A “Magyarország 1956-2006” jubileumi ünnepségsorozat kezdete:
Üdvözlőbeszédet mond: Petra Roth Frankfurt am Main városának főpolgármester-asszonya
Ünnepi beszédet mond: Dr. Hiller István A Magyar Köztársaság Oktatásügyi és Kulturális Minisztere
Üdvözlőbeszédet mond: Petra Roth Frankfurt am Main városának főpolgármester-asszonya
Ünnepi beszédet mond: Dr. Hiller István A Magyar Köztársaság Oktatásügyi és Kulturális Minisztere
Megnyitó beszédet mond: Dr. Kovács Tibor A Magyar Nemzeti Múzeum Főigazgatója
A megnyitót követően a Kaisersaal-ban
A beszédeket követően Petra Roth Főpolgármester-asszony a jelenlévőket rövid fogadásra invitálja.
–
Az 1956-os forradalom képei
Az 1956-os magyar forradalom napjaiban mérhetetlen sok fénykép készült. A magyar és a nyugati hírügynökségek fotóriportereitől eltekintve a fényképeket többségében magánszemélyek készítették. Sok amatőr fotó őrizte meg a felkelés felkavaró képeit: az utcákon hömpölygő tömeget, a kiégett tankokat, a felborított villamoskocsikat, az elesett katonákat és civileket és a szétlőtt lakóházakat. Noha az amatőrfotók minősége nem éri el a profi felvételek technikai és esztétikai szintjét, dokumentum-értékük felbecsülhetetlen. Ezek a képek az együttérzésről tanúskodnak, és olyan pillanatokat is megörökítettek, melyek elkerülték a profi fotósok figyelmét.
E képek a története aztán elválaszthatatlanul összefonódott a forradalom utóéletével. Sok képet félelemből megsemmisítettek, a menekülők magukkal vitték a felvételeket, melyeket a rendszerváltás után aztán részben közgyűjteményeknek adtak át. A megtorlás idején a hatalmi szervek nagyon sok képet elkoboztak, majd periratokhoz csatolták őket bizonyítékként, ami gyakran súlyos következményekkel járt a vádlottakra nézve. Ennek ellenére sok képet sikerült elrejteni és megőrizni, ezek képezik ma a Magyar Nemzeti Múzeum fotóarchívumának legértékesebb állományát.
Ez a kiállítás ezekből a fényképekből mutat be válogatást. Ezen kívül bemutatunk olyan képeket is, melyek büntetőperek bizonyítékaiként szolgáltak, s melyeket ma a Fővárosi Levéltárban, a Fővárosi Bíróság, valamint a Hadtörténeti Múzeum gyűjteményében őriznek. A fényképekhez kortársak visszaemlékezéseit mellékeltük, melyek arról tudósítanak, mit ábrázol a kép, ki volt a fényképész, s mi volt az adott kép sorsa az elmúlt ötven évben.
A kiállítás az év végéig több német városban is látható lesz, így többek között Berlinben, Brémában és Drezdában is.
BreuerPress-info
A megnyitót követően a Kaisersaal-ban
A beszédeket követően Petra Roth Főpolgármester-asszony a jelenlévőket rövid fogadásra invitálja.
–
Az 1956-os forradalom képei
Az 1956-os magyar forradalom napjaiban mérhetetlen sok fénykép készült. A magyar és a nyugati hírügynökségek fotóriportereitől eltekintve a fényképeket többségében magánszemélyek készítették. Sok amatőr fotó őrizte meg a felkelés felkavaró képeit: az utcákon hömpölygő tömeget, a kiégett tankokat, a felborított villamoskocsikat, az elesett katonákat és civileket és a szétlőtt lakóházakat. Noha az amatőrfotók minősége nem éri el a profi felvételek technikai és esztétikai szintjét, dokumentum-értékük felbecsülhetetlen. Ezek a képek az együttérzésről tanúskodnak, és olyan pillanatokat is megörökítettek, melyek elkerülték a profi fotósok figyelmét.
E képek a története aztán elválaszthatatlanul összefonódott a forradalom utóéletével. Sok képet félelemből megsemmisítettek, a menekülők magukkal vitték a felvételeket, melyeket a rendszerváltás után aztán részben közgyűjteményeknek adtak át. A megtorlás idején a hatalmi szervek nagyon sok képet elkoboztak, majd periratokhoz csatolták őket bizonyítékként, ami gyakran súlyos következményekkel járt a vádlottakra nézve. Ennek ellenére sok képet sikerült elrejteni és megőrizni, ezek képezik ma a Magyar Nemzeti Múzeum fotóarchívumának legértékesebb állományát.
Ez a kiállítás ezekből a fényképekből mutat be válogatást. Ezen kívül bemutatunk olyan képeket is, melyek büntetőperek bizonyítékaiként szolgáltak, s melyeket ma a Fővárosi Levéltárban, a Fővárosi Bíróság, valamint a Hadtörténeti Múzeum gyűjteményében őriznek. A fényképekhez kortársak visszaemlékezéseit mellékeltük, melyek arról tudósítanak, mit ábrázol a kép, ki volt a fényképész, s mi volt az adott kép sorsa az elmúlt ötven évben.
A kiállítás az év végéig több német városban is látható lesz, így többek között Berlinben, Brémában és Drezdában is.
BreuerPress-info
