Olyan megállapodásra jutottak a nagyhatalmak, amelynek értelmében hosszú időre szóló urándúsítási moratórium helyett csak annyit követelnek Teherántól, hogy az atomprogramjáról tartandó tárgyalások idejére függessze fel ezt a tevékenységét .
. A nagyhatalmi álláspont módosulásának további eleme, hogy az uránátalakítás (a dúsítás előkészítése) felfüggesztését nem is várnák el Irántól, ha részt venne a többoldalú tárgyalásokon. Megfigyelők értékelése szerint mindez azt jelzi, hogy bizonyos nukleáris fejlesztést a nagyhatalmak is elfogadhatónak tartanak Irán részéről.
Ez valóban tetemes változás, ha helytállóak a diplomáciai értesülések. Azóta ugyanis, hogy a múlt év augusztusában megszakadtak a tárgyalások az ügyben közvetítő európai országok és Irán között, a nyugati hatalmak arra a nyilvános álláspontra helyezkedtek, hogy Teheránnak hosszú időre szóló urándúsítási moratóriumot kell vállalnia.
Az osztrák fővárosban dolgozó diplomaták tudomása szerint Németország kezdeményezte, hogy egy bizonyos, szerény mértékig folytathassa Irán a nukleáris technológia fejlesztését. Mohammed el-Baradei, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója is támogatja az elképzelést. A The Washington Post amerikai napilap úgy értesült: bizonyos szigorú feltételek teljesülése esetén lehetővé tennék Irán számára, hogy saját területén végezzen urándúsítást. Az amerikai és európai forrásokra hivatkozó lap szerdán azt állította, hogy különösen Washington álláspontja változott meg gyökeresen a kérdésben. Sean McCormack, az amerikai külügyminisztérium szóvivője mindezt sem megerősíteni, sem cáfolni nem volt hajlandó, „feltételezéseken és következtetéseken alapulóknak” nevezve az újságban megjelent információkat.
Javier Solana, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője szerdán megerősítette, hogy Iránnak az új nemzetközi csomagtervről folytatandó tárgyalások idejére fel kell függesztenie urándúsítási programját. Solana a Berlin melletti Potsdamban nyilatkozott, miután megtekintette az EU közelgő kongói misszióját is irányító-koordináló parancsnokságot. Solana megválaszolatlanul hagyta, hogy mi történik egy esetleges sikeres tárgyalássorozat után. Közölte, hogy az iráni válaszadásra nem szabtak meg ugyan határidőt, a válaszra „heteken belül” számít. Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter, miután találkozott az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével, a ZDF televíziós állomásnak nyilatkozva úgy vélekedett, hogy a teheráni döntés előtt az irániaknak és Solanának esetleg még találkozniuk kell menetközben felmerült kérdések tisztázására, s erre Solana készen áll.
Az amerikai ABC televízió olyan értesülést közölt amely szerint az Egyesült Államok és más világhatalmak garanciákat is ajánlottak Iránnak területi integritására és szuverenitására nézve. Az már korábban ismertté vált sajtójelentésekből, hogy a nemzetközi javaslatcsomag, amelyet Solana nyújtott át kedden Teheránban, kereskedelmi és gazdasági ösztönzők egész sorával próbálja az urándúsítás feladására késztetni Iránt.
Manusehr Mottaki iráni külügyminiszter hangsúlyozta szerdán, hogy Teherán előnyben részesíti az együttműködést a konfrontációval szemben, ezért gondosan tanulmányozni fogja a nagyhatalmak ajánlatát. Az iráni IRNA hírügynökség úgy idézte Mottakit, hogy „a jó szándékú ingadiplomácia lehetőséget teremthet a közös nevező megtalálására”.
George Bush amerikai elnök pozitívan értékelte a javaslat iráni fogadtatását. Azt mondta a texasi Laredóban tartott sajtótájékoztatóján, hogy diplomáciai eszközökkel kívánja megoldani az iráni atomválságot. Emlékeztetett rá, hogy az Egyesült Államok is támogatta a nemzetközi javaslatcsomagot, amely ösztönzőket – az elutasítás esetére pedig büntetéseket – helyez kilátásba. Megerősítette, hogy Washington is kész közvetlenül bekapcsolódni az Iránnal folytatandó multilaterális tárgyalásokba, ha Teherán ellenőrizhető módon felfüggeszti urándúsítással kapcsolatos tevékenységét.
