Raoul Wallenberg

„Figyelmet és megbecsülést érdemel az, aki példaadást és hitet adott, aki a legaljasabb korban tette azt, amit tennie kellett, az emberit.


Raoul Wallenberg svéd diplomata nem csupán az általa közvetlenül megmentetteknek, hanem mindannyiunknak példamutatást adott – hangsúlyozta Horn Gábor, az SZDSZ ügyvivője a szabad demokraták által Budapest felszabadulásnak 62. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen kedden Budapesten, a Szent István parkban található Raoul Wallenberg szobornál.
Budapest felszabadulásának napján annak a Wallenbergnek a szobránál állunk, aki nagyszabású mentőakcióival személyes biztonságát kockáztatva mentette ki emberek százait a halálmenetekből” – fogalmazott Horn Gábor a svéd diplomatára emlékezve.
Az igaz emberek egyike, aki megmutatta, hogy a humanitás, a bátorság, a tetterő ha együtt van, akkor a legalantasabb, a leghatalmasabb gépezettel szemben is sokat tehet – fűzte hozzá.
Mint fogalmazott: „mi, akik itt vagyunk, mindannyian túlélők vagyunk”.
Felhívta arra is a figyelmet, hogy „nekünk már kevesebbet szabad, mint elődeinknek, kevesebbet a gyűlöletbeszédben, kevesebbet az emberek megosztásában, egymás ellen hergelésében”. Ugyanakkor hozzátette: „többet kellene tennünk, mint elődeinknek, többet türelemből, többet összefogásból, többet figyelemből és többet felelősségből, többet személyes és nemzeti emlékezetből” .
Kende Péter történész a mai Magyarországot illetően ellentmondásos, „visszás érzésekről” beszélt, amitől ez az ünnep is „kicsit nevetségessé”, zavarossá válik.
Emlékeztetett arra, hogy 1945. február 13-án egy olyan ostrom ért véget, amelynek a végén a felmentő seregek árnyékában már munkába állt az a gépezet, amely meggátolta a magyarokat abban, hogy igazi felszabadulásként tekintsenek 1945-re.
Ugyanakkor kiemelte: ezeknek „a visszás tényeknek nem szabad megakadályozni abban, hogy magunkban megfogadjuk, hogy többet ilyen eseményeknek nem szabad megtörténnie”.
Hatvankét évvel ezelőtt alig három hónappal a második világháború európai szakaszának lezárta előtt, 1945. február 13-án szabadult fel Budapest. A főváros szovjet ostroma két nappal azután fejeződött be, hogy a még harcoló mintegy 30 ezer főnyi német és magyar haderő február 11-én egy utolsó kitörési kísérlet mellett döntött, de a kitörés meghiúsult.
BreuerPress-info