A parlament tagjainak viharos tapsa közepette, jobb kezét a Koránra helyezve tette le a hivatali esküt kedden Damaszkuszban Bassár el-Aszad, akit május végén népszavazáson újabb hét évre Szíria elnökének választottak.
Aszad a parlamentben mondott beszédében felszólította az izraeli vezetőket, hogy „nyilvánítsák ki hivatalosan és egyértelműen” békés szándékukat. „Nem akarunk titkos tárgyalásokat. Azt kérjük az izraeli vezetőktől, hogy hivatalosan és egyértelműen nyilvánítsák ki békés szándékukat” – mondta a szíriai elnök. Hozzátette: „Azt akarjuk, hogy az izraeli vezetők nyújtsanak garanciákat földünk visszaadására.”
Aszad szerint először harmadik fél közreműködésével lehetne tárgyalni, majd „becsületes közvetítő” védnöksége alatt megkezdődhetnek a közvetlen és nyilvános tárgyalások.
A szíriai elnök kijelentette: „Az Izraellel folytatott tárgyalásoknak nem szabad olyan területekről folyniuk, amelyeket vissza kell szolgáltatni. Más kérdésekről akarunk tárgyalni, például a biztonsági intézkedésekről és a határoknak az 1967. június 4-i előtti állapotok szerinti kijelöléséről.”
A szíriai-izraeli tárgyalások 2000 januárjában szakadtak meg. Damaszkusz vissza akarja kapni az Izrael által 1967-ben elfoglalt és 1981-ben bekebelezett teljes Golán-fennsíkot.
Aszad elnök leszögezte: azt szeretné, hogy George Bush amerikai elnöknek a nemzetközi békekonferencia összehívásával kapcsolatos kijelentéseit tettek kövessék.
Ehud Olmert izraeli kormányfő június 9-én az al-Arabíja televíziónak adott nyilatkozatában közvetlen tárgyalásokra szólította fel Bassár el-Aszadot.
Aszad kedden bejelentette, hogy konkrét intézkedéseket hoznak a szíriai kurdok állampolgárságának megadása érdekében. A hontalan kurdokat az 1962. évi népszámláláskor fosztották meg állampolgárságuktól.
Szíriai kurd pártok illetékesei szerint a népszavazáskor 225 ezer kurdot nem számláltak össze, s így elvesztették állampolgárságukat. Képviselőik elutasítják, hogy szakadár törekvéseik lennének, csak nyelvük és kultúrájuk, valamint politikai jogaik elismerését követelik.
A május 27-i referendumon a részvételi arány 95,86 százalékos volt, és a választók 97,62 százaléka adta voksát az egyedüli jelölt Aszadra, aki az őt először az elnöki székbe juttató, 2000. júliusi népszavazáson a szavazatok 97,29 százalékát kapta meg.
A 41 éves politikus Nagy-Britanniában tanult, szemorvosi diplomát szerzett. Hét éve elhunyt apja, Háfez Asszad hatalmát örökölte. Az országban csak olyan politikai pártok tevékenykedhetnek legálisan, amelyek szövetségre léptek a kormányzó Baasz Párttal. A kicsiny demokráciapárti ellenzék színjátéknak nevezte a népszavazást.
BreuerPress
Aszad szerint először harmadik fél közreműködésével lehetne tárgyalni, majd „becsületes közvetítő” védnöksége alatt megkezdődhetnek a közvetlen és nyilvános tárgyalások.
A szíriai elnök kijelentette: „Az Izraellel folytatott tárgyalásoknak nem szabad olyan területekről folyniuk, amelyeket vissza kell szolgáltatni. Más kérdésekről akarunk tárgyalni, például a biztonsági intézkedésekről és a határoknak az 1967. június 4-i előtti állapotok szerinti kijelöléséről.”
A szíriai-izraeli tárgyalások 2000 januárjában szakadtak meg. Damaszkusz vissza akarja kapni az Izrael által 1967-ben elfoglalt és 1981-ben bekebelezett teljes Golán-fennsíkot.
Aszad elnök leszögezte: azt szeretné, hogy George Bush amerikai elnöknek a nemzetközi békekonferencia összehívásával kapcsolatos kijelentéseit tettek kövessék.
Ehud Olmert izraeli kormányfő június 9-én az al-Arabíja televíziónak adott nyilatkozatában közvetlen tárgyalásokra szólította fel Bassár el-Aszadot.
Aszad kedden bejelentette, hogy konkrét intézkedéseket hoznak a szíriai kurdok állampolgárságának megadása érdekében. A hontalan kurdokat az 1962. évi népszámláláskor fosztották meg állampolgárságuktól.
Szíriai kurd pártok illetékesei szerint a népszavazáskor 225 ezer kurdot nem számláltak össze, s így elvesztették állampolgárságukat. Képviselőik elutasítják, hogy szakadár törekvéseik lennének, csak nyelvük és kultúrájuk, valamint politikai jogaik elismerését követelik.
A május 27-i referendumon a részvételi arány 95,86 százalékos volt, és a választók 97,62 százaléka adta voksát az egyedüli jelölt Aszadra, aki az őt először az elnöki székbe juttató, 2000. júliusi népszavazáson a szavazatok 97,29 százalékát kapta meg.
A 41 éves politikus Nagy-Britanniában tanult, szemorvosi diplomát szerzett. Hét éve elhunyt apja, Háfez Asszad hatalmát örökölte. Az országban csak olyan politikai pártok tevékenykedhetnek legálisan, amelyek szövetségre léptek a kormányzó Baasz Párttal. A kicsiny demokráciapárti ellenzék színjátéknak nevezte a népszavazást.
BreuerPress