Oroszország csak abban az esetben támogatna Irán elleni szankciókat, ha Teherán megsértené az atomsorompó-szerződést – jelentette ki szerdán a moszkvai törvényhozás alsóházában Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, hangsúlyozva, hogy „egyelőre nincs szó szankciókról”.
BPI-info
Ez valóban tetemes változás, ha helytállóak a diplomáciai értesülések. Azóta ugyanis, hogy a múlt év augusztusában megszakadtak a tárgyalások az ügyben közvetítő európai országok és Irán között, a nyugati hatalmak arra a nyilvános álláspontra helyezkedtek, hogy Teheránnak hosszú időre szóló urándúsítási moratóriumot kell vállalnia.
Az osztrák fővárosban dolgozó diplomaták tudomása szerint Németország kezdeményezte, hogy egy bizonyos, szerény mértékig folytathassa Irán a nukleáris technológia fejlesztését. Mohammed el-Baradei, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója is támogatja az elképzelést. A The Washington Post amerikai napilap úgy értesült: bizonyos szigorú feltételek teljesülése esetén lehetővé tennék Irán számára, hogy saját területén végezzen urándúsítást. Az amerikai és európai forrásokra hivatkozó lap szerdán azt állította, hogy különösen Washington álláspontja változott meg gyökeresen a kérdésben. Sean McCormack, az amerikai külügyminisztérium szóvivője mindezt sem megerősíteni, sem cáfolni nem volt hajlandó, „feltételezéseken és következtetéseken alapulóknak” nevezve az újságban megjelent információkat.
Javier Solana, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője szerdán megerősítette, hogy Iránnak az új nemzetközi csomagtervről folytatandó tárgyalások idejére fel kell függesztenie urándúsítási programját. Solana a Berlin melletti Potsdamban nyilatkozott, miután megtekintette az EU közelgő kongói misszióját is irányító-koordináló parancsnokságot. Solana megválaszolatlanul hagyta, hogy mi történik egy esetleges sikeres tárgyalássorozat után. Közölte, hogy az iráni válaszadásra nem szabtak meg ugyan határidőt, a válaszra „heteken belül” számít. Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter, miután találkozott az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével, a ZDF televíziós állomásnak nyilatkozva úgy vélekedett, hogy a teheráni döntés előtt az irániaknak és Solanának esetleg még találkozniuk kell menetközben felmerült kérdések tisztázására, s erre Solana készen áll.
Az amerikai ABC televízió olyan értesülést közölt amely szerint az Egyesült Államok és más világhatalmak garanciákat is ajánlottak Iránnak területi integritására és szuverenitására nézve. Az már korábban ismertté vált sajtójelentésekből, hogy a nemzetközi javaslatcsomag, amelyet Solana nyújtott át kedden Teheránban, kereskedelmi és gazdasági ösztönzők egész sorával próbálja az urándúsítás feladására késztetni Iránt.
Manusehr Mottaki iráni külügyminiszter hangsúlyozta szerdán, hogy Teherán előnyben részesíti az együttműködést a konfrontációval szemben, ezért gondosan tanulmányozni fogja a nagyhatalmak ajánlatát. Az iráni IRNA hírügynökség úgy idézte Mottakit, hogy „a jó szándékú ingadiplomácia lehetőséget teremthet a közös nevező megtalálására”.
George Bush amerikai elnök pozitívan értékelte a javaslat iráni fogadtatását. Azt mondta a texasi Laredóban tartott sajtótájékoztatóján, hogy diplomáciai eszközökkel kívánja megoldani az iráni atomválságot. Emlékeztetett rá, hogy az Egyesült Államok is támogatta a nemzetközi javaslatcsomagot, amely ösztönzőket – az elutasítás esetére pedig büntetéseket – helyez kilátásba. Megerősítette, hogy Washington is kész közvetlenül bekapcsolódni az Iránnal folytatandó multilaterális tárgyalásokba, ha Teherán ellenőrizhető módon felfüggeszti urándúsítással kapcsolatos tevékenységét.
Oroszország csak abban az esetben támogatna Irán elleni szankciókat, ha Teherán megsértené az atomsorompó-szerződést – jelentette ki szerdán a moszkvai törvényhozás alsóházában Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, hangsúlyozva, hogy „egyelőre nincs szó szankciókról”.
BPI-info
