt 55 tagú szenátus működik. A közvetlen választással mandátumhoz jutott képviselők négy évre kapnak bizalmat.
1989. november 8-án 22 év után először tartottak parlamenti választásokat. 1957-ben királyi rendelet tiltotta be a politikai pártok tevékenységét, az egyetlen engedélyezett szervezet az 1971 és 1976 között létező Arab Nemzeti Unió volt. Az 1993. november 8-i választásokon 33 év után először vettek részt politikai pártok.
A legutóbbi választásokat 2003. június 17-én tartották, s a függetlenek szerezték meg a parlamenti helyek többségét. A fundamentalista Iszlám Akció Front 30 jelöltje közül 16 jutott be akkor a törvényhozásba.
BreuerPress-info
Hivatalos nyelv az arabhivatalos pénznem a jordániai dinár.
Gazdaság: Az ország legfontosabb ásványkincse és egyben legfőbb bevételi forrása a kálisó és a foszfát, amelyek a műtrágyagyártás alapanyagai. Fejletlen iparára leginkább a textil- és élelmiszergyártás, illetve a kőolaj-feldolgozás jellemző. A művelhető területeken gyümölcs- és zöldségféléket, dohányt és gabonaféléket termesztenek. Az elmúlt tíz évben II. Abdalláh király hatalomra kerülése után modernizációs programot indítottak el, s megállapodásokkal biztosították Jordánia részvételét a meghatározó nemzetközi gazdasági és kereskedelmi szervezetekben. Jordánia 2000-ben csatlakozott a Világkereskedelmi Szervezethez (WTO) és szabadkereskedelmi megállapodást kötött az Egyesült Államokkal, 2001-ben pedig társulási megállapodást az Európai Unióval. 2006-ban jelentősen csökkentették az ország adósságát, a (GDP) növekedése 2006-ban 6,4 százalékos, az egy főre jutó GDP 5 100 amerikai dollár, ugyanakkor nőtt az inflációs ráta, 2006-ban 6,2 százalékos, a munkanélküliségi ráta 15,4 százalékos volt.
Történelem: A britek 1917-ben szállták meg a területet, véget vetve a törökök négy évszázados fennhatóságának. Jordánia 1921-ben alakult meg emirátusként, Transzjordánia néven. Az ország 1946. március 22-ig protektorátus maradt, akkor ismerték csak el függetlenségét. A britek ugyanakkor adták fel palesztin mandátumukat is, és Izrael 1948-as megalakulását követően azonnal megkezdődött a harc a szomszédos országok között. Az ENSZ határozatában Arab Palesztinaként megjelölt terület egy részét Jordánia (akkor még Transzjordánia) kebelezte be. Az ország 1950. április 23-án felvette a Jordán Hásimita Királyság nevet.
Jordánia élén 1952-től 1999-ben bekövetkezett haláláig II. Husszein király állt. Az alkotmányos és örökletes hásimita monarchia az 1967-es arab-izraeli háborúban elvesztette ellenőrzését a Jordán folyó nyugati partja felett (Ciszjordánia). 1968 elejétől Jordánia területén bontakozott ki a palesztin ellenállási mozgalom, amelynek jelenléte és erősödése állandó konfliktusforrássá vált, polgárháborúhoz vezetett. 1970-ben a Palesztinai Felszabadítási Szervezet (PFSZ) katonai alakulatai és politikai központjai kénytelenek voltak elhagyni az országot.
1994-ben, azután hogy Izrael és a PFSZ 1993 szeptemberében kölcsönösen elismerték egymást, Jordánia és Izrael között is megszületett a békeszerződés, majd diplomáciai kapcsolatukat is felújították.
Államszervezet: Jordánia államformája alkotmányos, örökletes monarchia, élén az igen széles törvényhozó és végrehajtó jogkörrel rendelkező királlyal. II. Abdalláh király a világ legfiatalabb uralkodóinak egyike, apja, Husszein király 1999. február 7-én bekövetkezett halála óta uralkodik.
Az ország alkotmánya 1952 óta érvényes a módosításokkal együtt. A kétkamarás parlamentben a választott 110 tagú képviselőház mellett – amelyben 6 hely a nők számára van biztosítva – a király által kijelölt 55 tagú szenátus működik. A közvetlen választással mandátumhoz jutott képviselők négy évre kapnak bizalmat.
1989. november 8-án 22 év után először tartottak parlamenti választásokat. 1957-ben királyi rendelet tiltotta be a politikai pártok tevékenységét, az egyetlen engedélyezett szervezet az 1971 és 1976 között létező Arab Nemzeti Unió volt. Az 1993. november 8-i választásokon 33 év után először vettek részt politikai pártok.
A legutóbbi választásokat 2003. június 17-én tartották, s a függetlenek szerezték meg a parlamenti helyek többségét. A fundamentalista Iszlám Akció Front 30 jelöltje közül 16 jutott be akkor a törvényhozásba.
BreuerPress-info
