„Az együttműködés nagyon fontos” – Mester Tamás az oktatásról, a fejlesztésekről és az antiszemitizmus elleni munkáról
A Pirkadat szeptember 28-i adásában Breuer Péter Mester Tamással, a Budapesti Zsidó Hitközség elnökével beszélgetett a hitközség előtt álló feladatokról, az oktatási és szociális intézmények finanszírozásáról, a központi konyha fejlesztéséről, a 2028-as Európai Maccabi Játékokról, valamint arról, milyen eszközökkel lehet fellépni az antiszemitizmus ellen. A beszélgetésből egy olyan intézményrendszer képe rajzolódott ki, amely egyszerre próbálja erősíteni a hitéletet, bővíteni az oktatási és szociális kapacitásokat, és nyitottabbá tenni a zsidó közösséget a szélesebb társadalom felé.
A hitélet mellett az oktatás és a szociális terület a fő irány
Mester Tamás szerint a rendelkezésre álló forrásokat úgy kell beosztani, hogy a legfontosabb intézményi feladatok hosszabb távon is finanszírozhatók legyenek. Első helyre a hitéletet tette, de ugyanilyen hangsúlyosnak nevezte az oktatást, a nevelést és a szociális ellátást is. Utóbbi két terület jelentős részben állami feladat is, ezért a hitközség saját bevételeiből nem tudná teljes egészében fenntartani őket. Abban bíznak, hogy az állami finanszírozás a jövőben is megérkezik, és lehetőség szerint további támogatásokhoz is hozzájutnak.
A BZSH fenntartásában bölcsőde, óvoda, általános iskola, gimnázium, technikum és kollégium is működik. A következő költségvetés tervezésekor az intézményvezetők és a pénzügyi szakemberek közösen mérik fel, milyen igények jelentkeznek, és ezekből mennyit tud a hitközség saját forrásból fedezni.
Az iskolában a közösségépítés is eredmény
A beszélgetésben külön hangsúlyt kapott az iskola. Mester Tamás büszkén beszélt arról, hogy a diákok között zsidó és nem zsidó gyerekek egyaránt otthon érzik magukat, és az intézmény olyan tanulókat is befogad, akik máshol különböző hátrányokkal szembesültek. A közösségépítést az iskola egyik legfontosabb eredményének tartja.
A továbbtanulási arányok is kedvezőek, de az elnök nem ezt tekinti kizárólagos mércének. Az iskola sajátos küldetése abban is áll, hogy a diákok között tartós kapcsolatok alakuljanak ki, és olyan közösség jöjjön létre, amelyhez később is kötődnek.
A népszerűség ugyanakkor kapacitásproblémákat is okoz. Az iskola, a bölcsőde és az óvoda terei egyre szűkösebbek, miközben az igény folyamatosan nő. A bővítés lehetőségeit vizsgálják, de új épület vagy új telephely létrehozása jelentős anyagi ráfordítást igényel.
A központi konyha fejlesztése már nem halasztható
Komoly feladat a központi konyha jövője is. A jelenlegi létesítmény több mint harmincéves, és nemcsak a technológia, hanem az épület infrastruktúrája, a vezetékek és a kiszolgáló rendszerek is felújításra szorulnak. Közben megnőtt az igény: az iskolán és a kórházon kívül a közösségi rendezvények, kiddusok, bár micvák és bat micvák száma is emelkedett.
Az egyik lehetséges megoldás a Dózsa György úti zsinagóga mögötti terület beépítése lenne. Az elképzelés szerint ott egy többemeletes épület készülhetne, amelynek alsó szintjén kapna helyet a konyha, a további emeleteket pedig oktatási vagy közösségi célokra lehetne használni.
Mester hangsúlyozta, hogy a kórházi étkeztetés külön szakmai terület, és annak minősége az elmúlt években jelentősen javult. A jelenlegi iskolai telephelyet ezért akkor is meg kellene tartani, ha új konyhai kapacitás létesül.
A 2028-as Maccabi Játékokat fontos lehetőségnek tartják
A beszélgetés érintette a 2028-ra tervezett Európai Maccabi Játékokat is. Mester Tamás visszautasította azokat a kritikákat, amelyek a BZSH és a MAZSIHISZ részvételét kifogásolták az előkészítésben. Úgy fogalmazott, a zsidó szervezetek számára természetes feladat, hogy partnerként vegyenek részt egy ilyen eseményben.
A 2019-es budapesti játékokat sikeres példának tartja, és reméli, hogy a 2028-as rendezvény is megvalósul. Számára személyesen is fontos az ügy, hiszen saját szavai szerint „ősmakabis”.
Kultúrával, oktatással és nyitottsággal az antiszemitizmus ellen
Breuer Péter arra is rákérdezett, milyen eszközökkel lehet ma fellépni az antiszemitizmus ellen. Mester nem állította, hogy erre egyszerű recept lenne, de több olyan területet sorolt fel, amelyben lát lehetőséget. Ilyen a zsidó kulturális fesztivál, a nyitott közösségi rendezvények, az oktatás, a tájékoztatás és az, hogy a zsidó intézmények minél láthatóbban kapcsolódjanak a társadalom egészéhez.
„Az együttműködés nagyon fontos” – hangsúlyozta. A zsidó szervezetek közötti közös gondolkodást különösen lényegesnek tartja, mert szerinte a saját közösségen belüli konszenzus és együttműködés nélkül nehezebb hatékonyan fellépni az antiszemitizmus ellen. Pozitív példaként említette a különböző iskolák, ifjúsági és kulturális szervezetek közös programjait, miközben az európai és világméretű antiszemita jelenségek erősödését csalódással figyeli.
Fundraising nélkül nehéz lesz új fejlesztéseket indítani
A MAZSIHISZ–BZSH rendszerben ezért külön fundraising programot is építenek. A kezdeményezés kialakítása hosszabb folyamatnak bizonyult, részben azért, mert amerikai és magyar működési elemeket kellett összehangolni. A csapat már felállt, és Mester abban bízik, hogy rövid időn belül megkezdheti a munkát.
A saját bevételek bizonyos feladatokra elegendők, a nagyobb fejlesztésekhez azonban továbbra is szükség van állami, uniós és külső támogatásokra. Ugyanez igaz a szociális ellátás bővítésére és az intézményi férőhelyek növelésére is. Mester szerint optimizmus nélkül nem lehet ilyen rendszert működtetni: „Muszáj optimistának lenni, mert ha nem azok vagyunk, akkor miért dolgozunk.”
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
